184811. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés növényi részecskékből és kötőanyagokból álló massza szalagpréselésére
1 184811 A találmány tárgya eljárás nöfényi részecskékből, valami öt kötőanyagból álló szalagptésdésérs- extrudálására - amelynek sqráo'a msstfát dugattyús szalagprés - extruder - töltőterébe adagosak, ahonnan a szaJagkeresztmatszst alakján#: öJegfélejő csatornán, majd pedig egy fűtött kikeményhő csatow« ve?.etik át tömörített állapotban. A találmány tárgya továbbá az eljárás foganatosítását szolgáló berendezés amely dugattyús hideg-szajupgprésből és ahhoz csatlakozó formázó-, valamint fűthető kikeményítő csatornából, áll. A keményedést melegítés, nagyfrekvençigs haíág, vagy hasonló válthatja ki. Az ilyen eljárás részletei tsmertek8pE--öS2253 121, 25 35 989 és a 25 54 280 szárny NS^K-beti közreboc;|tási iratokból. Ezeknél a gyakorlatig! bevezetett eljárásoknál olyan hideg szalagprésekat alkalmaznak, amelyeknek viszonylag rövid, mintegy ISp mm-^s löké le, viszonylag nagy frekvenciája, pl. 100-120 löket percenként és ennek megfelelően nagyon aagy tömörítő hatása, pl. 10:1 van. Hasonló értékek szokásosak a faforgácslemez előállító szalagpréseknél. Az ilyen módon előállított szalagnak nagyon nagy' a tömörsége és ezért, nagyon nagy a fajlagos súlya. Azért, hogy ? sűrűséget csökkeni sék és beállíthatóvá tegyék, a gyakorlatban a DE- QB 25 35 989 számú NSZK-beli közrebocsátáji irat szerint járnak el, amelynél a préselési löket alatt a ktkeményítő csatorna falszakasza kismértékben kitágul. Ilyen módon a száhg előtolása közben a súrlódás lényegesen csökken. Ezen kívül a préselő dugattyú visszafelé irányuló löké* lénél a szalag megfeszített állapotban marad, aminek az a következménye, hogy az egyes forgácsok kötésénél nem olyan nagyon zavaró a lüktető érő. Az Ilyen módon előállított spiagok szerkezetében a forgácsok közelítőleg egyforma irányításúak mintegy párhuzamosak, vagy konvex rétegződésűek a szaíagpréselő dugattyú felületéhez képest. Az ilyen szalag hajlító igénybevételnél a forgácsoknak ezzel a rétegződésével párhuzamosan tönk el. Megpróbálták a forgácsokat a még meg nem xe.nényedett állapotban kiegészítésképpen olyan irányba forgatni, ami lényegéber. merőleges a szalag felületére úgy, hogy csak ezután keményítették ki a szalagot, ilyen, a faforgács lemez előállítására vonatkozó elméletet a DE-OS 2? 03414 számú NSZK-beli közrebocsátási irat közöl. A forgácsok ilyen kialakítását azáltal vélik elérni, hogy a préselő nyomófejeí. fokozatosan szűkülő hengerbe vezetik be. Hasonló törekvés figyelhető meg akkor is, ha a hengernek nincs ilyen fokozatos szűkülete, mégpedig azért, mert a préselő nyomófej rövid löketénél és a szalag nagy súrlódásánál a formázó, illetve a kikeményítő csatornában a szalag külső részem nagyobb ellenállás jön létre, mint a középső részén. Az ilyen, a szélső részeken elhajolva haladó forgácsokból készült szalagoknak nincs lényegesen nagyobb szilárdságuk a hajlító igénybevétel’e! szemben. A törésfejületük gornb-süvegalakú. A forgácsrétegek befolyásolására és a szál ágbeli elosztására más megoldások mindeddig ismeretlenek A találmány azt a feladatot fűzi ki, hogy kötőanyaggal elegyített növényi részecskék szalagpié&elésére olyan eljárást hozzon létre, amellyel lehetséges a forgácsoknak az elhelyezkedését a préselő felülethez képest párhuzamos, vagy konvex helyzetből, a szilárdság növelése céljából, a szalag egész keresztmetszetében átváltoztatni más irányítású helyzetbe, leginkább erősen összegubancolt, filcesedett állapotba. z A tajilmápy abból a felismerésből indul ki, hogy egy szalagpséselésseá előállított táygy szilárdsága anpái nagyobb, minél kevesebb elemi forgács marad az Ismert eljárásoknál szokásos, a szjsJígprés nyomófeifijstihçz képest túlnyomóan párhuzamos helyzetben. Ezt a feladatot a találstérty értelmében azáltal oldkítjuk meg, hogy a rrws>zát egy jelentősen - éspedig legalább 400 mjti'te meghosszabbított - dugattyúlökathossp segítségével a tömörítés során a filcesedés állapotába visszük át. További javulás érhető el a találmány szerint akkor, ha a masszát mintegy 2;í-tői 4:1-ig terjedő, előnyösen 3:1 arányban tömörítjúk, és/vagy ha a jászát mintegy 0,C4 m/s-tól 1,5 rp/s-ig terjedő, elßpyösen 0,05 rn/s-çs szaiagprésdugattyú-eiőtoíási sebességei tömöritjük, ós/vagy ha a szalagot 350-850 kg/rrr, előnyösen 400-600 kg/m3 közötti fajsúlyúra tömöd tjük. Meglepő módon azt állapítottuk meg, hogy a szalagban a forgácsok elhelyezkedése nagyon lényegeseit változik akkor, ha a préselő dugattyú lelete az isméit megoldásokkal spemben lényegesen hosszabb, a dugattyú előtolási sebessége pedig lényegesen csökkentett. A préselő dugattyú megnyújtott Ifiké:c nyilvánvalóan arra vezet, hogy ez egyes, eredetileg a töltőtérben önkényesen összegyűlt forgácsok a tömörítési úíhossson 9 szálig irányával, párhuzamos:, vagy ehhez képest ferde helyzetben tudpsk elhelyezkedni és semmiképpen sem kíríilnejc a préselő nyomófej présf#üietével akárcsak lrö«Jítőleg is párhuzamos helyzetbe h csökkentett előtolási sebesség kövétks/tében a szalag sűrűsége is csökken, ami tulajdonképpen az elérhető szerkezeti alakzattal összefüggésben t kész szalagnak lényegesen nagyobb szilárdságot kölcsöaöt, mint ami a hozzá hasonlítható ismert szalagoknál tapasztalható. A szakemberek azt várnák, hog/ egy szalag szilárdsága annál kisebb lesz, minél nagyobb a szalag keresztmetszete, különösen gerenda- és rúdkeresztmetszeteknél. A tudományos vizsgálatok azonban azt matatták, hegy a találmány szerinti eljárással mintegy harminc százalékkal nagyobb adijidsigot lehetett elérni, mint a szokásos faforgácsiemez-eJőállítás során. Ez a wilárdságnövelés azt tette lehetővé, hogy a találmány szerinti eljárással készített szalagokat tartógerendákként alkalmazzuk, ugyanakkor pedig a szalagok egymással átellenes, vagy valamennyi oldalát természetes faréteggel, vagy hasonlóval ragasztjuk be. À taUimpny szerint előállított szalagok másik lényeges alkalmazási területe a teroezköíeggé való feldolgozás, amelyeknek a felhasználók által támasztott valamennyi követelményt ki kell elégíteniük, különösen & törőszilárdság, az üíésszilárdsag, a nyirószjlárdság, a keménység és a borító felület szívóssága, a vsgaszthatóság és a hoiribkíeiület szegeibe tősége, valamint az idojárásállóság tekintetében. Mivel a találmány szerinti szalagoknak az Ismertekhez képest csekély a fajsúlya, az említett technikai előnyökhöz járul még a tetemes súlymeg?akarítása és az ezzel járó költségcsökkenés, A gyakorlatban kedvezőnek bizonyult, ha a préselő dugattyú lókétól mintegy 400-800 rom-re,különösképpen lia 600 mm-re, a dugattyú előtolási sebességét pedig 0,02-1,5 m/s-tSj előnyösen 0,G5 m/s-ra méretezzük. Célszerű módon, a préselési löket alatt a dugattyú túlnyomórészt folyamatos előtolási sebességgel van meghajtva, amihez a hidraulikus vezérlés különösen alkalmas. Előnyösnek bizonyult azonban az is, ha sz előtolási 5 10 15 20 25 30 36 40 45 50 55 80 G5 2
