184683. lajstromszámú szabadalom • Mechanikus hajtószerkezet villamos kapcsolóeszközökhöz
1 184 683 2 lisa, és a pálya P, ponthoz tartozó t, érintője merőleges az n, egyenesre. Minthogy a P,M, húr az M0P0 húrral az S szimmetriatengelyre vonatkoztatva tükörszimmetrikusan helyezkedik el, a Pi a P0P4 átmérő pontját képezi. Ebből belátható, hogy a Pi pont nem csupán a P0P4 átmérőn mozog, hanem mozgáspályájának t, érintője is egybeesik az említett P0P4 átmérővel. Fél fordulat megtétele után a 12 kör az 02 középpontú pillanatnyi helyzetbe kerül, amikoris M2 pont a 11 és 12 körök e helyzethez tartozó érintkezési pontja, illetve pillanatnyi forgáspontja. A P0 pont a P2 pont helyzetében van, és a nyugvó póluspálya, illetve a 11 kör P0P4 átmérőjén fekszik, amikoris az M2U szakasz ezen átmérőre merőleges. Az M2 pont pillanatnyi forgáspont és a P2 pont illetve az U felezőpont a P2 pont mozgáspályájának n2 pályanormálisát határozza meg. A pályagörbe P2 ponthoz tartozó t2 érintője n2 pályanormálisra merőleges és azonos a P0P4 átmérővel. Háromnegyed fordulat megtétele után a 12 kör az 03 középpontú, M3 pillanatnyi forgáspontú helyzetben van. A P0 pont a P3 pont helyzetét veszi fel. M3 pillanatnyi forgáspont és P3 pont meghatározza a pályagörbe n3 pályanormálisát, amellyel meghatározott a pályagörbe n3 pályanormálisát, amellyel meghatározott a pályagörbe P3 ponthoz tartozó t3 érintője is. így tehát a P3 pont is a P0P4 átmérő által meghatározott pályagörbén mozog. A 12 kör egy teljes fordulata során, amikor a 12 kör az Oo középpontú kiindulási helyzetből 04 középpontú helyzetébe jut el, a P0 pont a P4, illetve M4 pont helyzetét veszi fel, miközben — többek között — a kitüntetett P„ P2 és P3 pontok helyzeteit is bejárja, amelyek rendre a nyugvó póluspálya, illetve a 11 kör P0P4 átmérőjén helyezkednek el. A fentiekben részletezett megfontolások természetszerűleg a póluspálya, illetve a 12 kör tetszőleges legördülési fázishelyzeteire, illetve bármely P, pontjaira nézve elvégezhetők, és a 12 kör kiindulási helyzete is tetszőleges lehet. Összefoglalva megállapítható, hogy egy 12 kör, illetve legördülő póluspálya valamely kétszeres átmérőjű helytálló 11 kör, illetve nyugvó póluspálya belsejében történő legördülése során a legördülő 12 kör kerületének minden Pj pontja a helytálló 11 kör egy meghatározott átmérőjét járja be. A teljesség kedvéért utalunk arra, hogy a 11 kör síkjához képest fenti módon mozgatott, tehát legördülő 12 kör minden nem kerületi P, pontja a legördülés során a 11 kör síkjában elhelyezkedő ellipszis alakú pályát ír le. A 2. ábrán feltüntetett kiviteli alaknál a nyugvó póluspályát, illetve a helytálló 11 kört belső fogazású helytálló fogaskerék, illetve 21 napkerék képezi, amelynek belsejében a 12 körnek megfelelő, külső fogazással ellátott fogaskerék, illetve 22 bolygókerék gördül le. A jelképesen 23 tárcsával érzékeltetett hajtóegység körforgó mozgását 24 csapágyakban forgó 25 tengelyből, az utóbbival mereven összekötött 26 karból és az ezen ugyancsak mereven rögzített 27 segédtengelyből állóforgattyús tengely révén adja át a 22 bolygókeréknek, aholis a 22 bolygókerék a helytálló 21 napkerék fogaival kapcsolódik és a 27 segédtengelyen forog. A 21 napkerék osztókörének átmérője a 22 bolygókerék osztóátmérőjének kétszerese. A 22 bolygókeréken 28 segédkar van mereven rögzítve, amely a 22 bolygókerék mozgásával azonos mozgást végez. A 28 segédkar csupán egy további 29 segédtengely rögzítő elemeként szolgál, amely ugyancsak mereven van csatlakoztatva a 22 bolygókerékhez. A 29 segédtengely 30 középtengelyének a 22 bolygókerék T22 osztókörén elhelyezkedő P0 pontja az 1. ábrán látható 12 kör P0 pontjának felel meg. A 22 bolygókeréknek a 12 kör 1. ábrán feltüntetett mozgásával analóg módon a 21 napkerékben történő egyszeri legördülése során a P0 pont ábra szerinti felső állásából legalsó, az 1. ábrán P4 ponttal jelöltnek megfelelő helyzetébe kerül, miközben végig a 21 napkerék osztókörének PÜR, átmérője mentén mozog. Ennek megfelelően a 29 segédtengely fentről lefelé majd alulról felfelé mozog, miközben a 22 bolygókerék, különös figyelemmel forgásirányának megtartására, kiindulási helyzetébe gördül vissza. Ily módon a 23 tárcsával érzékeltetett hajtóegység azonos forgásirányú forgómozgását a találmány szerinti mechanikus hajtószerkezet a 29 segédtengely egyenesvonalú, irányváltva alternáló, tehát oszcilláló mozgásává alakítja át. Helytálló 32 vezetékben egy 31 rúd a 29 segédtengely oszcilláló mozgásának irányában van megvezetve. A 31 rúd P0P4 átmérő irányú irányváltva alternáló mozgatása céljából a 31 rúd 33 menesztővel van mereven összekötve, amelyet a 29 segédtengely mozgat, miközben az utóbbi az oszcilláló mozgás során a 33 menesztő tengelyirányú furatában forog. A 2.a ábrán a 21 napkerék és a 22 bolygókerék egymással kapcsolódó részét kinagyítva is feltüntettük. A 21 napkerék osztókörét T21-gyel, míg a 22 bolygókerék osztókörét T22-vel jelöltük. A 29 segédtengely 30 középtengelyének P0 pontja megfelel a póluspálya, illetve a 12 kör 1. ábránkon már feltüntetett P0 pontjának, amelyet gördülőpontnak is neveznek. A T2, osztókor az 1. ábra 11 körének, míg a T22 osztókor ugyanezen ábra 12 körének felel meg. A 3. a— 3.d ábrák lényegében a 2. ábra szerinti szerkezeti részletet ábrázolják vázlatos elölnézetben. Az egymással azonos, illetve egymásnak megfelelő alkatrészeket, illetve tételeket ugyanazon hivatkozási számokkal jelöltük, mint az 1. és 2. ábrán. A 21 napkereket és 22 bolygókereket jelképesen körök helyettesítik, amelyek egyben az 1. ábra szerinti 11 és 12 körök megfelelői. A 26 kar mindenkori helyzeteit az 1. ábrán is érzékeltettük szaggatott vonallal, míg a 12 kör, illetve a 22 bolygókerék középpontjának mindenkori helyzeteit a 3.a—3.d ábrákon az 1. ábrának megfelelően rendre Oo, 0„ 02 és 03-mal jelöljük. A 2. ábrán 31-gyel jelölt rúd a 3.a—3.d ábrákon 31a szigetelőrúdként és egyben mozgó 31b érintkezőelemként szerepel. A 2. ábra szerinti 32 vezeték a 3.a—3.d ábrákon 32a csúszóérintkezőként van kiképezve, és az állóhelyzetű érintkezővillát 34-gyel jelöljük. 35 illetve 36 hivatkozási számok az áram be- illetve elvezetőket jelölik. A 3.a ábra a kapcsolóeszközt bekapcsolt üzemi állapotában tünteti fel. A mozgó 31b érintkezőelem itt felső véghelyzetében tartózkodik. A 3.b és 3.c ábrák a kapcsolóeszköz kikapcsolása során (az elektromos kapcsolat bontása során) elfoglalt közbenső helyzeteit tüntetik fel. A 3.d ábrán a teljes mozgó rendszer alsó véghelyzeti állapotában, a kapcsolóeszköz bontott üzemi helyzetében látható. Amennyiben a 22 bolygókerék a kikapcsolással azonos forgásirányban egy további teljes fordulatot végez, ismételten a 3.a ábrán feltüntetett helyzetbe kerül, amelyben a kapcsolóeszköz bekapcsolt üzemi állapotban van. Minthogy a 31a szigetelőrúd a mozgó 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 3
