184716. lajstromszámú szabadalom • Radiátor hőledását szabályozó szerkezet
1 184 716 2 A találmány arra a célra szolgáló szerkezet, hogy a radiátorba áramló fűtővizet változtatható arányban szétossza a radiátor első tagja és a további rész között, és ezáltal a radiátor hőleadását szabályozza. Ennek érdekében a fűtővizet két részre osztó szelepházzal és a szétosztás arányát változtató szelepszerkezettel rendelkezik. A találmány szerinti szerkezet előnyösen használható az egycsöves átfolyórendszerben üzemelő radiátorok hőleadásának szabályozására. Az egycsöves fűtésekkel, azok szabályozási lehetőségeivel részletesen foglalkozik dr. Bánhidi László: „Egycsöves vízfütések” című könyve. A 17. oldalon az átfolyórendszerü egycsöves fűtések szabályozási lehetőségeit taglalja és megállapítja, hogy a feladat megoldható az ún. vízoldali szabályozással, amikor is a radiátor első és második vagy második és harmadik tagja közé egy elzárószerelvényt építünk be. Példaként az 55. és a 69. oldalon csappanlyús megoldást mutat be. A 220. oldalon viszont megállapítja: „... A szabályozószerelvények kialakítása . . olyan, hogy a beállítás gyakorlatilag csak a két szélső értékre lehetséges. A zárt csappantyú igen kis elfordítása (2.. .5 ) után a fűtőtest már közel 100%-os névleges teljesítményű. E szabályozások a felhasználó részéről ... csökkent értékűek... ” Fentiek alapján megállapítható, hogy a radiátor belső elzárásával történő szabályozási mód ismert. Elzárószerelvényként az említett, a témát átfogóan taglaló könyv csupán a csappantyús megoldási mutatja be, amit egyes RADAL radiátorokon alkalmaznak is. Ennek a megoldásnak két hátránya van. A bemutatott csappantyú csak gyártás közben építhető be, utólag már nem. Ezenkívül igen rossz a szabályozási tulajdonsága is, hiszen igen kis el fordítás után a radiátor gyakorlatilag már teljes mértékben füt. Ezen hátrányokat küszöböli ki a H/2806 számon közzétett magyar, halasztott szabadalmi leírás. Ez egy csőszerű szerkezet, amit utólag a radiátor gyűjtőcsövébe lehel dugni. A gyüjtőcsövet az !. és 2. tag között elzárja, és a fütővizel részben az 1. tag, részben az elzáráson át a radiátor további része felé irányítja. A szétosztás arányát egy forgó mozgást (max. 180) végző szelepszerkezettel lehet változtatni, melynek tengelye egybeesik a gyüjlőcsö tengelyével. Ennek a megoldásnak három jelentős hátránya van. Mivel a szelepszerkezet és a gyüjlőcsö tengelye egybeesik, a csatlakozócsövet nem lehet a gyűjtőcső irányában csatlakoztatni a radiátorhoz, mert ott a forgatógomb van. Ezért a csatlakozócsőre ívet kell hajlítani, hogy oldalról lehessen bekötni a szelcpházhoz. Ez a művelet utólagos beszerelés esetén a lakásban nyílt lánggal járó tevékenységet, a csővezeték nyomvonalának megváltoztatását, konzolok áthelyezését igényli, ami jelentős kellemetlenségek forrása. A másik jelentős hátrány, hogy a szerkezetet nem lehet akadálytalanul a RADAL típusú radiátorba juttatni. Ennél ugyanis az összekötő csövek vége benyúlik a gyűjlőcsőbe és a szerkezet ebben a csonkban elakad. A behelyezés érdekében tehát a radiátoron utólagos forgácsolási munkát kell végezni a csőcsonk eltávolítása végett. A harmadik hátrány, hogy a szelepre nem lehet automatikus hőfokszabályzó fejet felszerelni, mivel ezek axiális működésűek, a szelep viszont forgómozgást igényel. A találmány célja olyan szerkezet kifejlesztése, ami a dr. Bánhidi által leírt módon szabályozza a radiátort, és amely kiküszöböli a H/2806 számú bejelentés fent említett hátrányait. A találmány azon a felismerésen alapszik, hogy ha a szelepszerkezetet a radiátoron kívül helyezzük el, tehát a radiátoron kívül osztjuk kétfelé a fütővizet, és külön-külön vezetjük a radiátorba, akkor elhárítható az akadály a csatlakozócső tengelyirányú csatlakoztatásának útjából, és így nincs szükség a fenti, kellemetlenségekkel járó munkálatok elvégzésére. Ha az egyik vezetéket a radiátor gyüjtőcsövénél lényegesen kisebb átmérőjűre választjuk, a záróteslet pedig rugalmas anyagból készítjük, akkor akadálytalanul átjuttathatok a csőcsonk felett, így nincs szükség forgácsolási munkára. A szelepszárat axiális mozgásúvá kialakítva lehetővé válik hőfokszabályzó fej csatlakoztatása is. A feladat megoldása érdekében a szelepház a radiátoron kívül, a kétcsöves fűtéseknél megszokott helyen van. Benne három, egymástól elválasztott áramlási csatorna van kialakítva, egy bemenő és két kimenő. A bemenő csatorna a csatlakozócsőhöz kapcsolódik, az egyik kimenőcsatorna pedig a radiátor első tagjához. A másik kimenő csatorna a radiátor gyűjtőcsövénél lényegesen kisebb átmérőjű, és a radiátor első és második tagja között elhelyezkedő zárótest nyílásához illeszkedő csőszakasz határolja. A bemenő csatorna vége és a kimenő csatornák kezdete között van a bemenő vízmennyiség változtatható arányú kétfelé osztására alkalmas szelcpszerkez.et. A találmány a mellékelt rajzon hosszmetszetben tanulmányozható. Az 1 szelepház menetes részével bal oldalt a 10 csatlakozócsőhöz, jobb oldalt a radiátor 2 gyűjtőcsövéhez kapcsolódik. A szelepházban található bal oldalt a 3 bemenő, jobb oldalt a 4 és 5 kimenő csatorna, középen pedig a 9 szelcpszerkezet. Ez utóbbi részét képezi a 11 szelcpfej és a 12 ülék. Az 5 kimenő csatornát határoló 8 cső végén ül a rugalmas anyagból készült 7 zárótest, amely a 2 gyűjtőcső belső felületéhez vízzáróan illeszkedik a radiátor első és második tagja között. A II) csallakozócsövön beáramló fülővíz a 3 bemenő csalói nán áthaladva két lészic bomlik Az egyik rész a 1 I szeleplej fölött a 4 kimenő csatornába, és onnan a radiátor 6 első tagjába jut. majd azon áthaladva távozik a radiátorból. A másik rész a ! 1 szelepfej és a 12 ülék közti résen áthaladva az 5 kimenő csatornán keresztül a radiátornak a 7 zárölest által lezárt hátsó részébe jut, majd azon áthaladva távozik a radiátorból. A fűtés túlnyomó részét ez a második rész. adja. hiszen az első rész csak az első radiátortagot fűti. A 11 szelepfejet függőleges irányban mozgatva változik a szelepfej és a 12 ülék közti rés nagysága, így a rajta átfolyó víz mennyisége, és ezzel a radiátor teljesítménye is. A szelep lezárása esetén a teljes vízmennyiség a 4 kimenő csatornán áramlik át, jelentős teljesítménynövekedést azonban nem okoz, mivel csak egy radiátortagon halad keresztül. Ekkora radiátor minimális teljesítménnyel fűt, ugyanakkor az első tagon 5 10 15 2C 25 30 35 40 45 53 55 63 65 1
