184663. lajstromszámú szabadalom • Herbicid és növénynövekedést szabályozó készítmények és eljárás a hatóanyagként szolgáló N-szubsztituált benztiazolin- és benzoxazolin származékok előálllítására

1

184 663

2

A poszt-emergens kísérleteket a következő módon végezzük:

A herbicid hatóanyagot tartalmazó találmány szerinti készítményeket spray formában alkalmazzuk különböző fajta kéthárom hetes különböző növényekre. A spray-t 1%-os acetonos (0,1 ppm Tween 20 tartalommal) alakjában visszük fel a növényekre. A készítmény a hatóanyag mellett vivőanyagot és felületaktív anyagot is tartalmaz. A készítményt olyan mennyiségben alkalmazzuk, hogy a megadott hatóanyagmennyiséget szolgáltassa. A kezelt növényeket ezután melegházba visszük és körülbelül 2—4 hét múlva kiértékeljük a hatást. Az eredményeket a

IX. és a X. táblázatban foglaljuk össze. A poszt-emergens írtóhatást %-ban a következő skála szerint adjuk

meg.

%-os irtás osztályozás

0-24 %

0

25-49 %

1

50-74 %

2

75-99 %

3

100%

4

E kísérleteknél alkalmazott növényfajtákat az előzőekben megadott betűkkel jelöljük.

10

X. Táblázat Növényfajták

Vegyszám

WAT+

kg

h

L

M

N

o

p

B

Q

D

R

E

F

C

J

s

K

T

11

4

5,6

3

4

1

0

1

4

4

2

3

4

4

3

1

1

1

0

11

4

1,12

1

2

1

0

0

2

2

2

1

4

1

1

0

0

0

0

12

4

5,6

2

3

1

^0

0

3

3

2

3

4

4

3

0

0

0

0

12

4

1,12

1

2

0

0

0

2

2

2

2

4

4

2

0

0

0

0

12

4

0,28

1

1

0

0

0

1

1

1

1

2

2

1

0

0

0

0

24

4

5,6

2

3

1

0

1

4

4

3

4

4

4

4

2

0

0

0

24

4

1,12

2

2

0

1

1

4

4

2

2

4

3

2

0

0

0

0

24 •

4

0,28

1

1

0

0

0

2

1

2

1

2

1

2

0

0

0

0

24

2

0,056

1

1

0

0

0

1

1

1

0

1

0

1

0

0

0

0

27

4

5,6

3

3

1

0

0

3

4

2

4

4

4

2

0

0

0

0

27

4

1,12

2

3

0

0

0

2

3

2

2

3

3

2

0

0

0

0

27

2

0,28

1

1

0

0

0

1

0

1

0

1

0

1

0

0

0

0

37

4

5,6

2

2

0

0

0

3

4

3

3

4

4

—

0

0

1

1

37

4

1,12

1

2

0

0

0

2

2

2

2

4

2

—

0

0

0

0

38

4

1,12

I

2

0

1

0

3

2

2

1

3

3

1

0

0

0

0

38 2 Osszehason-0,28

1

1

0

0

0

1

0

1

0

1

0

1

0

0

0

0

lító anyag+ +

5,6

—

—

—

—

—

4

4

2

4

4

4

4

0

0

0

0

+ A kezelés és a kiértékelés között eltelt hetek száma ’ +4-klór-3-oxo-3-beztiazolinil-ecetsav (3.069.429 sz. USA szabadalmi leírás)

A megadott adatokból kitűnik, hogy az (Ic) általános képletű vegyületek hatásosak nem kívánt széleslevelű 45 gyomnövények növekedésének a gátlásánál, különösen poszt-emergens alkalmazás esetén. Az adatok azt is mutatják, hogy a találmány szerinti szerek bizonyos mértékig szelektívek keskenylevelű növények, így búza, rizs és köles vonatkozásában. Más szavakkal ez azt jelenti, hogy 50 amennyiben a találmány szerinti készítményeket, amelyek az (Ic) általános képletű vegyületeket tartalmazzák hatóanyagként, keskenylevelű növényekben alkalmazzuk, így búza, risz és köles, különösen köles kezelésére használjuk, a széles levelű gyomnövényeket irtják, míg a kés- 55 kény levelű haszonnövények nem károsulnak.

A fenti táblázatokból látható, hogy a találmány szerinti készítmények nem kívánatos növények, így gyomnövények irtására vagy károsítására használható. Másrészt az (I) általános képletű hatóanyagokat tartalmazó találmány 60 szerinti készítmények felhasználhatók haszonnövények, különösen hüvelyesek, elsősorban szójabab, növekedésének a szabályozására. Azt találtuk tehát, hogy az (I) általános képletű imino-étereket, ahol R hidrogénatom vagy 1—4 szénatom alkilcsoport, R’ 1—4 szénatomos alkilcso- 65

port, R” hidrogénatom, 1—4 szénatomos alkilcsoport vagy halogénatom, Y oxigén- vagy kénatom, X valamely erős sav anionja, n értéke nulla és három közötti szám és z jelentése nulla vagy egy, hatóanyagként tartalmazó találmány szerinti készítmények jól használhatók tehát hüvelyes növények növekedésének a szabályozására.

Az itt használt „növénynövekedés szabályozás vagy fejlődés” megjelölésen a kezelt haszonnövények normális folyamatos fejlődésének a módosítását értjük a kezelt növény érésének eléréséig.

Ilyen módosulások a leggyakrabban a kezelt növény vagy valamely része méretének, alakjának, színének vagy szvöetszerkezetének a változásában észlelhetők. Hasonló módon változások tapasztalhatók a növény virágjában, gyümölcsében vagy termésében már vizuális vizsgálatnál is. A fenti változások a növénynövekedésének, a levél vagy lombozat változásának, az elágazás fejlődésének, az érés késleltetésének, a virágzás növelésének, a levélzet ritkításának, a gyökérzet fejlődésének, megnövekedett hideggel szembeni ellenállásnak és hasonlóknak köszönhetőek. E módosítások legtöbbje önmagában kívánatos és a gazdasági eredmények miatt igen

9