184846. lajstromszámú szabadalom • Eljárás homociromsav-oligoribozid-származékok előállítására
1 184 846 2 d)A szénforrások hasznosítása (Pridham és Gottlieb féle közeg) A d-glükóz, 1-arabinóz, szacharóz, d-xilóz, inozitol, mannitol* d-fraktóz és 1-ramnóz hasznosul, de a raffinóz nem. A fenti tulajdonságok megmutatják, hogy ez a törzs tipikusan a Streptomyces genusba tartozik és olyan jellemzőkkel rendelkezik, mint például a légmicéliumain spirális szerkezetek képződése és melanoid pigmentek képződése. Az említett tulajdonságok emlékeztetnek az alábbi fajok tulajdonságaira, de azért az alábbiakban felsorolt különbségek fennállnak. 1) Streptomyces griseoaurantiacus: Az MF980-CF1 törzs tulajdonságaitól eltérő, hogy nincs melanoid pigment képződés és a szacharóz hasznosítása nagyon gyenge. 2) Streptomyces resistomycifus: A pigmentképződés hiánya, a raffinóz hasznosítása és a szubsztrátumon növekvő micélium pigmentszínének pH-függése eltér az MF980-CF1 törzsétől. 3) Streptomyces diastochromogenes: Az élesztő-maláta agaron a pigmentképződés hiánya és a raffinóz hasznosítása eltérést mutat a fajok és az MF980-CF1 törzs között. 4) Streptomyces galbus: A pigmentképződés glicerin-aszparagin agaron, keményítő agaron és zabliszt agaron, valamint a nagyon gyenge szacharóz- és ramnózhasznosítás eltér az MF980- CF1 törzsétől. 5) Streptomyces neyagawaensis: A pigmentképződés glicerin-aszparagin agaron, keményítő agaron és zabliszt agaron, valamint a raffinóz hasznosítása eltér az MF980-CF1 törzsétől. 6) Streptomyces bottoropensis: A fajok és az MF980-CF1 törzs eltérést mutatnak a pigmentképződésben glicerin-aszparagin agaron, valamint a raffinóz hasznosításában. Minthogy a Streptomyces genusban nem ismeretes olyan fajta, amely e törzs tulajdonságait mutatná, ezért arra a következtetésre jutottunk, hogy ez a törzs új. Ezt a törzset Streptomyces sp. MF980-CF 1-nek neveztük el, és FERM-5430 szám alatt letétbe helyeztük (ATCC. 31820) a Fermentation Research Institute, Agency of Industrial Science and Technology, Ministry of International Trade and Industry gyűjtőhelyen. A .Streptomyces sp. többi törzséhez hasonlóan ez a törzs is mesterségesen kiváltott vagy spontán mutációra képes. Mutagénekként például ultraibolya sugárzást, röntgensugárzást és kémiai reagenseket használhatunk. Az így kapott összes, homocitromsav-oligoribozidot termelő mutáns a találmány oltalmi körébe tartozik. A homocitromsav-oligoribozid a fermentációs táptalajból ismert eljárásokkal nyerhető ki. Ezek az eljárások mindenekelőtt a vegyület savas jellegén alapulnak, és ennek az anyagnak a megkötésére legelőnyösebben bázikus anioncscrélőkct használunk. Anioncserélőkként például Amberlit CG400 vagy CG-4B (Rhom and Haas Co.), Diaion PA316 vagy WA30 (Mitsubishi Chemical Industries) vagy DEAE Sephadex (Pharmacia), valamint egyéb OH", Cl" vagy HC03" formára alakított ioncserélők vagy ezek keverékei alkalmazhatók. Miután az abszorbenst vízzel átmostuk, az abszorbeált homocitromsav-oligoribozidot nátrium-hidroxid, ammónium-hidrogén-karbonát vagy ásványi sók oldataival eluáljuk. Ily módon jó kitermelés érhető el. Általában nátrium-kloridot (0,1—1 mólos) vagy ammónium-hidrogén karbonátot (0,1—1 mólos) használunk. Minthogy a homocitromsav-oligoribozid a kationcserdlőkön gyakorlatilag nem abszorbeálódik, a kationcserélők alkalmasak a bázikus szennyeződések eltávolítására. A homocitromsav-oligoribozid-származékot cellulózon (Aviccl) végzett vékonyrétegkromatográfiás eljárással különíthetjük el. A futtatást egy oldószereleggyel végezzük cl, amely n-propanolt és 3 M ammóniumhidioxidot tartalmaz 55:45 térfogatarányban (Rf = = 0,65). Ugyanezen az alapon hatékony tisztítás végezhető el cellulóz oszlopkromatogiáfiás eljárással is, amelyhez hasonló vagy rokon oldószereket használunk. Az, hogy a homocitromsav-oligoribozidot milyen formában — például szabad formában, nátriumsó, lítiumsó stb. - nyerjük ki, az alkalmazott oldószerektől függ. Minthogy a homocitromsav-oligoribozid erősen gátolja a dextránszacharázt (EC 2.41.5), felhasználható gyógyszerként. így például fogszuvasodás hatékony megelőzése céljából hozzáadagolható fogpasztához. A homocitromsav-oligoribozid-származék adagolható önmagában vagy más hatékony anyagokkal kombinálva is. A fogszüvasodás egy olyan fogbetegség, amelyet a fogzománcnak a fog felületéhez tapadó baktériumok által termelt szerves savak hatására bekövetkező ásványi anyagokban való elszegényedése idéz elő. A baktériumoknak a sima felületeken, így a fogakon való megtapadását elősegíti a ragadós és oldhatatlan dextrán, amelyet az orális Streplococcusok egy bizonyos csoportjának dextránszaeharázai termelnek szacharózból. így tehát a dextránszaeharáz gátlása a fogszuvasodás megelőzését jelenti. A fogszuvasodás megelőzése céljából a homocitromsav oligoribozid-származékot adalékanyagként nemcsak fogpasztához, hanem rágógumihoz, italokhoz, édességekhez és egyéb élelmiszerekhez is hozzáadhatjuk. Az alábbiakban példákkal mutatjuk be részletesebben a találmányt. 1. példa Homocitromsav-oligoribozid előállítása 1 % maltózt, 1 % kukoricaáztatási lét és 1 % Pharma közeget (Traders Oil Mill Company) (pH = 6,2; 125 ml egy 500 ml-es Sakaguchi lombikban) tartalmazó közeget beoltottunk lejtős agar táptalajon termelt Streptomyces sp. MF980-CFl-gyel (FERM-P5430). Miután a tenyészetet 5 napon át ráztuk 27 °C-on, az egyesített fermentált táptalaj (5 liter) pH-ját nátrium-hidroxiddal 8,0-ra állítottuk be. Ezt követően a fermentált táptalajt hőkezeltük (60°C-on, 30 percig), majd leszűrtük. A kapott szűrlctct (4,5 liter) keresztüláramoltattuk egy Diaion PA316 oszlopon (OH formára alakított; 1,3 liter; Mitsubishi Chemical Industries Co.), majd az oszlopot 10 liter vízzel mostuk. A megkötött homocitromsav-oligoribozidot 1 M ammónium-hidrogén-karbonáttal eluáltuk. Az egyesített aktív frakciókat (1 liter; kitermelés 83%) csökkentett nyomáson betöményítettük 80 ml-re. A koncentrátumot Sephadex G-15 (1 liter; Pharcia 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
