184803. lajstromszámú szabadalom • Folyamatos ellátás alfa-omega-dikarbonsavak és sóik tömény oldatainak előállítására

1 184 803 2 a termelékenységet. 100 °C fölött előtérbe lép a tennék nem kívánatos dekarboxileződése, ami a komplexképző képesség csökkenésével jár. Á de­­karboxileződéssel akkor is számolni kell, ha a reak­­cióelegy túlságosan hosszú ideig tartózkodik a re­aktorban. Az 1. táblázatban tüntettük fel a termék minőségét jellemző komplexképző kapacitás alaku­lását különböző tartózkodási idők esetén. /. táblázat Tartózkodási idő Komplexképzö (s) kapacitás 30 0,51 60 0,87 90 1,20 120 1,59 180 1,86 300 2,07 350 2,15 600 2,08 A komplexképző kapacitás megadja, hogy 1 mól diszacharidból előállított komplexképzőveí hány mól vas(III) kelatálható pH = 6-nál. A tartózkodási időt ezek miatt 300-1200 s között tartjuk. A reaktorból folyamatosan távozó termé­ket hűtőn vezetjük át és a nitritmentesítőben gyűjt­jük össze. A nitritmentesítőbe szakaszosan adagol­juk a karbamidot. A karbamidadagolás hatására az oldat tovább hűi és gáz fejlődik. Ezután kerül sorra a semlegesítés, amit ammónia gáz bevezetésé­vel vagy ammónium-hidroxíd oldattal, vagy káli­­um-hidroxid, vagy kálium-karbonát adagolásával lehet elérni. A semlegesítés exoterm reakció, a fel­szabaduló hő megfelelő hűtéssel vezethető el, A találmányt az oltalmi kör korlátozása nélkül a következő példákban részletesen ismertetjük: 1. példa 4400 cm3 térfogatú 1,0 mól dm-3 koncentrációjú kénsavat és 8 mól dm-3 koncentrációjú salétromsa­vat tartalmazó vizes oldatot 90-95 °C-ra előmelegí­tünk. 1000 g répacukor és 3736 g víz felhasználásá­val készítünk 4400 cm3 0,66 mól dm-3 répacukor­tartalmú oldatot, amit szintén előmelegítünk. A re­­aktáns oldatokat azonos, 3,33 cmV térfogati se­bességgel vezetjük a 2000 cm3 hasznos térfogatú csőreaktorba, tehát az átlagos tartózkodási idő 300 s. A reakció során keletkező nitrózus gázokat a reaktor tetején vezetjük el a rcakciótérből egy visszafolyaló hűtőn keresztül. A reaktorból a túlfo­lyón át folyamatosan távozó, erősen savas oldatot a nemkívánt mellékreakciók elkerülése végett hüt­jük. A lehűtött oldathoz literenként 115 g karbami­dot adagolunk szilárd formában, aminek hatására néhány másodperces gázfejlődés következik be és az oldat tovább hűl. Az oldott nitrogén-dioxid, a salétromossav a karbamiddal clreagál. Ezután az oldatot közömbösítjük. A közömbösítést szakaszo­san, 2 liter ős mennyiségekkel 35-40 °C-on 1,75 liter 25%-os ammónia oldat felhasználásával végezzük. Az így nyert pH = 6-7 körüli oldat polihidroxi-a-co­­dikarbonsavak ammónium-sóit, ammónium-szul­­latoí és nitrátot tartalmaz. 2. példa 4400 cm3 4 mól dm-3 koncentrációjú kénsavat és 3 mól dm-3 koncentrációjú salétromsavat tartal­mazó vizes oldatot 90-95 °C-ra előmelegítünk. 752 g répacukor és 4000 g víz felhasználásával készítünk 4400 cm' térfogatú, 0,5 mól dm"3 répacu­kor- tartalmú oldatot. A továbbiakban az első pél­dában leírtaknak megfelelően járunk el azzal a kü­lönbséggel, hogy a semlegesítéshez 2,1 liter 25%-os ammónium-hidroxid oldatot használunk. 3. példa Az 1. példában közöltek szerint járunk el azzal a különbséggel, hogy a reaktáns oldatokat már a reaktorba való bevezetés előtt 1 : 1 térfogatarány­ban összekeverjük. Az 1. példa szerinti oxidálósav­keveréket és répacukoroldatot tartalmazó reakció­­elegy 20 °C-on négy órán keresztül biztonsággal eltartható anélkül, hogy a reakció megindulna. Az dy módon előkészített reakcióelegyet közvetlenül a reaktorba belépés előtt 90-95 °C-ra előmelegítve, 6,66 cm3s~' térfogati sebességgel bevezetjük a 2000 cm3 hasznos térfogatú csőreaktorba. 4, példa Az 1. példában közöltek szerint járunk el, azzal a különbséggel, hogy a savas oldat pH-ját ammó­nia gázzal állítjuk 6-7 körüli értékre. 5. példa Az i. példában leírtakkal megegyező módon já­runk el azzal a különbséggel, hogy a semlegesítésre 710 g kálium-hidroxidot használunk. Az oldat pH- ja így 6-7 között lesz, polihidroxi-a,ö>-dikarbonsa­­vak káliumsóit, káliumázulfátot, kálium-nitrátot, ammónium-szuifátot és kis mennyiségben ammó­­nium-nitrátot, valamint karbamidot tartalmaz. 6. példa Az 1. példában leírtak szerint járunk el azzal a különbséggel, hogy a semlegesítésre 800 g kálium­karbonátot használunk. Az oldat pH-ja 6-7 között lesz. 7. példa 1000 g répacukor és 4213 g víz felhasználásával oldatot készítünk. A reaktorba külön-külön vezet­jük be a cukoroldatot 3,7 cm3/s, a kénsavat 0,24 cm3/s és a tömény salétromsavat 1,59 cm3/s 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Thumbnails
Contents