184690. lajstromszámú szabadalom • Eljárás tiszta aluminiumoxid előállítására

1 184 690 2 fluidizáló közeg előnyösen 3—5% oxigéntartalma ele­gendő ahhoz, hogy a feltáró oldat vas(II)-tartalmát a tel­jes vastartalom 20%-a alá csökkentsük. Az aprított és szárított nyersanyag mechanikai aktiválá­sát intenzív mechanikai igénybevétellel, előnyösen lengő­malomban végezzük. Ehhez elsősorban két egymás felett elrendezett őrlőcsővel ellátott csöves lengőmalmot hasz­nálunk. Hatásos mechanikai aktiválás érhető el például az alábbi feltételek mellett: fajlagos energiaigény: 850—900 kWh/t az őrlő testek töltési foka: 80—85% amplitúdó: 8—10 mm fordulatszám: 1200—1300 /perc A mechanikusan vagy termikusán aktíváit anyag ez­után sósavas kilúgozásra (5, 9) kerül, amelynek során a kilúgozható bauxitrészeket úgy próbáljuk a lehető legna­gyobb mértékben kioldani, hogy a szennyezésekből mi­nél kevesebb oldódjon ki. A találmány szerint a kilúgo­zást sósavval, a bauxit szemcseméretétől függően vagy csepegtető kilúgozással, például úgynevezett átmosással (5) hajtjuk végre, ha a bauxit durvaszemcsés (2—20 mm), vagy szuszpenziós kilúgozással (9), ha a bauxit fi­nomszemcsés (legfeljebb 2 mm). Az átmosó kilúgozás feltételei és a termék jellemzői a következők: a bauxit szemcsemérete 2—20 mm, a sósav­koncentráció 15—25 százalék, a sztöchimetrikus sósav­felvétel (Al203-ra vonatkoztatva) 80—120 százalék, a fel­tárási hőmérséklet 105—110 °C, a feltárás időtartama 6—12 óra, az A1203 kihozatal 80—90 százalék, a vas old­hatósága 50—60 százalék. A szuszpenziós kilúgozás a fentihez hasonló körülmé­nyek között hajtható végre, de a feltárás idejét a bauxit szemcseméretétől függően 30—120 percre csökkentjük. A feltáráshoz tartozó szilárd-folyadék elválasztás (10) ön­magában ismert módon, például ülepítő, forgócellás szű­rő vagy más megfelelő berendezés alkalmazásával hajtha­tó végre; a szedimentációs és szűrési tuljdonságok jelentős mértékben javíthatók flokkulálószerek, például poliakril-amid-bázisú anyagok alkalmazásával. Ha sztöchimetrikus illetve annál kisebb mennyiségű savat alkalmazunk, az oldott titán hidrolizál, kiválik és a lúgozási maradékba kerül. Ezáltal a titán igen jól eltávo­lítható, így nincs szükség kalcium-szulfátos lecsapásra a kristályosításnál (12). Az alumínium-klorid titántartalma ezzel a módszerrel 5 mg/1 alá csökkenthető. A szilícium-dioxidban gazdag oldási maradékot több­lépcsős mosásnak (10) vetjük alá; a kapott anyag hidrauli­kus tulajdonságai, jó szilárdsága és kis öntési sűrűsége, továbbá nagy amorf kovasavtartalma miatt értékes kiin­dulási vagy adalékanyag az üveg- és az építőiparban. Számos más iparágban is alkalmazható töltőanyagként. A feltárás utáni oldat összetétel: AI203: 80-100 g/1; Fe203: 4-8 g/1; szabad sósav: 5—50 g/1; Na20: 0,1-0,3 g/1; K20: 2-3 g/1; Ti02: 5 mg/l-nél kevesebb; VíQsJ: 30—60 mg/1; Si02: 50-100 mg/1. Ezután az előzőleg megadott vas(III)-klorid és szabad sósav és körülbelül 190—280 g/1 klorid tartalmú alumínium-klorid oldatból eltávolítjuk a vasat folyadék­folyadék extrakcióval (11). A vízben gyakorlatilag oldhatatlan szerves extraháló egy nagy szénatomszámú 145—200 °C forráspontú pa­raffinszénhidrogén. Ez 5—15 százalékban 6—12 szénato­mos szekunder alifás amint és a harmadik fázis képződé­sének meggátolására 20—40 százalékban 6—12 szénatomos alifás alkohol adalékot tartalmaz. A fázisok elválasztása után a szerves fázisban lévő vasat egy máso­dik extrakcióval vízzel vagy híg sósavval (szabad sav tar­talma 10—40 g/1) visszaextraháljuk (11). Az így kapott vasmentes szerves fázist ismét felhasználhatjuk az első extrakciós lépésben. Az extrakció során a szerves és a vizes fázis térfogat­aránya 1:1—1:5, a visszaextrahálásnál pedig 3:1—7:1. A megosztás kedvező hőmérséklete 25—40 °C. Szekunder alifás amin bázisú extrahálószerek helyett tributil-foszfát oldatot is alkalmazhatunk, amelynek ará­nya a vízhez képest előnyösen 1:2. A vas vissza­­extrahálásakor ezzel az oldószerrel 4:1—6:1 fázisarány kedvező. Az extrakciós lépcsőaben kapott vas-klorid oldatot is­mert porlasztásos bontás (15) után a sósav visszanyerésé­vel nagy értékű vas-oxiddá dolgozhatjuk fel. További értékes komponensek, például gallium is ki­nyerhető a vasban dús vizes extraktumból ismételt folyadék-folyadék extrakcióval nagy molekulasúlyú, víz­ben oldhatatlan alifás aminok vagy n-tributil-foszfát ke­verékével. A mintegy 20 súlyszázalékos kiextrahált alumínium­­-klorid oldatot körülbelül 30 százalékosra bepároljuk egy vagy több lépcsőben (12); a körülbelül 30 százalékos alumínium-klorid oldatot azután 65—100 °C hőmérsék­leten és 0,1—1,0 at nyomáson üzemelő egy vagy többlép­csős kristályosító berendezésbe (12) vezetjük. Azt talál­tuk, hogy az oldat és a kristályok fizikai-kémiai tulajdonságai alapján a szuszpenzió átáramoltatásos eljá­rás különösen alkalmas, amelynek során a szuszpenzió cirkuláltatásával nagy mennyiségű kristályt vihetünk a forró tartományba, és ezáltal a túltelítettséget hatásosan csökkenthetjük. Ezért a kristályosítást úgy végezzük, hogy a kristály­­szuszpenziót a forrási zónába visszavezetjük, és így az oldat túltelítettségét annak keletkezési helyén kristály­képzéssel csökkentjük. Ennek hatására az átlagos szem­cseméret legalább 0,25 mm és a kristályok maradék ned­vessége a centrifugán a bepárolt friss oldattal végzett mosás után nem lépi túl a 10%-ot. Ezzel a kristkályosítási móddal morzsalékos szabadon folyó krsitályokat kapunk, amelynek kicsi a maradék nedvességtartalma. Ezt a terméket friss oldattal centrifu­gában mosva a benne maradó szennyeződések a követ­kező értékekre csökkenthetők: 0,2% K; 0,03% Ca; 0,0004% Ti; 0,002% V kjés 0,00006% Si02. Közepes kristályszemcseméretnél, amely esetben a kristályok leg­alább 0,25 mm-esek, és ha a maradék nedvesség 1—7 százalékos, anyalúgnak 1—7 százaléknyi mennyiségét kell kidobni a friss oldatra számítva. Termikus bontással (14) azonban még ebből az anyalúgból is lehet nyers tim­földet előállítani, és más célokra továbbfeldolgozni. A kapott kristályokat, amelyek 52—54 százalék alumínium-kloridot tartalmaznak, kétlépcsős termikus bontásnak (13) vetjük alá. Az alacsonyabb hőmérsékleti fokozatban — 150—200 °C-on — részleges bomlás megy végbe a magasabb hőmérsékleti fokozatban keletkező forró hasítási gázok segítségével. A közbenső termék összetételét úgy állítjuk be, hogy a magasabb hőmérsék­5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4

Next

/
Thumbnails
Contents