184782. lajstromszámú szabadalom • Eljárás forróvizes és melegvizes hűtő- és fűtőhálózatok tranziens nyomáshullámainak csökkentésére

1 184 782 2 A találmány forróvizes és melegvizes hütő- és fütőhálózatokban bekövetkező tranziens nyomás­­hullámok csökkentését szolgálja, de előnyösen használható a találmány más, nagy kiterjedésű hid­raulikai rendszerekben is, ahol esetleg a feladat (pl. technológiai vezetékben) nem hőenergia továbbítá­sa, a közeg nem víz, hanem más folyadék, de ahol szintén cél a tranziens nyomáshullámok káros ha­tásának gazdaságos kivédése. A hütő- és fű tőhálózatok esetén a jelenlegi gya­korlat szerint mind az első feltöltés, mind a pótvíz hozzátáplálása során a vizet megfelelő módon ke­zelik, előkészítik. A kezelést, előkészítést elsősor­ban a korrozív hatás csökkentése miatt végzik, és az előkészítés fontos fázisa a gáztalanítás, vagy az ún. részáramú gáztalanítás. Ilyen megoldással foglal­kozik például a „Kapcsolási elrendezés fütöhálóza­­tok gáztalanítására” című, 169 455 számú szolgála­ti találmány is. A gáztalanítás során - mindenek­előtt termikus gáztalanitásnál - a korrozív gáz vagy gázok mellett az inert és közömbös gázok is eltá­voznak a rendszerből, így a hőszállítást végző víz gáztartalma gyakorlatilag nulla. Igénytelenebb rendszerek esetén, ahol valamilyen okból nincs gáz­talanítás (például, mert a felhasznált víz eleve ala­csony oldott gáztartalommal rendelkezik), vagy a lehetséges gázzal, illetve gázokkal telített oldathoz képest kis gáztartalmú a hőszáilitó közeg. Ismere­tes továbbá, hogy a forróvíz és melegvíz hálózatok tervezése és üzemeltetése során a szivattyúk leállá­sa, indítása vagy a rendszerben levő szerelvények nyitása, zárása stb. nyomáshullámokat, a stacioner állapotok közötti átmeneti fázisra utalóan ún. tran­ziens nyomáshullámokat gerjeszt. E nyomáshullá­mok maximális és minimális értékei jelentősen meghaladhatják a stacioner üzemnyomás értéke­ket, így a maximális érték fokozott mechanikai igénybevételt, míg a minimális érték elgőzölgést, depressziót, kavitációt, ezen keresztül szintén foko­zott mechanikai igénybevételt jelent. A nyomás növekedése, valamint az ennek inverzeként a rend­szer ellenpontjain keletkező nyomáscsökkenés álta­lában az ún. hullámsebességgel, azaz a hangsebes­séggel arányos. Nagyobb hullám-, illetve hangse­besség nagyobb nyomásimpulzusokat, kisebb hul­lám-, illetve hangsebesség kisebb nyomásimpulzu­sokat eredményez. A rendszerben létrejövő hullám­sebességet a hőszállító közeg és a közeget határoló csővezeték anyagjellemzői (hőszállító közeg sűrű­ség, csővezeték-átmérő és falvastagság-viszony, hő­szállító közeg rugalmassági modulus, csőanyag ru­galmassági modulus) határozzák meg. Tiszta folya­dékfázis esetén ez a hullámsebesség kb. 900-1100 m/s. Tiszta gézfázis esetén kb. 300-350 m/s. Vegyes fázis (folyadckgáz) esetén a hullám-, illetve hangsebesség 50-150 m/s értékre, tehát a tiszta folyadékfázishoz képest a hullámsebesség és ezáltal a mechanikai többletigénybevétel a hatodá­­ra-huszadára csökkenhet. Ezeknek megfelelően a jelenlegi alacsony vagy gyakorlatilag nulla gáztar­talmú hőszállító közegekben létrejövő tranziens 5 nyomáshullám a tiszta folyadékfázisnak megfelelő­en maximális, tehát 900-1100 m/s hullámsebesség alapján épül fel, melynek következtében a nyomás­­hullámok vagy kárt okoznak az adott rendszer- : ben, vagy költséges, a stacioner mechanikai igény­lő bevételeket jelentősen meghaladó értékre mérete­zett berendezés szükséges. A találmány célja a tranziens nyomáshullámok amplitúdójának korlátozása és ezáltal a rendszer­ben bekövetkező hátrányos maximális mechanikai i5 igénybevétel csökkentése. Figyelemmel arra, hogy a hűtő- és fűtőrendszerek nyomás- és hőmérséklet­eloszlása a rendszer minden pontján más és más gázoldódási (elnyelési) feltételeket biztosít, az a fel­ismerés adja a találmány alapgondolatát, hogy ha 20 a hőhordozó közegbe megfelelő helyen korróziót nem okozó inert gázt (pl. nitrogént stb.) vezetünk, akkor az tranziens nyomásviszonyok között kivál­va, a hullámsebességet, illetve a hangsebességet a rendszerben lényegesen csökkenti. 25 A találmány lényege, hogy a rendszer legkedve­zőtlenebb oldódást biztosító pontjában inert gázt, illetve gázokat vezetünk be a hőszállító közegbe. A kérdéses gázbetáplálási pont az adott rendszer nyomás- és hőmérsékletviszonyaitól függ. 30 A találmány viszonylag egyszerű eszközökkel jelentős üzemviteli és gazdasági előnyöket biztosít:- A huüámsebesség csökkenése csökkenti a nyo­máshullámok amplitúdóit, ez biztonságosabbá te­szi az üzemet, és lehetőséget teremt a kisebb mecha-35 nikai igénybevételre tervezett olcsóbb kivitelű be­rendezés alkalmazására.- Más esetekben, ha a rendszer nyomásállósága adott, akkor az amplitúdók csökkenése következ­tében a nyomásállóság a stacioner üzemben jobban 40 kihasználható.- Csökken a forró- és melegvíz saját kigőzölgésé­nek veszélye, mert az adott gáz, illetve gázok kivá­lása folytán adódó jelentős térfogatnövekedés meg­állítja a gyors és további nyomáscsökkenést. 45 Szabadalmi igénypont 50 Etjárás forróvizes és melegvizes hűtő- és fütőhá­­lózatok tranziens nyomáshullámainak csökkenté­sére, azzal jellemezve, hogy a forróvizes és/vagy, melegvizes hütő- és/vagy fütőhálózat alkalmas, cél­szerűen a szekunder nyomás és hőmérsékletviszo- 55 nyúló] függő legkedvezőtlenebb oldódást biztosító pontján a hőszáilitó közegben gázt vagy gázokat nyeletünk el. Ábra nélkül Kiadja az Országos Találmányi Hivatal A kiadásért felel: Himer Zoltán osztályvezető Megjelent a Műszaki Könyvkiadó gondozásában Szedte a Nyomdaipari Pényszedö Üzem (86871 í/09) COPYLUX Nyomdaipari és Sokszorosító Kisszövetkezet

Next

/
Thumbnails
Contents