184740. lajstromszámú szabadalom • Hőkollektor

1 184 740 2 A 3.987.784 lajstromszámú „napenergia abszor­­ber panel” című USA szabadalmi leírásban gyűjtő­­csöves kialakítású csőhálózattal rendelkező abszor­­ber található, amely megfelelő hötechnikai kapcso­latok útján van az abszorber lemezzel összecrősíl­­ve. Kedvezőtlen, hogy a csőhálózat és az abszorber lemez nem ugyanazon anyagból készül, és ezért gyártása bonyolult, hatásfoka pedig vitatható. Ezúttal is hátrány, hogy a peremeknél höhidak keletkeznek, amelyek a hatásfokot befolyásolják kedvezőtlenül. Napenergiával működő olyan fűtöpanelt ismer­tet a 3.987.783 lajstromszámú USA szabadalmi leírás is, amelynél a hőhordozó közeg áramlására szolgáló csővezeték és az abszorber lemez ugyan­csak különböző anyagból készül. Az abszorber le­mez többé-kevésbé körülveszi a kollektor egyetlen csövet tartalmazó hőhordozó járatát. Itt is kedve­zőtlen a szerkezeti elemek különböző anyagból va­ló kialakítása. Hátrány továbbá, hogy csak egyetlen csővel ren­delkezik, amely korlátozza az abszorber-lemez szé­lességét. A szélesség növelése ugyanis rohamosan rontja a kollektor hatásfokát. Ugyanezen szerkeze­ti adottság az oka annak is, hogy a szerkezet arány­lag nagy fajlagos anyagmennyiséget kíván meg. A napkollektorok legfontosabb szerkezeti elemé­nek, az abszorbernek a kialakítására vonatkozóan tartalmaz javaslatot a 4.023.557 lajstromszámú USA szabadalmi leírás. Ezen belül is az. abszorber lemez és a csöjárat összeköttetésére kínál megol­dást. Az alapgondolat ezúttal is helyénvaló, a gyár­tási technológia azonban drága és nem eléggé ter­melékeny. Emellett az egész szerkezet hőtechnikai megoldá­sa sem egészen célszerű. Ennek legfőbb oka az, hogy a csőjárat és az abszorbert alkotó sík lemez egymással való molekuláris kapcsolata - amelyre a szabadalom a ragasztást javasolja - a csővezeték keskeny zónájára korlátozódik. Emiatt a hőátadás hatásfoka csekély. Többé-kevésbé hasonló módon, de nagyobb fe­lület mentén érintkezik az abszorber-lemez a csőve­zetékekkel abban a „napenergia kollektor” megol­dásban, amelyet a 4.055.162 lajstromszámú USA szabadalmi leírás ismertet. Az elvileg nagyobb felü­letű hőátadás hatásfokát lerontja azonban, hogy a csőjáratok és az abszorber-lemez különböző anyagból készülnek. Számottevő hatásfokveszlesé­­gekkel kell számolni amiatt is, hogy az abszorber­­lemezek szélei nincsenek hövédelemmel ellátva. „Szerkezet napenergiának folyékony közegre va­ló átvitelére” a címe a 4.066.063 lajstromszámú USA szabadalmi leírásnak. Az elgondolás abból a törekvésből táplálkozik, hogy a szerkezetet mű­anyagból egyszerűbb technológiával lehessen előál­lítani, mint a szokványos napkollektorokat. A műanyagok azonban igen rossz hővezető ké­pességűek, és ezért a szükséges hatásfok elérése csak bonyolult intézkedésekkel és vitatható ered­ménnyel valósítható meg. Kedvezőtlen az is, hogy az abszorber-lemez nem vesz részt a mechanikai igénybevételek viselésében, és ez az anyagfelhasz­nálásban többletet, az egész szerkezet szempontjá­ból pedig gazdaságtalanságot eredményez. A találmány célja az eddig ismert napkollekto­rok fogyatékosságainak kiküszöbölése. Ezen belül elsősorban a hatásfok javítása, az ismert megoldá­sokénál kedvezőbb hővédelem és az egyszerűbb előállíthatóság. Kívánalom az is, hogy a szerkezet általános hökollektorként a napsugárzás hőener­giájának hasznosításán kívül másra is, pl. a környe­ző levegő hőtartalmának hasznosítására is alkal­mas legyen, csőhálózata és abszorbere között pedig az eddigieknél tökéletesebb hőátadás valósuljon meg. A találmányi gondolat alapja az a felismerés, hogy az eddig ismert megoldások hátrányai megle­pő módon kiküszöbölhetők azáltal, ha az abszor­bert merev önhordó szerkezetként alakítjuk ki, az áramló közeg számára szolgáló csőjárat pedig az abszorbcrrel egyugyanazon anyagból készül. így kö­zöltük szigetelő hatást kifejtő semmiféle közbenső réteg nem helyezkedik el, és célszerűen maga az abszorber tartalmazhatja a hőhordozó közeg áramlási útját kijelölő járatokat. A kitűzött célnak megfelelően a találmány sze­rinti hőkollektor főleg napsugárzás hőenergiájának fölfogására és hasznosítására - amely alumínium­ból készült hőcserélő testet, ún. abszorbert tartal­maz, az abszorberhez hőhordozó közeg áramolta­tására alkalmas csőrendszer van hozzárendelve, a csőrendszernek a hőhordozó közeg belépésére és eltávolítására szolgáló csatlakozási helyei vannak, az abszorbernek a hőenergia érkezési oldalával el­lentett hátsó oldalán hőveszteséget csökkentő hő­­szigetelés, a hőenergia érkezési oldalán pedig adott esetben fényáteresztő lefedés van elhelyezve - oly módon van kialakítva, hogy az abszorber hajlító merevséggel rendelkező, a hőkollektor teherhordó részét képező tartóváz, amely önmagában ismert technológiával egymásra helyezeti és a folyási ha­tárt meghaladó erőhatással célszerűen hengerlés útján egyesíleit egymással azonos anyagú lemezek­ből van kialakítva, csőrendszerét pedig túlnyomás alatt álló légnemű vagy folyékony közeg, előnyösen sűrített levegő segítségével fölfúvott csőjárat alkot­ja. A találmány szerinti napkollektor további ismér­ve, hogy az abszorber szélei merevséget fokozó perembordává vannak visszagörbítve, a perembor­da közegében pedig célszerűen hővezelésgátló áttö­rések vannak kialakítva. Az abszorbernak a napfény felé eső oldalán egy­­vagy többrétegű fényáteresztő lefedés, hátoldalán pedig célszerűen habanyagból készült hőszigetelő párna van elhelyezve. A hőszigetelő párna ragasz­tással és/vagy mechanikus úton, pl. karmok segítsé­gével van az abszorberhoz hozzáerösitve. A napkollektor egy célszerű kiviteli alakjánál az abszorber perembordája és a hőszigetelő párna szé­le kerettől mentesen csupán takaró léccel van lefed­ve. A takaró léc az abszorber perembordájához van erősítve, és adott esetben a fényáteresztö lefedés rögzítésére alkalmas nyúlvánnyal és/vagy a hőszi­getelő párna szélére ráhajló nyúlvánnyal van ellát­va. A napkollektor célszerű kiviteli alakjánál a hő­hordozó közeg belépésére és eltávozására szolgáló csatlakozási helyek az abszorbernak a napfénnyel 5 10 15 20 25 30 '35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Thumbnails
Contents