184725. lajstromszámú szabadalom • Pirrolidon- és foszfonsav-származékok szinergetikus kompozícióját tartalmazó herbicid készítmények
1 2 184.725 2. példa A példában ugyanazt a herbicid kombinációt vizsgáltuk, mint az 1. példa esetében. A pirrolidonszárma- 5 zékot azonban premergens úton alkalmaztuk úgy, hogy azon a napon amikor elvetettük a gyomok magjait tehát a magok kikelése előtt, a talaj felszínére permeteztük a vizsgált készítményeket. A foszfonsavszármazékot posztemergens úton, tehát az 1. példában leírt módon alkalmaztuk. Változtattuk a hektáronkénti hatóanyag-mennyiséget, és a kiértékelést a vetés után négy héttel végeztük. Egyebekben az 1. példa szerint jártunk el. A kapott eredményeket, amelyek különösen nagyobb hatóanyag-koncentrációk esetén, jelentős szinergizmusra utalnak, a 2. táblázatban adjuk meg. 2. táblázat (I) általános képletű vegyület: l-(m-(trifluor-metil)-fenil)-3-klór-4-(klór-metil)-2-pirrolidon (II) általános képletű vegyület: 2-klór-ctil-foszfonsav Alklmazott hatóanyag Növekedés gátlás (%) mennyiség (kg/ha) fekete csucsor maszlag selyempeije ciperusz hajnalka fenyércirok vadzab (I) (II) 0 E 0 . E 0 E 0 E 0 E 0 E 0 E kontroll adatok: 0,07 - 0 0 10 s 0 0 10 0 0,14 - 30 20 30 0 10 20 10 0,28 _ 50 6Q 65 10 40 30 20- 0,56 0 0 0 0 0 0 0 2,24 0 0 0 0 0 0 0 kísérleti adatok: 0,07 0,56 0 0 0 0 10 10 0 0 0 0 0 10 0 0 0,07 1,12 0 0 0 0 10 10 0 0 0 0 0 10 0 0 0,07 2,24 0 0 0 0 10 10 0 0 0 0 0 10 0 0 0,14 0,56 30 30 20 20 30 30 0 0 10 10 10 20 10 10 0,14 1,12 30 30 20 20 30 30 0 0 10 10 10 20 10 10 0,14 2,24 30 30 20 20 30 30 0 0 10 10 10 20 10 10 0,28 0,56 lOOx 50 60 60 lOOx 65 10 10 40 40 lOOx 30 30x 20 0,28 1,12 lOOx 50 65x 60 lOOx 65 10 10 40 40 lOOx 30 60x 20 0,28 2,24 lOOx 50 70x 60 lOOx 65 10 10 40 40 lOOx 30 65x 20 0: megfigyelt hatás E:várt hatás x Szinegetikus hatás. 3. példa 45 Ebben a példában az l-[m-(trÍfluor-metil)-fenil]-3-klóM<klór-metiJ)-2-pirrolídon és az N-foszfono-metil glicin kombinációjának szinergetikus hatását vizsgáltuk. A kísérletek Sorghum bicolor, egynyári peije (Lolium muítiflorum), és az 1. példában említett ciperisz, vadzab, fenyércirok, és egynyári hajnalka gyomokon végeztük. Alumínium edények helyett rostos agyagból készült edényeket használtunk. A kikelt gyomokat három héttel a vetés után kezeltük, és a károsodás mértékét négy héttel később határoztuk meg. Egyebekben az 1. példa szerinti eljárást követtük. A kapott eredményeket a 3. táblázatban foglaljuk Össze. Az esetek többségében erős szintergizmust tapasztaltunk. 4
