184797. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kinazolin származékok előállítására

1 184 797 2 számú alkil-szulfonil- vagy trifluor-metil-csoport vagy cU-{Ci-4)-a]kil-N(CH2)n—^0— általános képletű cso­port és R2 3 jelentése di-(C! .4 )-alkil-N(CH2 )n—0- vagy di-(C[ .4 )-alkil-N(CH2 )n -NH— általános képle­tű csoport, ahol n jelentése a fent megadott), vala­mely (lg) általános képletű karbonsav (mely képlet­ben R11 jelentése a fent megadott) aktív származé­kát egy (IV) általános képletű alkanollal vagy egy (V) általános képletű aminnal (mely képletekben n a fenti jelentésű) reagáltatunk; vagy e) az (I) általános képletű vegyületek szűkebb körét ké­pező (Ih) általános képletű vegyületek előállítása ese­tén (mely képletben R24 jelentése egy di-(C i )­­-alkil-N(CH2)n—O— általános képletű csoport és R1 és n a fenti jelentésű), egy (Ib) általános képletű kar­bonsavat (ahol R1 a fenti jelentésű) egy (VI) általános képletű halogeniddel reagáltatunk (mely képletben X jelentése halogénatom és n a fenti jelentésű); és f) kívánt esetben egy R2 helyén hidroxilcsoportot tar­talmazó (I) általános képletű vegyületet gyógyászati­­lag alkalmas bázissal képezett sójává alakítunk vagy egy R1 helyái di-(Ci -4 >alkil-N(CH2 )n~0- általános képletű csoportot és/vagy R2 helyén egy di-(Ci V)­­-alkil-N(CH2)n—0- vagy di-(C 1_4 )-alkil-N(CH2 )q-NH— általános képletű csoportot tartalmazó (I) ál­talános képletű vegyületet gyógyászatilag alkalmas savaddiciós sójává alakítunk. A találmányunk szerint a) eljárással az (la) általános képletű vegyületeket egy (II) általános képletű vegyület és egy (III) általános képletű 3-klór-akrilsav-származék reakciójával állítjuk elő. A (II) általános képletű vegyületek N-alkilezését transz-konfigurációjú (III) általános képletű vegyületek - kel [azaz (Illa) általános képletű vegyületekkel] cisz­­-konfigurációjú (III) általános képletű vegyületekkel [azaz (Illb) általános képletű vegyületekkel — mely képletekben R21 a fenti jelentésű] vagy ezek keveréké­vel, valamely bázis (pl. alkálifém-karbonátok, mint pl. kálium-karbonát; alkálifém-hidridek, pl. nátrium hidrid; vagy alkálifém-alkoholátok, pl. nátrium-metilát) jelenlé­tében végezhetjük el. Az N-3-alkilezést kb. 25—100 °C­­-os hőmérséklet-tartományban, oldószerben (pl. dime­­til-formamid, aceton, dimetil-szulfoxid stb) hajthatjuk végre. Amennyiben bázisként nátrium-metilátot alkal­mazunk, oldószerként kis szénatomszámú alkanolok (pl. metanol) jöhetnek tekintetbe. Előnyösen acetonban, kálium-karbonát jelenlétében, a reakcióelegy visszafolya­tó hűtő alkalmazása mellett történő forralása közben dolgozhatunk. Eljárásunk másik előnyös foganatosítási módja szerint bázisként nátrium-hidridet alkalmazunk és a reakciót dimetil-formamidos közegben, kb. szobahő­mérséklet és 100 °C közötti hőmérsékleten — különösen előnyösen kb. 50 °C-on - hajthatjuk végre. A találmányunk szerinti b) eljárás során az (Ib) általá­nos képletű vegyületeket az (Ic) általános képletű vegyü­letek hidrolízisével állíthatjuk elő. A reakciót pl. ásványi savakkal (mint pl. sósavval), valamely oldószerben (pl. víz,ecetsav stb.), előnyösen az oldószer forráspontján vé­gezhetjük el. A találmányunk szerinti c) eljárás során az (Id) álta­lános képletű vegyületeket az (le) általános képletű ve­gyületek oxidációjával állíthatjuk elő. Különösen előnyö­sen állíthatjuk elő az R12 helyén kis szénatomszámú al­­kil-szulfmil-csoportot tartalmazó (Id) általános képletű vegyületeket oly módon, hogy egy (le) általános képletű vegyületet ismert eljárással, pl. egy alkálifém-metaperjo­­dáttal (pl. nátrium-metaperjodáttal) előnyösen szobahő­mérsékleten oxidálunk. Az R12 helyén kis szénatomszá­mú alkil-szulfonil-csoportot tartalmazó (Id) általános képletű vegyületeket szintén ismert módszerekkel állít­hatjuk elő az (le) általános képletű vegyületekből pl. hidrogénperoxiddal kis szénatomszámú zsírsavak (pl. ecetsav) jelenlétében, előnyösen 50-100 °C-os hőmér­sékleten történő oxidációval. A fenti oxidációkat a szak­ember által jól ismert más módszerekkel (pl. m-klór-per­­benzoesawal halogénezett szénhidrogénekben — mint pl. metilén-kloridban, kloroformban stb. -; vagy perecet­­sawal, előnyösen ecetsavban) is elvégezhetjük. A találmányunk szerinti d) eljárás során az (If) álta­lános képletű vegyületeket oly módon állíthatjuk elő, hogy egy (lg) általános képletű karbonsav aktív szárma­zékát valamely (IV) általános képletű alkanollal vagy egy (V) általános képletű aminnal kezeljük. Az (lg) általános képletű szabad karbonsavat megfelelő reaktánsokkal (pl. diciklohexil -karbodiimiddel, N,N-karbonil -diimidazol -lal, trifluorecetsavanhidriddel, p-toluolszulfonsavklorid­­dal, mezitilénszulfonsavkloriddal stb.) aktiválhatjuk. Sav­származékként a megfelelő karbonsavkloridot alkalmaz­hatjuk, melyet a szakember által jól ismert módon az (lg) általános képletű karbonsav és fölös mennyiségű tionilklorid vagy más hasonló klórozószer reakciójával állíthatunk elő. A kapott karbonsavkloridot egy (IV) ál­talános képletű vegyülettel (pl. 2-dietilamino-etanol­­lal) vagy egy (V) általános képletű vegyülettel (pl. 2- -dietilamino-etanollal) vagy 2-diizopropilamino-etil­­aminnal) hozzuk reakcióba. A reakciót iners szerves oldószerben (pl. valamely szénhidrogénben, mint pl. benzolban, toluolban stb.; valamely éterben, pl. tetra­­hidrofuránban, dimetoxietánban stb.; vagy dimetil-for­­mamidban stb.) végezhetjük el. A reakció-hőmérséklet tág határokon belül változhat, előnyösen szobahőmér­sékleten dolgozhatunk. A találmányunk szerinti e) eljárás során az (Ih) álta­lános képletű vegyületeket az (Ib) általános képletű karbonsavak és (VI) általános képletű halogenidek reak­ciójával állítjuk elő. A reakciót oly módon végezhetjük el, hogy az (Ib) általános képletű karbonsavat és a (VI) általános képletű halogenidet (pl. 2-dietilamino-etil­­-kloridot) iners szerves oldószerben (pl. egy alkoholban, mint pl. izopropil-alkoholban stb.) előnyösen az oldó­szer forráspontján melegítjük. A találmányunk szerinti f) eljárás során az R2 helyén hidroxilcsoportot tartalmazó (I) általános képletű vegyü­leteket gyógy ásza tilag alkalmas bázisokkal képezett sóik­ká alakítjuk. Bázisként pl. alkálifém-hi droxidokat (pl. nátrium-hidroxidot, kálium-hidroxidot stb.), alkáliföld­­fém-hidroxidokat (pl. kaldum-hidroxidot, bárium-hidr­­oxidot stb.), alkálifém-alkoholátokat (pl. nátrium-etilá­­tot, kálium-etilátot stb.) vagy szerves bázisokat (pl. pi­­peridint, dietil-amint, N-metil-glükamint, N-(2-amino­­-etil)-glicint stb.) alkalmazhatunk. Az R1 helyén di-(C 1 .4 )-alkil-N(CH2 )n—'0— általános képletű csoportot és/vagy R2 helyén egy di-(Cx -4)­­-alkil-N(CH2)n-0- vagy egy di-(C2 _4 )-alkil-N(CH2 )n— —NH— általános képletű csoportot — ahol n jelentése a korábbiakban megadott — tartalmazó (I) általános kép­letű vegyületeket gyógyászatilag alkalmas savaddiciós sóikká alakíthatjuk. A sóképzéshez pl. gyógyászatilag alkalmas szerves vagy szervetlen savakat (pl. metánszul­­fonsavat, p-toluol-szulfonsavat, maleinsavat, ecetsavat, 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Thumbnails
Contents