184812. lajstromszámú szabadalom • Telep cserélhető folyóanóddal, gázzal depolarizálható elektrokémiai cella és bipoláris elem a telep és a cella kialakítására

184 812 2 Az 1—4. és a 8—11. ábrák a találmány bipoláris kivi­teli alakjait, míg az 5-7. ábrák a monopoláris kiviteli alakot mutatják. A találmány szerinti telep, mint azt az ábra mutatja, cserélhető bipoláris egységekből áll. Ezek egyedi, függő­leges elrendezésű lapos és vékony dobozszerű 1 katód­­elemek (1. ábra), amelyek ellenálló fémből, például nikkelből, rozsdamentes acélból, vagy hasonlóból készül­nek. Mindegyiknek 2 homloklapja van, amelynek sima felületén 5 fogyóanód helyezkedik el. Az 1 katódcle­­meknek továbbá U alakú 3 felső, 3a alsó és 3b oldalsó közdarabjai vannak, amelyek előnyösen egyetlen fém­darabból készülnek. A közdarabok egyúttal támaszt képeznek 4 katód részére. A 4 katód gázáteresztő, porózus szintereit aktivált anyagból, például titánból, más szelepfémből, vagy katalizátorral, például az elő­zőekben ismertetett módon impregnált nikkelből, rozs­damentes acélból készül. Katalizátorként platinacso­portba tartozó fém, annak oxidja, más katalitikus hatású oxid, mint spinellek, perovszkitok, delafosszitok, bron­zok és más anyagok alkalmasak. A szintereit porózus és aktivált anyagú 4 katódot előnyösen külön alakítjuk ki és az U alakú 3 felső, 3a alsó, valamint a 3b oldalsó köz­darabokon támasztjuk meg. A színtereit porózus és gázáteresztő anyagú 4 katód (a későbbiekben az 5. ábra alapján ismertetendő kiviteli alakokban bemutatott 32, 34 katódokhoz hasonlóan) tetszőleges korrózióálló fémből készül. A felaprított korrózióálló fém szemcséinek szintereiését a jól ismert technikák szerint kell elvégezni, mégpedig előnyösen azok alkalmazásával, amelyek biztosítják a kereskedelmi forgalomban beszerezhető, 30...65 %-os porozitású struktúrával kialakított szűrőhatású fémcsövek és lapok előállítását. A szintereit porózus anyagú 4 katód szele­tekben szilíciumból, vagy megfelelő ellenálló fémből, mint például titánból, tantálból, volframból, cirkónium­ból, nióbiumból, hafniumból, vanádiumból, ittriumból, a felsorolt fémek ötvözeteiből, nikkelből, rozsdamentes acélból készülhet. A részecskék előnyösen gömbszerüek és szemcsenagyság szerint viszonylag egyenletes eloszlá­­súak. Kedvező, ha a szemcse nagyság értéke a 10.. .30, 30...50, 50...70, vagy 100... 150 mesh tartományokba esik. Előnyösebb a nagyobb szemcseméreteket, tehát a 10...30 és a 30...50 mesh tartományt választani. Ilyen szemcsenagyság mellett a katalizátorral impregnált és bevont katód mintegy 50 %-os porozitású, mind a folya­dékokat, mind a gázokat igen hatásosan engedi át. A porozitás révén a gáznyomás úgy szabályozható, hogy a folyékony elektrolit nem árasztja el a katód pórusait és a gáz nem áramlik ki az elektrolitba. A szintereit porózus 4 katódnak a dobozszerű 1 katódelem belseje felé fordult felületeit előnyösen hidro­­fób tulajdonságú anyaggal, például fluor-karbon mű­anyaggal vonjuk be, hogy ily módon a katódfelületet a vizes elektrolit számára lényegében áthatolhatatlanná tegyük, míg a külső oldalt nem impregnáljuk, azt az elektrolit elöntheti. A dobozszerű 1 katódelemen belül levő gáz túlnyomásának hatását kiegészítve a hidrofób tulajdonságú anyag rétege gyakorlatilag kizárja azt, hogy az elektrolit a dobozszerű 1 katódelem belsejébe be­hatolhasson. Ettől függetlenül a dobozszerű 1 katód­­elemekben elvezető eszközöket helyezhetünk el, hogy a belső térbe behatoló kis mennyiségű vagy a véletlenül odakerült folyadék eltávolítható legyen. A 2 homlokfalon dobozszerű bipoláris 1 katódelem 1 ! 5 fogyóanódként cinklemezzel vagy más fogyó anód­­anyagból készült lemezzel van cserélhető módon ellátva. Az 5 fogyóanód lemeze a 2 homlokfalon alkalmas mó­don meg van vezetve, ahhoz mechanikusan kapcsolódik, mégpedig 6 szorítólemez vagy rugózó lap révén, amelye­ket alkalmasan úgy készítünk el, hogy a 2 homlokfal függőleges széle mentén megfelelően hajlított lemez­csíkot hegesztőnk, vagy forrasztunk fel, míg a két függő­leges lemezcsík alsó végéhez tartóként vízszintes lemez­csíkot illesztünk. Az 5 fogyóanód könnyen becsúsztat­ható a függőleges 6 szorítólemezek vagy rugózó lapok és a 2 homlokfal közé; ekkor az alsó lemezre támaszkodik. Az 5 fogyóanódot szükség szerint gyorsan, egy egyszerű művelettel le tudjuk szedni. Az 5 fogyóanód sima vagy durva felületű tömör vagy porózus cinklemezből, szük­ség szerint más megfelelő fémlemezből készülhet. A cinklernezben, annak felső részében megfelelő (az ábrán nem mutatott) lyukak készíthetők, amelyek megfogó elemekhez, például alkalmasan kialakított csipeszhez illeszkedve a csere, a behelyezés műveleteit megkönnyítik. Mind az 5 fogyóanód, mind a porózus 4 katód kisebb, mint a dobozszerű 1 katódelem oldalfalainak befogadó méretei, és ezért az 1 katódelem oldalfalainak a 4 káté­don, illetve az 5 fogyóanódon kívüli szélső felületei van­nak, amelyek következőkben leírt 10 tartályban (3. ábra) kialakított 11 hornyokban vagy más alkalmas táv­tartó elemekben helyezhetők el. Depolarizáló gáz bevezetésére és a dobozszerű 1 katódelem belső terében a szükséges nyomás fenntartá­sára 7 beömlés és 8 kiömlés szolgál. Az 1. ábrán látható 6 szorítólemezeken vagy rugózó lapokon kívül az 5 fogyóanódnak a 2 homloklaphoz való kapcsolása más módon is megoldható, például hőre lá­gyuló villamosán vezető ragasztóanyag használható az 5 fogyóanód lemezének az 1 katódelem 2 homlokfalához való erősítésére. A rugózó megfogások alkalmazása azon­ban célszerűbbnek tűnik, mivel az 5 fogyóanód ebben az esetben úgy is kivehető, hogy a teleptartályból a dobo­zokat nem kell kivenni, vagyis a telep újratöltése gyorsan biztosítható. A 2. ábrán négy dobozszerű 1 katódelem perspektivi­kus nézete látható, amelyből térbeli elrendezésük is ki­tűnik: minden 4 katód szemben van a szomszédos katód­elemen levő 5 fogyóanóddal. Az első, A jelű 1 katódelem a telep — jelű negatív sarkára 24 kivezetéssel kapcsolódóan a katód helyett tömör falat tartalmaz és 6 szorítólemezzel vagy rugózó lappal megfogott 5 fogyóanódja van. A telep negatív pólusa külső terhelő áramkörbe csatlakoztatva pozitív pólusaként szerepel. Hasonlóképpen az utolsó D jelű katódelemnek csak 4 katódja van, és nincs ellátva fogyó­anóddal; ez 25 kivezetéssel a telep + jelű pozitív sarkára kapcsolódik. A telep B és C jelű bipoláris 1 katódelemei a két szélső, A és D jelű 1 katódelem (félcella) között helyezkednek el, de természetesen a két szélső elem között tetszőleges számú bipoláris 1 katódelem helyez­hető el a szükséges telepfeszültség előállítására. A B jelű 1 katódelemnek porózus 4 katódja van (lát­ható a B jelű 1 katódelem kitörten ábrázolt sarkában), amely az A jelű, záróelemként szereplő 1 katódelem 5 fogyóanódjával van szemben, míg az 5 fogyóanódja a szomszédos C jelű bipoláris 1 katódelem rajzon nem lát­ható porózus 4 katódjával van szemben, és így tovább. A B és C jelű 1 katódelemek gázbevezető 7 beömlése, 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4

Next

/
Thumbnails
Contents