184702. lajstromszámú szabadalom • Inszekticid, akaricid és ovicid készítmény
1 2 184.702 1. Táblázat A készítmények összetétele és hímnemű Wister-patkányokon mért akut orális toxicitásuk Mintaszám R R1 (I) (II) (III) képletű vegyidet s%-a LDS0 mg/kg I. c2h5 C3H7 Í-C4H9 24,5 48,9 18,6 36,0 II. c2h5 27,4 57,5 14,5 145,0 III. c2h5 i-C3H7 24,0 51,0 i 23,0 42,0 IV. CH3 í-C3H7 12,8 43,7 27,5 20,0 V. ch3 c3h7 i-C4Htf 15,2 33,6 29,5 190,0 VI. ch3 19,6 42,7 32,8 340,0 VII. cHá C2H5 í-C3H7 16,7 32,1 29,1 92,0 VIII. 21,7 51,7 25,7 84,0 IX. C3H7 LC4H7 27,2 50,9 21,8 160,0 X. Í-C3H7 i-QH, 29,8 52,0 18,3 305,0 XI. KLÓRMEFOSZ-össze hasonlító anyag 0,0-dietil-S-klórmetil-ditio-C2Hs Í-C4H9 18,3 42,3 39,4 160,0 foszfát c2h5 c2h, 100,0--7,0 A fenti hatóanyag-keverékekből az alábbi receptek szerint készítünk növényvédőszereket. • 50% emulgeálható koncentrátum 50 s% VI. jelű hatóanyag-keverék 6.5 s% Sovanol EL (a ricínolajsav etilénoxid-adduktuma 19-24 etilénoxid-egységgel) 10s% Abeson S (alkilszulfonsav) 33.5 s% xilol 10 s%-os granulátum 10 s% VI. jelű hatóanyag-keverék 1 s% etilénglikol 89 s% diatómaföld 5%-os granulátum 5 s% I. jelű hatóanyag-keverék 1 s% etüénglikol 94 s% alumínium-szulikát (kaolin) 1. példa Tetranychus urticas Koch nőstényekkel szembeni akaricid hatás meghatározása Vizsgálati módszer: Erlenmayer-lombikba csapvízzel babnövény leveleket helyeztünk. A leveleken meg nem száradó ragasztóanyaggal 2,5 x 2,5 cm2 termetű négyzeteket határoltunk el, melyekre vékony ecset segítségével cm2-énként 30 nőstényt vittünk fel, Ezután különböző koncentrációjú készítményoldatokba merítettük a leveleket. Az oldatok koncentrációja mértani sor (1,2) szerint csökkent. A keverés után a növényeket klimatizált helyiségbe helyeztük (24 °C, 60-90% relatív páratartalom). Kontrollként a kezeletlen leveleken lévő nőstények szolgáltak, összehasonlító anyagként hatyományos készítményeket alkalmaztunk. Az eredményeket a 2. és 3. táblázatban mutatjuk be. 2. példa 3Q Akaricid-ovicid hatás meghatározása Tetranychus urticae petéin Vizsgálati módszer. Köralakú PVC alátétre szűrőpapírkorongot (átmérő 9 cm) helyeztünk, és vízzel átitattuk. A szűrőpa- 35 pírra meghatározott területű (2,5 x 2,5 cm) bablevelet helyeztünk. Minden egyes cm2 területre 12-15 nőstény egyedet vittünk fel, majd a leveleket klima■tizált helyiségbehelyeztük (24 ± 1°C, 60-90% relatív nedvességtartalom). 24 óra múlva az egyedeket összegyűjtöttük. A tojásokat porlasztó segítségével 40 az előkészített kezelőoldatokkal bepermeteztük. Az oldatok koncentrációja geometriai sor szerint csökkent, és mennyisége két levelenként 2 ml volt. A levelenként! peték számát sztereomikroszkóppal határoztuk meg. A kezelt mintát ezután újból klimatizált .f. helyiségbe helyeztük, ahol 7-9 napos inkubálásnak ^ vetettük alá. A kezelt bablevelet tartalmazó szűrőpapírkorongokat állandó nedvességben tartottuk. Kontrollként a kezeletlen petéket alkalmaztuk, öszszehasonlító anyagként szokásos készítményeket alkalmaztunk. A vizsgálati eredményeket a 2. táblázatgQ ban adjuk meg. 3. példa Aflcid kontakthatás meghatározása Aphis fabae-on (bemerítéses technika) 55 Vizsgálati módszer: 4 cn átmérőjű hengerbe, melynek alsó felületét gézzel láttuk el, homogén állományból származó 33 tetűt helyeztünk el, majd a hengert Petri-csészével 60 befedtük. A kártevőket az 1, és 2. példa szerinti 3
