184811. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés növényi részecskékből és kötőanyagokból álló massza szalagpréselésére

1 184 811 2 zott van 3 megfelelő 10 belépési keresztmetszethez képest. A 7 formázó csatornát a kikeményítő csatorna 8 első szakasza bizonyos távolsággal követi, amit a 15 rés tün­tet fej. E rés szélessége például 3-5 mm lehet. Mivel a kikeményítő csatorna 8 első szakasza fűtött, ez a 15 rés hőszigetelést jelent a 7 formázó csatorna felé. A 8 első szakaszt nagyfrekvenciásán is lehet fűteni. A 8 első sza­kasz 12 belépési keresztmetszete ismét nagyobb, mint a 7 formázócsatorna 11 kilépési keresztmetszete. A példa esetében az egyik dimenzió irányában mért növekedés mintegy 0,4 mm a 11 kilépési keresztmetszethez képest. A 8 első szakasz hossza ennél a kiviteli példánál mintegy 1500 mm lehet. A 8 első szakasznak a 13 kilépési ke­resztmetszete a végénél nagyobb, mint a 12 belépési keresztmetszet. A 12 és 13 keresztmetszetek közötti különbség az egyik dimenzió irányában mérve a példa esetében 0,4- 5 mm lehet. A készülő szalag először ennél a 13 kilépési keresztmetszetnél éri el a készméretnek megfelelő keresztmetszetet. Az ezt követő 9 kikemé­­nyítő csatornának ekkor a keresztmetszete olyan nagy, mint a 13 kilépési keresztmetszet. Amíg azonban a 7 for­mázó csatornát és a kikeményítő csatorna 8 első szaka­szát előnyösen helyhezkötött csatornafalak alkotják, a tényleges 9 kikeményítő csatorna hajlékony falszaka­szokkal lehet kiképezve, amint ez például a DE-OS 25 35 989 számú NSZK-beli közrebocsátási iratban van ismertetve. A 7 és 8 csatornáknak a nem jelentéktelen hosszú­ságban folytatódó konikus, vagy ékalakú meghosszabbí­tásával egyidejűleg a tömörített szalag duzzadása is meg­indulhat anélkül, hogy ez a szalag megakadását ered­ményezné. A 3. és a 4. ábrán látható példák azt mutatják, hogy hogyan lehet a 4 préselő dugattyú 17 homlokfelüíetét célszerű módon kiképezni. A kiviteli példánál a 4 du­gattyú homlokfeiületén a 16 központos furat van. Ezál­tal a dugattyú egy rögzített rúdon van vezetve, ami nem ábrázolt módon halad át a 3 hengeren. Ilyen módon a szalagban ugyancsak egy hosszanti átmenőfuratot lehet létrehozni. A 4 dugattyú 17 homlokfeiületén 18 kiemelkedő és 19 besüllyedő részek vannak, amelyek a kiviteli példa esetében a dugattyú peremétől sugárszerűen a középső rész irányába nyúlnak. A dugattyú középső része a pe­­remrészekhez képest be van süllyesztve. A 18 kiemel­kedő részeknek a dugattyú pereménél nagyobb a szé­lessége és a dugattyú középső részének irányába elkes­kenyednek. A 19 besüllyedő részekre ugyanez érvényes. Ilyen módon a tömörítőben lévő anyag a már tömörített anyaghoz, mintegy fogazottan kapcsolódik. Egyúttal az egy bizonyos áramlási mozgásban lévő forgácsok a szalagpréselés irányára merőleges mozgásösszetevőre tesznek szert, amely a forgácsok egymással való össze­­kuszálótíását szolgálja. Magától értetődően lehetséges az, hogy a 17 homlok­­ielüleí kiképzése másmilyen legyen, például koncentri­kus, vagy csigavonal alakú kiemelkedésekkel és mélye­désekkel ellátva. A találmány nemcsak a bemutatott kiviteli példára korlátozódik, hanem érvényes valamennyi olyan más változatra is, amely a találmány szerinti feladat ismereté­ben ennek megoldását szolgálja. Különösképpen előnyös a rajzokon ábrázolt, vagy ehhez hasonló megoldásokat alkalmazni azoknál a szalagpréseknél, amelyeknek az előtolási hossza és a sebessége a találmány szerint meg­adottól eltér és ezáltal például jobban tömörített szala­gokat lehet előállítani. Szabadalmi igénypontok 1. Eljárás növényi részekből, valamint kötőanyagból álló massza szaiagpréselésére, amelynek során a masszát dugattyús szalagprés töltőterébe adagoljuk, ahonnan a szalagkeresztmetszet alakjának megfelelő formázócsa­tornán, majd pedig egy fűtött kikeményítőcsatornán vezetjük át tömörített állapotban, azzal jellemezve, hogy a masszát egy jelentősen - éspedig legalább 400 mm-re — meghosszabbított dugattyúlökethossz segítségével és mintegy 0,02 m/s-tói 1,5 m/s-ig terjedő dugattyú-előto­lási sebességgel - célszerűen 0,05 m/s dugattyúelőtolási sebességgel - tömörítjük és a tömörítés során fiicesedési állapotba visszük át. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a masszát kb. 2:1-től 4:1-ig terjedő arányban — előnyösen 3:1 arányban — tö­mörítjük. 3. Az 1—2. igénypontok bármelyike szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a szalagot 350 kg/m3 és 850 kg/m3 közötti - előnyösen 400 kg/m3 és 600 kg/m3 közötti - fajsúiyra tömörítjük. 4. Berendezés az 1—3. igénypontok bármelyike sze­rinti eljárás foganatosítására, amely dugattyús hideg-sza­­lagprésből, és ahhoz csatlakozó formázócsatomából, valamint fűthető kikeményítőcsatornából á\\, azzal jelle­mezve, hogy a dugattyús hideg-szalagprés dugattyújának (4) lökethossza 400 mm és 800 mm között — előnyösen 60C mm körül — van, előtolási sebessége pedig 0,02 m/s és 1,5 m/s között — előnyösen 0,05 m/s - van. 5. A 4. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a dugattyú (4) előtolási sebessége a préselési löket túlnyomó része során gyakorlatilag vál­tozatlan. 6. Az 5. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a dugattyú (4) előtolási sebessége a présiöket utolsó szakaszában - pl. annak 4/5-ödétől kezdve — fokozatosan csökkenő. 7. A 4—6 igénypontok bármelyike szerinti berende­zés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hegy a dugattyú (4) homlokfelülete (!7) egyenetlenségekkel van ellátva úgy, hogy a homlokfelület (17) középső része a kerületi ré­szeihez képest mélyebbre van kialakítva és kiemelkedő, ill. besüllyedő részekből (18, 19) álló hullámos profilú. 8. A 7. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a dugattyú (4) homiokfelüleíe (17) a kerülete mentén hullámos kialakítású és az egyes hullámokat alkotó kiemelkedő, ill. besüllyedő részek (18, 19) keresztmetszete a homlokfelület (17) közép­pontja felé haladva csökken. 9. Eerendezés az .1—3. igénypontok bármelyike sze­rinti eljárás foganatosítására, amely dugattyú hideg-sza­­lagprésből, a szalagprés töltőteréhez csatlakozó hűtött formázócsatomából, majd ezt követően egy fűtött ki­keményítőcsatornából áll, azzal jellemezve, hogy a for­mázócsatorna (7) kilépési keresztmetszete (11) nagyobb, mint a belépési keresztmetszete (10), de kisebb, mint a kikeményítőcsatorna (9) első szakaszának (8) attól kis távközzel, réssel (15) elválasztott belépési keresztmet­szete (12), továbbá hogy a kikeményítőesatoma (9) 5 !0 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4

Next

/
Thumbnails
Contents