184750. lajstromszámú szabadalom • Eljárás oxa-béta-laktám-dikarbonsav antibiotikum D-diammóniumsójának előállítására

1 2 A találmány tárgya eljárás oxa-beta-laktám antibio­tikum 1 képletű diammóniumsójának előállítására, e só kristályos formában az alfa-karboxi-p-hidroxi-fenil­­-acetil-oldallán kirablással rendelkező centruma miatt D-konfigurációjú és L-epimer diammóniumsótól lé­nyegileg mentés. Az 1979. február 6-án nyilvánosságra hozott 4,138,486 számú amerikai egyesült államokbeli szaba­dalmi leírás ismerteti az antibiotikus 1-oxa-beta-lak­­tám-dikarbonsavat, melyből a találmány szerinti di­­ammóniumsót előállítjuk. A szabadalmi leírás emlí­tést tesz a dikarbonsav sóiról, beleértve a nátrium-és káliumsót, és aminsókat, mint a trietil-ammónium-sót és a prokainsót. A dikarbonsav sói az antibiotikum parenterálisan alkalmazható formái. A legtöbb beta­­-laktám antibiotikumhoz, így a parenterálisan alkal­mazott penicillinekhez és cefalosporinokhoz hason­lóan a fenti antibiotikum sóalakja a leggyakrabban használt gyógyászati forma. A gyógyszerészetileg el­fogadható sóforma előnyösen stabil, kristályos só, amely fiziológiás folyadékokkal összeférhető és azok­ban oldódik. Bár az oxa-beta-Iaktám-dikarbonsavak gyógyszeré­szetileg elfogadható sói ismertek, eddig nem állították őket elő- kívánt stabilitású kristályos formában. Pél­dául az oxa-beta-laktám-dinátriumsót amorf szilárd' alakban preparálták. Az 1979. április 24-én nyilvá­nosságra hozott, 32,840 számú amerikai egyesült ál­lamokbeli szabadalmi leírás a kristályos, D-konfigu­rációjú oxa-beta-laktám-szeszkvinátriumsót írja le mint az antibiotikum gyógyszerészetileg elfogadható formáját. A találmány tárgya eljárás az I képletű oxa-beta­­-iaktám-D-diammóniumsónak kristályos, L-diammó­­niumsótól alapjában véve mentes formában való elő­állítására. E vegyületet úgy állítjuk elő, hogy (a) a II képletű oxa-beta-laktám-dikarbonsav vi­zes oldatához acetont adunk, (b) a fenti sav vizes acetonos oldatához 15-30 °C közötti hőmérsékleten annyi ammónium-hidroxid-ol­­datot adunk, hogy az oldat pH-ja 6-7‘5 legyen, (c) az oldatot, melyben az oxa-beta-Iaktám-dikar­­bonsav D- vagy L-epimer formában vagy ezek keve­rékének formájában van jelen, a zavarosodási pont el­éréséig acetonnal tovább hígítjuk, (d) kikristályosítjuk a diammóniumsónak L-e pi­ntértől lényegében mentes D-epimerhét, (e) adott esetben a (d) művetlben kapott D-di­ammóniumsót. nagynyomású folyadékkromatográfiá­­val feldúsítjuk, és * (f) adott esetben a D-epimerben feldúsított di­­ammóniumsó vizes oldatát 20-30 °C között vízzel elegyedő szerves oldószerrel hígítjuk a zavarosodási pont eléréséig és kikristályosítjuk az L-epimertől alapjában véve mentes D-epimert. A találmány eljárást ad meg az oxa-beta-laktám antibiotikum 1 képletű D-diammóniumsójának előállí­tására, mely szerint (a) az oxa-beta4aktám antiobiotikum I képletű di­­ammóntumsójának D,L-epimer keverékét vízben old­juk és az oldathoz a zavarosodási pont eléréséig víz­zel elegyedő szerves oldószert adunk, és (b) kikristályosítjuk a diammóniumsó L-epimer­től alapvetően mentes ©-epimerjét. A kristályos D-ammóniumsót a találmány szerint előállítva, vagy vizes szerves oldószerből való kristá­2 ' lyosítás esetén tetrahidrát alakjában kapjuk meg. A kristályos tetrahidrátsó 1,54 Â hullámhosszúságú rés/nikkel sugárzással kapott kristálydiffrakciós por­­-röntgenképe - ahol d az interplanáris közt és Ijlj a relatív intenzitást jelenti - a következő: d I/I, x 100 9,60 1 1 8,79 50 8,11 50 7,25 10 6,62 5 5,92 35 5,10 10 4,58 40 4,35 100 3,40 15 3,67 10 3,54 1 3,36 15 3,21 10 3,10 5 2,97 10 2,82 10 2,17 5 2,62 5 2,41 1 2,35 5 2,30 1 2,19 1 2,05 1 A diammóniumsó elektrometrikus titrálása dimetil-formamidban) 7,38 kezdeti pH-t és a követke­ző pKa értékeket adja: 5,0 (COO’), 6,2 (COO‘), 9,5 (2 NH4+) és 12,9 (p-hidroxicsoport). Az I képletű diammóniumsót szabályszerűen 7-0- - {D-[karboxi-(4-hidroxi-fenil)-acetil]-amino}- -7a­­-metoxi-3- £ [(l-metiI-lH-tetrazol-5-il)-tio]-metilJ-8- -oxo-5-oxa-l-aza-biriklo[4,10]okt-2-én-2-karbonsav­­-diammóniumsóként jelöljük meg. Az egyszerűség kedvéért itt a diammóniumsót D-diammóniumsónak vagy oca-beta-laktám-D-diammóniumsónak nevezzük. A találmány szerint előállított kristályos D-di­­ammóniumsó alkalmas gyógyászati forma, amely a szokásos hőmérséklet és páratartalom mellett stabil. A só nagyobb mennyiségben tárolható későbbi fel­­használás, például ampullázott egységdózisok kisze­relése számára. A találmány szerint előállított diammóniumsó az L-epimer formától lényegében mentes D-epimer for­mában kristályosodik ki. A D-epimer só nagyobb bak­tériumellenes hatásosságot mutat egyes Gram-negatív baktériumokkal, például Escheríchei colivan szemben, mint a D,L-formájú só. A találmány szerinti eljárással úgy állítunk elő kris­tályos D-diammóniumsót, hogy a II képletű oxa-beta­­-laktám-dika[bonsavat vízben oldjuk és az oldatot kö­rülbelül 10 térfogat% acetonnal hígítjuk. Az oldat pH- jár ammónium-hidroxiddal pH 6-7,5-re állítjuk be, majd a zavarosodási pont eléréséig tovább hígítjuk acetonnal. Álláskor kristályos D-diammóniumsó válik ki, melyet az anyalúgtól elválasztunk. Az eljárásban használt II képletű dikarbonsav L­­-epimer formában,lvagy a D- és az L-epimerek keveré­kének formájában lehet jelen, A dikarbonsav vizes oldatának töménysége előnyö­sen 10%, de 5-15% koncentrációk is alkalmazhatók. 184.750 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60

Next

/
Thumbnails
Contents