184883. lajstromszámú szabadalom • Eljárás emlékezetjavítás gyógyszerkészítmények előállítására

7 184883 8 próba befejeződik. Egy új próba akkor kezdődik, ami­kor az új ITI (próba közötti időszakasz) eltelik. A leg­kisebb ITI idejét a kísérletet végző személy állapítja meg úgy, hogy négy érték közül egyet találomra kiválaszt. A véletlen kiválasztást alkalmazó módszernek az az egyetlen hátránya, hogy a 4 ITI érték 20 próbáján egyen­lő időszámot (5) kell választani. A kísérletsorozatot vagy meghatározott ideig — általában 1—2 óra hosszat — vagy addig végezzük, ameddig bizonyos számú próba végbe nem megy vagy táplálékhoz nem jut az állat (kö­rülbelül 100 próba). A táplálékhoz jutás számát, amelyet az állat időegy­ségenként elér, lehetőleg állandó értéken tartjuk oly mó­don, hogy az állatot több pellettel jutalmazzuk hosszú késlekedési időszakaszok után. Abban az esetben, ha az állatnak átlagosan 30 másodpercig kell várnia, amíg egy pellethez jut (ITI=30 másodperc), akkor 60 és 90 má­sodperces ITI esetén 2 és 3 pelletet kap az állat, ha meg­felelően (helyesen) reagál. A rövidebb időszakaszokat egyetlen pellettel jutalmazzuk. Amennyiben hosszabb a két késlekedés, akkor a hossztól függően kettő és há­rom pellettel jutalmazzuk az állatot. A kísérleteket mind minőségi, mind mennyiségi szem­pontból értékeltük. Minőségi értékeléshez megállapítot­tuk azoknak az állatoknak a számát, amelyeknek a tel­jesítménye javult a gyógyszerezett napon a kontroli­­naphoz viszonyítva. A mennyiségi értékelést úgy végez­tük, hogy megállapítottuk a javulás mértékét minden egyes késlekedési időszaknál a gyógyszerezett napokon és a nem gyógyszerezett napokon kapott értékekhez vi­szonyítottuk azokat. Mivel a mennyiségi értékelés lehe- 5 tőséget ad a gyógyszer által okozott hatás nagyságának a becsülésére, így csupán olyan adagokat választottunk, amelyek hatást mutattak a minőségi értékelésnél. A gyógyszeradagolás két értékelés eredményeként 10 jött létre, amelyek közül az első a gyógyszer megbízha­tóságára vonatkozik. Javulást mutató állatok százaléka 15 %-os mérték hatás foka 75/0 vagy több A — aktív 65—74% C — határterület 20 25- -64% N — hatástalan 24% vagy kevesebb U — hanyatló A minőségi elemzés alapján hatást mutató adagokat (az A vagy C hatás foka) tovább analizáltuk annak érde- 25 kében, hogy megállapítsuk a gyógyszerhatás mértékét. A mennyiségi hatásfokot úgy határoztuk meg, hogy a gyógyszer %-os hatás és a kontroll %-os hatás közötti különbséget mindegyik késlekedési szakasznál osztottuk a kontroll % hatással. . ,, gyógyszer %-os hatás—kontroll %­%-os javulás =----------------—ít»/—-7------------­rv<; híitás Valamennyi késlekedési szakasz során kapott átlagos 30 javulást a következő skála szerint értékeltük : Emlékezetjavulás mértéke %-os javulás hatás foka 20% vagy nagyobb B — jelentős hatás 10—19% C — mérsékelt hatás 10%-nál kisebb D — gyenge hatás Ezt a kísérletet megismételjük annak érdekében, hogy. megbizonyosodjunk az eredmények helyességéről. A II és III. táblázatban a dihidro-lH-pirrolizin-3,5(2H,6H)­­-dion-hatóanyagot tartalmazó gyógyszerkészítmény em­lékezel-javító hatásának a vizsgálatánál kapott eredmé- 35 nyékét foglaljuk össze. II. táblázat Adag Egységek Hatás foka Minőségi értékelés Mennyiségi értékelés állatok száma javulás mértéke, % hatás foka összes, % %-os javulás késlekedési időnél, másodperc 0—30 30—60 1 60—90 % 90—120 80,00 M/K A 17 76 D 6 5 5 40,00 M/K N 13 46 7 4 20,00 M/K A 15 80 D 4 3 1 10,00 M/K C 15 73 D 3 1 1 4 8 5,00 M/K N 16 63 D 0 0 1 0 11 2 0 Hatás foka: A — aktív (> vagy 75%); C — határterület (65%—74%); N — hatástalan (25—64%); U — hanyatló (< 25 %). Mennyiségi hatás foka: B —jelentős hatás (> vagy 20%); C — mérsékelt hatás (10—19%); D — gyenge hatás (< 10%). 5

Next

/
Thumbnails
Contents