184677. lajstromszámú szabadalom • N-(piridil-metilidén)-anilin-származékokat tartalmazó fungicid és növényi növekedést szabályozó készítmények, valamint eljárás ezek hatóanyagainak előállítására
1 184 677 2 veidnek felső részét a vizsgálni kívánt vegyületből készült készítménnyel végzett kezelés előtt 16—19 órával bepermeteztük egy olyan vizes szuszpenzióval, amely ml-enként 5 x 103 zoosporangiumot tartalmazott. Az így inokulált növényeket egy éjszakán át nagy nedvességtartalmú helyiségben tartottuk, majd hagytuk megszáradni. Ezután a növényeket 1 kg hatóanyag/ha mennyiségben bepermeteztük a vizsgálni kívánt hatóanyagból készített permedével. A permetezés után a növényeket további 28 órára visszahelyeztük a nagy nedvességtartalmú helyiségbe. A kiértékelést úgy végeztük, hogy összehasonlítottuk a fertőzöttség fokát a kezelt és a kontroll növényeken. e) Árpa lisztharmat elleni hatás vizsgálata (Erysiphe graminis Eg.) A levelekre permetezett készítmények közvetlen sporuláció ellenes hatását vizsgáltuk. Minden vegyület vizsgálatához körülbelül 40 egyleveles fejlődési stádiumig növesztett árpa magoncot használtunk. A növesztést műanyag cserpében, steril komposzton végeztük. Az inokulálást úgy végeztük, hogy a levelekre Erysiphe graminis spp. hordei konídiumait porlasztottuk. Az inokuláció után 24 órával a magoncokat bepermeteztük a vizsgálni kívánt vegyület 50 súly% acetont, 0,04 súly% felületaktív anyagot és a 100 súly %-hoz szükséges mennyiségű vizet tartalmazó készítményével. Az alkalmazott oldat mennyiségét úgy választottuk meg, hogy 1 hektárra 1 kg hatóanyag jusson. Az első kiértékelést 5 nappal a kezelés után végeztük, amikor a kezelt növényeken tapasztalt sporuláció átlagos szintjét összehasonlítottuk a kontroll növényeken tapasztalt átlagos sporulációval. 0 Búza barna rozsda elleni hatás vizsgálata (Puccinia recondita P.r.) A levelekre permetezett készítmények közvetlen sporuláció ellenes hatását vizsgáltuk. Egyenként körülbelül 25 búza magoncot tartalmazó cserepeket, amikor a növények elérték az egyleveles fejlődési stádiumot, úgy inokuláltuk, hogy a leveleket 105 spóra/ml koncentrációjú, kevés Triton X-155-t tartalmazó vizes szuszpenzióval permeteztük be a vizsgálni kívánt vegyülettel végzett kezelés előtt 20—24 órával. Az inokulált növényeket egy éjszakán át nagy nedvességtartalmú helyiségben tartottuk, üvegházban, szobahőmérsékleten szárítottuk, majd 1 kg hatóanyag/ha mennyiségnek megfelelő koncentrációban bepermeteztük a vizsgált hatóanyagból készült permedével. Kezelés után a növényeket szobahőmérsékleten üvegházban tartottuk. A kezelést követő 11. napon elvégeztük a kiértékelést. A kiértékelés alapját a sporuláló pustulák relatív sűrűségének összevetése képezte a kezelt és a kontroll növényeken. g) Disznóbab rozsda elleni hatás vizsgálata (Uromyces fabae U.f) A levelek permetezése útján kapott transzlamináris sporuláció elleni hatást vizsgáltuk. Egy-egy növényt tartalmzó cserepeket inokuláltunk úgy, hogy a levelek felület alatti részébe a tervezett kezelés előtt 20—24 órával 5 x 104 spóra/ml koncentrációjú, Triton X-155-t is tartalmazó vizes szuszpenziót juttattunk. Az így inokulált növényeket egy éjszakán át nagy páratartalmú helyiségben tartottuk, majd üvegházban, szobahőmérsékleten megszárítottuk. Ezután a levelek felső felületét bepermeteztük a vizsgálni kívánt hatóanyagból készült permedével, 1 kg hatóanyag/ha koncentrációban. Kezelés után a növényeket üvegházban tartottuk, és a kezelés után 11—14 nappal kiértékeltük az eredményeket, azaz összehasonlítottuk a sporuláló pustulák relatív sűrűségét a kezelt és a kontroll növényeken. h) Rizslevél üszög elleni hatás vizsgálata (Pyricularia oryzae P.o.) Cserepekbe körülbelül 30—30 rizsnövényt vetettünk, és a kikelt magoncokat a tervezett kezelés előtt 20—24 órával bepermeteztük egy 105 spóra/ml koncentrációjú vizes szuszpenzióval. Az így inokulált növényeket egy éjszakán át nagy nedvességtartalmú helyiségben tartottuk, majd hagytuk megszáradni, és végül beperemeteztük a vizsgálni kívánt hatóanyagból készített permetlével 1 kg hatóanvag/ha mennyiségben. Kezelés után a növénveket 25—30 °C -os, nagy nedvességtartalmú helyiségben tartott jk. A kiértékelést 4—5 nappal a kezelés után végeztük úgy, hogy összehasonlítottuk az elhalt levél részek sűrűségét és az elfonnyadás mértékét a kezelt és kontroll növényeken. i) Rizshüvely rozsda elleni hatás (Pelliculana sasakii P.s.) Cserepekbe körülbelül 30—30 rizsnövényt vetettünk, ma d a tervezett kezelés előtt 20—24 órával a kikelt magorcokat bepermeteztük 5 ml vizes szuszpenzióval, amely ml-enként 0,2 g összetört sclerociumot, illetve miceliumot tartalmazott. Az így inokulált növényeket egy éjszakán át 25—30 °C hőmérsékletű nedves kamrába tartottuk, majd 1 kg hatóanyag/ha mennyiségben beperemeteziük a vizsgálni kívánt hatóanyagból készített permetlével A kezelt növényeket ezután visszahelyeztük a nedves kamrába, és további 3—4 napon át ott tartottuk. Ez a betegség barna foltok megjelenésével jár, amelyek a hüvelyek alján fejlődnek ki és felfelé terjednek. A kiértékelést úgy végeztük, hogy a károsodás kiterjedését összehasonlítottuk a kezelt és a kontoroll növényeken. j) Burgonyavész elleni hatása (Phytophthora infestons P.i.p.) A levelek permetezése után elért közvetlen védő hatást vizsgáltuk. Külön cserepekbe ültetett, 1—15 cm magas párád icsomnovenyeket bepermeteztunk a vizsgálni kívánt vegyületet tartalmazó permetlével, hektáronként 1 kg hatóanyagnak megfelelő mennyiségben. A növényeket ezután a kezelést követő 6 napon belül inokuláltuk egy 5 x 103 zoosporangium/ml koncentrációjú vizes szuszpenzióval. Az inokulált növényeket 3 napon át nagy nedvességtartalmú helyiségben tartottuk. A kiértékelést úgy végeztük, hogy összehasonlítottuk a kezelt és a kontroll növényeken mutatkozó betegség szintjét. A kiértékelésnél használt számértékek jelentése a következő: 0 = 50%-nál kisebb kotroll 1 = 50—80% kontroll 2 + 80%-ot meghaladó kontroll. Az SÍ és S2 jelölés szisztemikus aktivitást jelent. A kapott eredményeket a következő táblázatban foglaljuk össze. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 12