184796. lajstromszámú szabadalom • Hidrosztatikus hajtómű
1 184 7% 2 a munkai:engeren kivül van valamilyen attól független szerkezeti részhez hozzáerösítve, a munkahenger pedig rögzítetten van elhelyezve. Az utóbbi esetben a dugattyútestnek a munkahengerbe belenyúló végén a munkavégző közeget a dugattyútestből a munkahengerbe átengedő, előnyösen mechanikusan reteszelhető kétállású szelep van elhelyezve. A vezető dugattyú a munkahenger felé néző végén a kétállású szelep átállítására alkalmas működtető szervvel rendelkezik. A munkahenger célszerűen a dugattyútest számára szolgáló kapunyilásával ellentett oldali vége, célszerűen feneke mentén a kétállású szelep átállítására alkalmas működtető szervvel rendelkezik. A találmány szerinti hidrosztatikus hajtómű az ismert megoldásokkal összehasonlítva számos előnnyel rendelkezik. Ezek között a legfontosabb az, hogy a célkitűzésben szereplő többirányú követelményeknek maradéktalanul megfelelve, kellő nagyságú üzemi nyomással dolgozik, nagy a kihajlási biztonsága, és a minimális munkaközeg-sebesség miatt a hidraulikus vezérlő szelepekben és csővezetékekben turbulens áramlás valóban nem alakul ki. A szerkezeti felépítés lehetővé teszi, hogy a nagy üzemi nyomás elérésére kis föl yadékszállítású szivattyút használjunk, a kis szivattyúméretek miatt pedig jó hatásfokú hidraulikus tápegység alkalmazása lehetséges. Ugyancsak a szerkezeti fölépítésnek köszönhető, hogy az aránylag nagy dugattyúátmérő ellenére maga a dugattyú tömege kicsi. A turbulens áramlás elkerülése növeli a hajtómű hatásfokát. A kihajlási biztonság a vezető dugatytyúnak és adott esetben a vezető kerettel való kombinálhatóságnak köszönhetően szinte tetszés szerint növelhető, az egyszerű szerkezeti kialakítás folytán pedig a hajtómű egésze aránylag csekély költséggel állítható elő. A találmányt kiviteli példa kapcsán, rajzok alapján ismertetjük közelebbről. A mellékelt rajzokon az 1. ábra a találmány szerinti hajtómű vázlatos hosszmetszetét, a 2. ábra ugyanennek alternáló mozgás létrehozására alkalmas továbbfejlesztett változatát mutatja. Az 1. ábrán látható a 2 fejtagga! ellátott 1 dugattyútest, amely a csőszerűén kialakított 3 munkahenger belsejében való mozgásra képes. Az 1 dugattyútest maga is csőből van kialakítva, és így lehetőséget nyújt arra, hogy belsejében elhelyezkedhessék a 7 vezető dugattyú. A 7 vezető dugattyú egyrészt búvárdugattyúként belenyúlik az 1 dugattyútest belsejébe, másrészt a 3 munkahengerrel annak 3b feneke mentén, célszerűen hegesztéssel össze van erősítve. A 7 vezető dugattyú geometriai tengelye beleesik a 3 munkahenger 3a hossztengelyébe. A búvárdugattyúként való működés azáltal valósul meg, hogy a helybenmaradó 7 vezető dugattyúhoz képest az 1 dugattyútest axiális irányú relatív mozgásra képes. A 7 vezető dugattyú adott esetben több részből is össze lehet állítva, a részek között pedig pl. a 9 belső karmantyú segítségével hozható létre folytonosság. Az 1 dugattyútest és a 7 vezető dugattyú között folyadéktömör kapcsolat van, amely az 1 dugattyútest végén elhelyezkedő 8 tömítő fejnek köszönhető. A 8 tömítő fej belsejében egy vagy több 6 vezető persely helyezkedik el. Ezek úgy vannak kialakítva, hogy megengedik a 7 vezető dugattyúnak a 8 tömítő fejen való áthaladását. A már említett tömítettséget az szolgálja, hogy a 6 vezető perselyeknek a 8 tömítő fejjel érintkező fala mentén a 4 O-gyűrűk, a 7 vezető dugattyú palástfelülete mentén csúszó belső falán pedig az 5 ajakgyűrűk vannak elhelyezve. A 7 vezető dugattyú külső palástfelülete egyébként csak a 8 tömítő fejhez illeszkedik szorosan és töinítetten, míg az 1 dugattyútestbe lazán van belefüzve. így az 1 dugattyútest belső fala és a 7 vezető dugattyú palástfelülete közölt a 10 rés található. Az 1 dugattyútest és a 3 munkahenger között elhelyezkedő 2 fejtaga 8 tömítő fejhez hasonló módon a 4 O-gyűrük és az 5 ajakgyűrűk útján folyadéktömören csatlakozik mind az 1 dugattyútesthez, mind a 3 munkahengerhez. A megfelelő nyomású munkavégző közegnek az 1 dugattyútest és a 3 munkahenger közötti 12 munkatérbe való bevezetése következtében az 1 dugatytyútest és a 7 vezető dugattyú átmérőinek különbsége által képviselt körgyűrű keresztmetszetű felületen a munkaközeg nyomásának hatására toló erő keletkezik. Ennek hatásvonala megegyezik a 3 munkahenger 3a hossztengelyével. Ilyenkor a munkaközeg az 1 dugattyútestet a 3 munkahengerből kinyomja. Az 1 dugattyútest a külső teher hatására tud alaphelyzetébe visszajutni. Teljesen hasonló szerkezeti fölépítéssel létrehozható alternáló mozgás is. A hidrosztatikus hajtóműnek az erre a célra továbbfejlesztett változatát a 2. ábrán láthatjuk. Itt föltüntettük a munkavégző kezeg bejuttatására szolgáló 11 beömlő nyílást és az annak eltávolítására szolgáló 14 kiömlő nyílást is. Az 1 dugattyútesthez képest búvárdugattyúként működő 7 vezető dugattyú ezúttal nincs összeköttetésben a 3 munkahengerrel, hanem valamilyen attól független A szerkezeti részhez van mereven hozzáerösítve. Ugyanakkora 3 munkahenger valamilyen m is B szerkezeti részhez van rögzítve. Az 1 dugattyútest ebben az esetben el van látva - célszerűen a 3 munkahengerbe belenyúló végén - a Í3 kétállású szeleppel, amely a munkavégző közeget az 1 dugattyútestből a 3 munkahengerbe át tudja ereszteni. A munkavégző közegnek a 12 munkatérbe való bejutása ezúttal közvetve a 7 vezető dugattyún és az 1 dugattyútest belső terén keresztül történik. Amikor a mechanikusan reteszelhető 13 kétállású szelep zárva van, akkor az 1 dugattyútest a munkavégző közeg nyomásának hatására egyre inkább arra kényszerül, hogy a 7 vezető dugattyút elnagyja, és a 3 munkahengerbe behatoljon. Az 1 dugattyútest a 3 munkahenger 12 munkateréből közben fokozatosan a 14 kiömlő nyílás felé tereli a munkavégző közeget, és így azt eltávolítja a 12 munkatérből. A végállás bekövetkeztekor a 16 működtető szerv kinyitja a 13 kétállású szelepet. Ennek hatásá5 10 15 20 25 30 '35 40 45 50 55 60 65 3
