184861. lajstromszámú szabadalom • Gépelem csúszó elmozdulással járó üzemi folyamatok mehvalósításához és eljárás a gépelem munkafelületének előállítására

5 184861 6 a találmány szerinti munkafelülettel kialakított csapágy­betétet (perselyt) mutat, a 2a ábra axonometrikus ábrá­zolásban, a 2b ábra az I kitörést, metszetben. A 3. ábra vázlatosan szemlélteti a sík menesztőpálya felületében kialakított, találmány szerinti munkafelületet. Az la ábrán látható párhuzamos első 12 vonalak al­kotják az egyik vonalsereget, a párhuzamos második 13 vonalak a másik vonalsereget. A két párhuzamos vonal­sereg egymást metszi, vagyis mindegyik első 12 vonal több, illetve számos második 13 vonalat — azonos szög­ben metsztve — átszel, s mindegyik második 13 vonal több, illetve számos első 12 vonalat —azonos szögben metszve — átszel. A példaként mutatott vonalseregeknél ez a szög 60 fokos. A 12 és 13 vonalak mentén W széles­ségű 14 hornyok vannak kialakítva all síklemezben, melyek — példánknál ugyancsak W szélességű— 15 kö­zöket határolnak. A 14 hornyokban 16 műanyagbetétek vannak ágyazva. A szomszédos —első 12 vonal menti — 14 hornyokban és a szomszédos — második 13 vonal menti — 14 hornyokban ágyazott négy darab 16 mű­anyagbetét együtt határol egy 15 közt úgy, hogy a 16 műanyagbetétek külső 17 élfelületei kiállnak a fémstruk­túrából. Az ábrázolt példánál a külső 17 élfelületek a fémstruktúra 18 felszínéből Z magasságban állnak ki. Az ábrázolt példánál a 16 műanyagbetét teljes K magas­sága közelítően megegyezik a 11 síklemez vastagságával, de ez nem követelmény, a 14 hornyok mélysége, a 16 műanyagbetétek teljes K magassága és az ezek különbsé­gével kapott Z magasság első közelítésben független a hordozótest, esetünkben a 11 síklemez vastagságától. A fémstruktúrából kiálló 17 élfelületek összessége alkot­ja a gépelem hatásos futófelületét. Az egymást kereszte­ző 14 hornyokban ágyazott 16 műanyagbetétek rom­buszalakú idomokat fognak közre, melyek fémes 18 fel­színe mélyebben fekszik, mint a 16 műanyagbetétek kül­ső 17 élfelületei. Az így kialakított — továbbiakban: első — munkafelületben a külső 17 élfelületek összessége alkotja az első futófelületet, míg az ábrán nem mutatott monostruktúrás — továbbiakban : második — munka­felület, mely nemcsak sík, de folytonos és egyenletes, a maga egészében alkotja a második futófelületet. Üzem közben az ábrán nem mutatott második futófelület és az ábrán látható 16 műanyagbetétek külső 17 élfelületei között vékony kenőanyagfilm az elválasztó réteg, míg a monostruktúrás második munkafelület és az első munkafelület fémstruktúráját alkotó — mélyebb fek­vésű — 15 közei között a kenőanyagnak az említett fil­met jóval meghaladó vastagságú rétege helyezkedik el. Szakember számára nyilvánvaló, hogy a 16 műanyagbe­tétek külső 17 élfelületeihez jól tapadó kenőanyagfilm biztosítja a csúszó elmozdulás közbeni jó mechanikai ál­lóképességet, s a 15 közökben lévő kenőanyag hőátadása a fémstruktúra felé optimális, így kielégítő mértékű a hőenergia elvezetése és gyakorlatilag közel állandó a kenőanyag viszkozitása. Az 1 b ábrán látható, hogy a mutatott példakénti kiviteli alaknál a 14 hornyok oldal­falai nem merőlegesek, hanem íveltek, így a fémstruk­túra 18 felszíne magasságában a 14 horony a W széles­ségnél kisebb szélességű, s a tapadó kötésen kívül tá­masztó kötés is biztosítja a 16 műanyagbetétek helyt­állójellegét (a 16 műanyagbetét ún. „bennszülött”). Ha megnézzük a 2a és 2b ábrákat, azt látjuk, hogy a siklócsapágybetét olyan 21 persely, mely síkba terítve az la ábrán mutatott 11 síklemeznek megfelelő szerkezetű. A 16 műanyagbetétek beágyazása ar fémpersely belső palástfelületébe, a 15 közök felületének viszonylagos helyzete a 16 műanyagbetétek külső 17 élfelületeihez szakember által az eddigiek alapján követhető, további magyarázatot nem igényel. Nyilvánvaló, hogy a sikló­csapágy hatásos futófelületének elemeit alkotó külső 17 élfelületek burkolópalástja hengerpalást és a 16 mű­anyagbetétek által közrefogott fémfelületek, vagyis a 15 közök felületei a burkolótestnél nagyobb átmérőjű hengertestet határolnak. Ezek után már nem szükséges ábrázolni a találmány szerinti munkafelülettel kialakított csaptestet, vagyis a tengely megfelelő részének hengerpalástját. A tengely palástjába bemélyített 15 közök hengertestet határol­nak, melynek átmérője kisebb, mint a palástba beágya­zott 16 műanyagbetétek külső 17 élfelületeinek burkoló­palástját képező hengerpalást átmérője. Ha szerszámgép szánjának megtámasztására szolgáló sík menesztőfelületet alakítunk ki a találmány szerinti munkafelületté, vázlatosan a 3. ábrán mutatott szerke­zetet kapunk. Az L alakú 31 fémtest vízszintes belső 32 felülete képezi a menesztőpályát, a munkafelület kiala­kítása az la ábrán mutatott 11 síklemez felületi kialakí­tásához hasonló. Szakember számára nyilvánvaló, hogy ettől eltérő számos alkalmazási helyen és eltérő alakú támasztótes­teknél is kialakítható az előbbiekben részletesen ismer­tetett munkafelület. Különösen előnyös, hogy pl. a 2a ábrán mutatott 21 persely 22 munkafelülete a 21 persely testének kiterített állapotában, sík felületen kialakítha­tó és utána hajlítható a test körbe és 21 perselyként be­sajtolható a siklócsapágy tartótestében kialakított furat­ba. A kettős struktúrájú munkafelület térbeli (topográfiai) elrendezést igényel, melyben a műanyag bordázat a fé­mes struktúrához képest magasabb szinten helyezkedik el. A kettősszintű struktúra előállításának menetét az alábbiakban vázlatosan ismertetjük, a részletesebb is­mertetéstől azért tekinthetünk el, mert a részműveletek önmagukban hasonlóak lesznek más szakterületen al­kalmazott kettős struktúrák előállításának részművele­teivel és a szakember egyes ilyen részműveletekre kielé­gítő útmutatást kaphat pl. a nyomdaipari technológiá­ból, ahol a magas, illetve mély nyomóformák is kettős struktúrák és gyártástechnológiailag hasonló kérdések megoldásával dolgozzák ki a technológiai részleteket. A találmány szerint a gépelem testét fémből készítjük, annak felületében szabályos — sík, domború vagy ho­morú — idomokat határoló raszterhálót képező mélye­déseket, hornyokat alakítunk ki, a hornyokat maratás­álló műanyagközeggel kitöltjük és a műanyagközeget polikondenzációs folyamatban megszilárdítjuk, majd a műanyagbetétek határolta közök felszínét maratással a műanyagbetétek külső éleinek szintje alá mélyítjük. Egy előnyös foganatosítási mód szerint sík hordozó testen, pl. lemezen alakítjuk ki a leírt módon a munkafe­lületet, majd az így kapott sík félkész terméket mecha­nikus eszközökkel persellyé vagy hüvellyé alakítjuk, s ismert módon illesztjük a perselyt siklócsapágy tartó­testében kialakított furatba, illetve a hüvelyt felhúzzuk tengelycsapra. A gépelemet nagy nyomószilárdságú öt­vözetből készítjük. A munkafelület kialakításának előnyös foganatosítási módja egyedi darabok vagy kissorozatok készítése ese­tén a következő : 1 művelet : a megmunkálandó fémtest felületébe a 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4

Next

/
Thumbnails
Contents