184848. lajstromszámú szabadalom • Eljárás imidodiszulfamidok és a vegyületeket tartalmazó antiallergiás gyógyászati készítmének előállítására

1 184 848 2 7. példa Vegyületszám R R. r2 x4 33. H 4-CH3 3-CH3 8-Cl 34. ch3 4-C1 H 8-C1 35. H 4-CH3 3-Cl 8-Cl 36. H 3-Br H 8-Cl 5. példa (1) számú vegyület nátriumsójának előállítása 350 mg N,N'-bisz-[7-(3-klórbenzolaminoszulfonil)­­-1, 2, 3, 4-tetrabidroizokinolil]-diszulfonilimid 20 ml metanollal készített oldatát ioncserélő oszlopon keresz­tül engedjük. (IR 120 - 14,2 g szulfonsav-típusú gyanta nátrium formában) és az oszlopot metanollal eluáljuk. Az eluált anyagot közel szárazra pároljuk és a kapott anyagot dietiléterrel eldörzsöljük, amely nitrogén alatti szűrés után a kívánt sót adja. Op.: 155 — 160 °C. Analízis: C% H% N% Számított: 44,57 3,25 8,72 Talált: 44,66 3,49 8,66 A kívánt sót úgy is előállíthatjuk, hogy 500 mg 1 szá­mú vegyületet 9 ml 1,4 mólos metanolos nátriummet­­oxiddal kezeljük nitrogén alatt, szobahőmérsékleten. Hasonlóképpen állítjuk elő a többi találmány szerint előállított vegyület alkálifémsóját is. 6. példa 2-Acetil-5-klór-7-klórszulfonil-l, 2, 3, 4-tetrahidroizoki­­nolin előállítása 2-Klór-4-metoxianilin acetonnal készített oldatát me­­tilakriláttal reagáltatjuk Meerwein reakciófeltételek között és így 2'-bróm{2-klór-4-metoxifenil)-metilpropio­­nátot kapunk, melyet cinkporral ecetsavban brómmentc­­sítünk. A kapott 2-klór-4-metoxifenil-metilpropionátot 2-klór-4-metoxifenetilizocianáttá alakítjuk oly módon, hogy a savklorid származékot nátriumaziddal reagáltat­juk. Az izocianátot ezután 5-klór-7-metoxi-l,2,3,4-tetra­­hidro-l-izokinolinná ciklizáljuk, majd diboránnal tetra­­hidroizokinolinná alakítjuk. A tetrahidroizokinolínt ecetsavanhidriddel acilezzük, mielőtt a metoxicsoportot bórtribromiddal metilénkloridban hidroxicsoporttá alakítanánk. A kapott hidroxitetrahidroizokinolint mer­­kapto-származékká alakítjuk a dimeiiltiokarbamát-szár­­mazék átrendeződésével, majd nátriumhidroxid metano­los oldatával történő lúgos hidrolízissel. A kapott mcr­­kapto-tetrahidroizokinolint ezután ecetsavanhidriddel bisz-acilezzük, majd a tioacetátot nátriumhidroxiddal szelektíven hasítjuk. A merkapto-tetrahidroizokinolint ezután klórral jégecetben a kívánt klórszulfonil-vegyü­­letté alakítjuk, majd vizes nátriumhidrogénszulfittal fel­dolgozzuk. Hasonlóképpen állíthatjuk elő a 2-acetil-6-klór-5-klór­­szulfonil-1,2,3,4-tetrahidroizokinolint. A fenti klórszulfoníl-tetrahidroizokinolinokat az 1. pél­dában leírt módszerrel és a megfelelően szubsztituált ani­line k alkalmazásával a találmány szerinti vegyületekké alakíthatjuk. 2-Acetil-8-klór-7-klórszulfonil-l,2,3,4-tetrahidroizokino­­lin előállítása 7-metoxiizokinolint klórgáz ecetsavas oldatával klóro­zunk és így a 8-klór-származékot kapjuk, amelyet 48 %-os hidrogénbromiddal demetilezünk. A kapott 8-klór-7- -hidroxi-izokinolint 7-merkapto-származékká alakítjuk a 6. példában leírt módon xantát közbenső terméken ke­resztül. A kapott 8-k!ór-7-merkapto-izokinolint diborán­­-dimetilszulfid metilénkloridos oldatával tetrahidroszár­­mazékká alakítjuk. A merkapto-tetrahidroizokinolint klórral reagáltatjuk és nátriumhidrogénszulfittal dolgoz­zuk fel. 2-Acetil-8-klór-7-klórszulfonil-l,2,3,4-tetrahidro­­izokinolint kapunk. A 6-klór-8-metoxiizokinolint és a 8-klór-6-metoxiizo­­kinolint, melyek előállítása a 3 988 339 számú Amerikai Egyesült Államok-beli szabadalmi leírásban leírt Pome­­ranz-Fritsch féle eljárással történik a megfelelően szubsz­tituált ánizsaldehidből, a fent leírt módon klórszulfonil­­származékokká alakíthatjuk. Ezeket a klórszulfonilszármazékokat az 1. példában leírt módszerrel és a megfelelően szubsztituált anilinek alkalmazásával a találmány szerinti vegyületekké alakít­hatjuk. 8. példa 2-Acetil-5-klór-8-klórszulfonil-l, 2, 3, 4-tetrahidroizoki­­nolin előállítása 5-aminoizokinolint sósavval, nátriumnitrittel és réz­­kloriddal reagáltatunk és így 5-klórizokinolint kapunk, melyet diborán tetrahidrofurános oldatával redukálunk. A kapott 5-klór-tetrahidroizokínolint ezután ecetsavan­hidriddel acetilezzük és klórszulfonsawal alacsony hő­mérsékleten, pl. -50 °C-on klórszulfonáljuk és így a kí­vánt klórszulfonil-tetrahidroizokinolint kapjuk. Az 1. példában leírt módszerrel és megfelelően szubsztituált anilinek alkalmazásával a vegyületet a talál­mány szerinti vegyületekké alakíthatjuk. 9. példa Hatóanyagként pl. N,N'-bisz-[7-(3-klórbenzolamino­­szulfonilM, 2, 3, 4-tetrahidroizokinolilj-diszulfonil-imi­­det feloldunk 0,5 % koncentrációban steril vízben és aeioszol-készülékben aeroszollá alakítjuk és úgy állít­juk be, hogy a kívánt súlyú aeroszolizált hatóanyagot adagolja. Szabadalmi igénypontok 1. Eljárás I általános képletű vegyületek — ahol X jelentése hidrogénatom, vagy klóratom és Y jelentése (1) általános képletű benzolaminoszulfo­­nilcsoport - ahol R jelentése hidrogénatom vagy metilcsoport, 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 8

Next

/
Thumbnails
Contents