184692. lajstromszámú szabadalom • Eljárás tartós hatású rágcsálóirtó szerek előállítására

1 184 692 2 A találmány tárgya eljárás hatóanyagként N-(3- piridil-metil)-N’,-(/>-nitro-fenil)-karbamidot tartal­mazó tartós hatású rágcsálóirtó szerek előállításá­ra, amelyek emberre és háziállatokra kevésbé ve­szélyesek. Ismert, hogy a rágcsálók, így a patkányok és egerek irtására véralvadásgátlókat, pl. kumarin­­vagy indándion-származékokat, vagy pedig akut hatású szereket, pl. cink-foszfidot, vagy tailium­­szulfátot tartalmazó készítményeket használnak (Howard, W. E. és Maish, E. R.: Pest Control 42, (8) 24-41.) A hatóanyagokat valamilyen, a rágcsá­lók által szívesen fogyasztott gabonafélékből, hús­ból, zsírból álló táplálékba keverik bele és így he­lyezik el a rágcsálók által látogatott helyeken. Az így elkészített, „felhasználásra kész” rágcsálóirtó szerek azonban gyorsan romlanak, így vonzó és ölőhatásukat rövid időn belül elvesztik, ezért fel­­használás előtt ezeket frissen kell elkészíteni. A fel­­használásra kész, forgalomba kerülő mérgezett csa­létekben a tárolás és felhasználás során jelentkező romlás megakadályozására inhibitort tartalmazó készítményeket azonban a rágcsálók nem szívesen fogyasztják, így az ilyen gyári készítményekkel vég­zett irtás hatásfoka messze elmarad a frissen készí­tett mérgezett csalétekkel végzett munka hatásfo­kától. Ezt bizonyítja az a tény is, hogy a rágcsálóir­tó szereket előállító vegyi gyárak termékeiket nagy­részt technikai hatóanyagként vagy előkoncentrá­­tumként értékesítik és a gyárilag előállított mérge­zett csalétek forgalma meglehetősen alacsony. A felhasználásra kész rágcsálóirtó szerek alkal­mazásának további hátránya, hogy igen nagy a melegvérüek (háziállatok és az ember, de főleg a gyerekek) mérgeződésének a veszélye. A háziálla­tok ugyanis a csalétekként használt élelmíszeranya­­gokat maguk is szívesens fogyasztják, így az irtás során könnyen mérgelődhetnek. Az ember mérge - ződési veszélye viszont a mérgezett csalétek frissen történő készítésénél az anyagszóródás és a véletlen összetévesztés, illetve gyermekeknél a tudatlanság miatt áll fenn. Ez a hátránya pl. a rodenticidként alkalmazható N-(3-piridil-metil)-N’-(p-nitro-fenil)­­karbamidnak (Peardon, D. L.: Pest Control, 42, (9.) 14-27.). Az ember és a háziállatok mérgeződésének a veszélyét jelentősen mérsékelte a minden melegvé­­rüre egyaránt toxikus mérgek helyett a rágcsálókat szelektíven irtó, illetve szelektívebben mérgező kar­­bamid-származékokat tartalmazó rodenticidek be­vezetése. Különösen jelentős lépés volt e területen a N-(3-piridil-metil)-N’-(/?-nitro-fenil)-karbamid, a pirinuron szintézise és rágcsálóirtó szerként történő alkalmazásba vétele (582.472 sz. svájci és 1,503.004 sz. angol szabadalmi leírás). E hatóanyaggal és a szokásos csalétek-anyagokkal első alkalommal végzett kísérleti irtások meggyőző eredménnyel zá­rultak (Chem. Abstr. 89, 210.196 g és 90, 1666 s). E hatóanyaggal szemben azonban a rágcsálók mellett a háziállatok közül a kutya és a macska még mindig elég érzékeny ahhoz, hogy a mérgezés veszé­lye fennálljon, emellett a pirinuronnal készült mér­gezett csalétek egyazon területen ismételt felhasz­nálás után hatástalanná válik azáltal, hogy egy idő után a mérgezett csalétek ízét a rágcsálók felismerik és nem fogyasztják el (fiziológiai rezisztencia). A találmányunk szerinti eljárással pirinuronból és csalétekből álló rágcsálóirtó szerek üzemi mére­tekben, felhasználásra kész formában gyárthatók, hatásukat hosszú időn át megőrzik, és felhasználá­sukkal az irtás hatásfoka legalább olyan jó, mint a frissen készült rágcsálóirtó szerek esetében. A találmány alapja az a felismerés, hogy ha N-(3- piridil-metil)-N'-(p-nitro-fenil)-karbamid és vala­mely, egy vagy több glükopiranoz egységet tartal­mazó mono- vagy poliszacharid keverékét vizes közegben 70 és 120 °C közötti hőmérsékleten leg­alább 30 percen át melegítjük, olyan tennék képző­dik, amelynek rágcsálóirtó hatása 20-30%-kal ma­gasabb, mint az azonos összetételű, de nem a fenti eljárássals készült irtószeré, ugyanakkor az így ké­szült mérgezett csalétek külön konzerválószer nél­kül korlátlan ideig tárolható és hatását kihelyezés után romlás, penészedés nélkül hónapokon át meg­érzi. A találmány tárgya tehát eljárás rágcsálóirtó ha­tású anyag előállítására, amelynek értelmében úgy járunk el, hogy N-(3-piridil-metiI)-N'-(p-nitro­­fenil)-karbamid és valamely egy vagy több glükopi­­r tnóz egységet tartalmazó mono- vagy poli-szacha­­r d és/vagy ilyen mono- vagy poli-szacharídot tar­talmazó egy- vagy többféle gabonamag vagy gabo­naőrlemény keverékét vizes közegben legalább 30 percen át melegítjük ''O és 120 °C közötti hőmérsék­leten, egyéb irtószerkomponensekhez keverés előtt vagy azokkal együtt. A hőkezelés során - eddig még fel nem derített - kémiai vagy fizikai folyamatok játszódnak le, amelyeknek eredményeként előnyösen megváltozik az anyag mikrobiológiai stabilitása, sőt meglepőd­ve tapasztaltuk, hogy annak íze a kártevők számára vonzó lesz, a háziállatok részére viszont kellemet­lenné válik. A háziállatok, különösen a kutya és a macska a mérgezett csalétket nem fogyasztja el, míg a patkányokat és egyéb rágcsálókat a készítmény íze annak elfogyasztásában egyáltalában nem za­varja, sőt kísérleteink során azt tapasztaltuk, hogy az ilyen irtószert a rágcsálók még előnyben is része­sítik a komponensek egyszerű összekeverésével elő­állított, egyébként azonos összetételű mérgezett csalétekkel szemben. A találmányt közelebbről az alábbi példákkal szemléltetjük. 1. példa 0,5 kg technikai N-(3-piridíl-metii)-N'-(y7-nitro­­fenil)-karbamidot (a továbbiakban: pirinuron), 1 kg d-glükózt és 50 g bíborvörös (purpurroth) színezéket két liter vízben szuszpendálunk és a szuszpenziót két órán át melegítjük 70 °C hőmér­sékleten. 5 kg napraforgómag és 20 kg kukorica 2-3 mm szemcseméretű őrleményét homogenizál­juk, majd összekeverjük a fenti szuszpenzióval és a keveréket megszárítjuk. A kapott készítmény egér- és patkányirtásra egyaránt használható. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Thumbnails
Contents