184813. lajstromszámú szabadalom • Eljárás difoszfonát-származékok előállítására
1 134 813 2 Chemie, 81, 202 (1950) szakirodalmi helyen ismertetettek szerint állíthatók elő a 4. reakcióegyenletnek megfelelően. Az (V') általános képletű tetraalkil-metiíén-difoszfonát-nátrium-sók — amelyek igen jól oldódnak a használt oldószerekben (például toluolban és tetrahidrofuránban) — a találmány szerinti eljárásban szintén alkalmazhatók kiindulási anyagokként, ezek közül is különösen azok, amelyek képletében R és R' metilcsoportnál nagyobb alkilcsoportoí — azaz etilcsopcrtot, izopropilcsoportot stb.— képvisel. A tetrametil-geminális-difoszfonátok — vagyis azok az (Ic) általános képletű vegyületek, amelyek képletében R—R'—metifcsoport — előnyösen úgy szintetizálhatok, hogy a (VII) képletű trimetil-ortoformiátot egy (VI) általános képletű geminális-difoszfonsawal reagáltatjuk. Az utóbbi vegyületet aikücsoportként metilcsoporttói eltérő alkilcsoportot tartalmazó tetraalkilgeminális-difoszfonátok hidrolízisével állítjuk elő. A folyamatot az 5. reakcióegyenlet szemlélteti (a reakciósorozat kiindulása vegyületében Rs£CH3 és R'^^CHa, míg a reakciósorozat termékében R=R'=CH3). A találmány szerinti eljárással kapott (íc) általános képletű geminális-difoszfonátok szerkezete az IR, tömeg NMR színképek felvételével egyértelműen megállapítható. A geminális-difoszfonát-észterek tisztaságát gázkromatográfiás eljárással vizsgáltuk (3 % SE 30 oszlop, 150X3 mm). SE 30: dimetil-szilikongyanta, SUPELCO, INC., USA gyártmánya. A találmány szerinti eljárást az alábbiakban példákkal mutatjuk be. Az 1—8. példa néhány, (I) általános képletű difoszfonát-származék előállítására vonatkozik. 1. példa Tetrametil-1 -(-klór-fenil)-metán-l -hidroxi-1,1. -difoszfonát (4 vsgyület) előállítása A vegyüleí előállítását D. A. Nicholson és H. Vaughn módszerének adaptálásával (Journal of Organic Chemistry. 36, 3843 [1971]) végeztük el. 4,40 g (40 mmól) dimetil-foszfonátot és 0,24 g (2 mmól) di-n-butil-amint feloldottunk 90 ml éterben, majd a kapott oldatot lehűtöttük 0 °C-ra. Gyors keverés közben hozzácsepegtettünk 9,96 g (40 mmól) dimeíil-p- 4dór-benzoil-foszfonátot, melyet a Journal of American Chemical Society, 86, 3862 (1964) szakirodalmi heiyen ismertetett módszerrel állítottunk elő. Majdnem azonnal egy fehér színű szilárd anyag vált ki. Az elegyet 1 órán át kevertük 0 °C-on, majd leszűrve 13,0 g (36 mmól) dm szerinti terméket kaptunk. A nyersterméket tisztitás céljából szobahőmérsékleten feloldottuk acetonban, majd étert adtunk hozzá (aceton:éter arány = 3:1). 7,9 g (22 mmól) fehér kristályt kaptunk, ami 55 %-os kitermelésnek felel meg (tiszta vegyület). Nyerstermék kitermelés: 90 %. Olvadáspont: 119-123 °C. IR színkép (KBR): 3260 cm'1 : OH; 2880 cm-1 : alifás C—H; 1500 cm'1 : aromás C—C; 1280 cm’1 : P=0; 1060 cm'1: P-O-C. Tömegszínkép: m/e = 360 (M+2)*: 17 %; 358 (M1+: 52 %; 251 (M+2-POjMe2)+: 33 %; 249 (M-P03Mea)*: 100 %. NMR színkép (CDC13): í = 7,90-7,20 (multiplett, 4H): fenilcsoport; 4,50-4,20 (tripiett, 1H, J=7 Hz): a hidroxilcsoport hidrogénatomja; deutéiium-Qxidda! való kicseréléssel eltűvolítva; 3,90-3,50 (multiplett, 12H): metiicsoportok hidrogénatomjai. Analízis a ChHpCIQ-jPj összegképletű vegyületre: C [%] H [%] P [%] számított: 36,84 4,78 17,27 talált: 36,81 4,78 17,26 Szerkezetének igazolásaként a 4 vegyületet átalakítottuk hidro-diíoszfonsav-mononátriumsóvá (10 vegyüleí). 3,59 g (10 mmól) 4 vegyüleí és 15 g 37 %-os sósav eJegyét 3 órán át forraltuk visszafolyató hűtő alatt. A sósav és a víz elpárolgása után maradékként 3,2 g (10 mmól) fehér színű szilárd anyagot kaptunk. Olvadáspont: 192-194 °C (nyerstermék). Kitermelés: 100 % (nyerstermék): Tisztítás céljából a hidroxi-(p-klór-fenil)-metilén-difoszfonsavat az alábbi eljárás szerint (P. F. Pflaumer és J. P. Filcik, Chemical Abstracts, 72, 55656k [1970]) mononátriumsójává alakítottuk át: A fent ismertetett módon kapott szilárd anyagot 55 °C-on feloldottuk 4,8 g (80 mmól) ecetsav és 0,7 g (39 mmól) viz elegyében. Ezután fokozatosan hozzáadtunk 1,36 g (10 mmól) nátrium-acetát-trihidrátot. Majdnem azonnal bőséges csapadék képződött, melyet leszűrtünk, majd éterrel — az ecetsav szagának megszűréséig - alaposan átmostunk. A mosott csapadékot elanol és víz 20:80 arányú eiegyéből átkristályosított rk, így fehér por formájában 1,94 g (6 mmól) 1-hidroxil-(p-klór-fenil)-metán-difoszfonsav-mononátnumsót (10 vegyület) kaptunk. Kitermelés: 6Û %. 2. példa 3 eírametil-2,2-dimetil-2-(p-klór-fenoxi)-etán-l-hidroxi-í.,!-difosz.fonát (7 vegyület)előállítása A vegyület előállítását a K, D. Berlin és munkatársai (Journal of Organic Chemistry, 30, 1265 [1965]) és D. A. Nicholson és H. Vauhn (Journal of Organic Chemistry, 36, 3843 [1971]) által ismertetett módszer adaptálásával végeztük el. Etil-p-klórfenoxi-izobutirát lúgos hidrolízisével először p-klór-fenoxi-izobutiril-kloridot állítottunk elő, majd a kapott savat a szokásos eljárások szermt tionil-ídoridban refluxáltattuk. 20,0 g (86 mmól), 0 °C-ra lehűtött p-klór-fenoxi-izobutiril-kloridhoz cseppenként hozzáadagoltunk .10,6 g (86 mmól) trimetil foszfonátot. A reakció végbemenetelének bizonyítékaként metil-klorid fejlődése volt megfigyelhető. Csökkentett nyomáson végzett desztillálóval 19,0 g (62 mmól) dimetil-p-klór-fenoxi-izobutiril-foszfonátot kaptunk majdnem színtelen olaj formájában. 5 10 15 20 25 30 ‘35 40 45 50 55 60 65 3
