184663. lajstromszámú szabadalom • Herbicid és növénynövekedést szabályozó készítmények és eljárás a hatóanyagként szolgáló N-szubsztituált benztiazolin- és benzoxazolin származékok előálllítására
1 184 663 2 Ahogy az előzőekben már említettük, az (I) általános képletű imino-éterek hidrokolorid-sóját úgy állíthatjuk elő, hogy HC1 gázt adunk a megfelelő alkoholhoz és a nitril-prekurzorhoz. A 11—23. számú vegyületek előállításán mutatjuk be az eljárást. Nagyon kis sebesség mellett 0—10 °C-on hidrogén-klorid gázt adunk a megfelelő alkoholhoz (mitel-, etil-, propil-, izopropil-, butil, szek-butil vagy tere-butil-alkoholhoz) addig, ameddig 45—50%-os HCl/alkoholos oldatot nem kapunk. Ehhez az oldathoz, amely 2,5—3,0 mól HCl-t tartalmaz a megfelelő alkoholban 0—20 °C-on, egyetlen adagban hozzáadunk 0,2 mól megfelelő nitril-prekurzort. Az elegyet kívülről hűtjük, majd a hűtés megszüntetése után körülbelül 3 óra hosszat folytatjuk a keverést. Ezen idő alatt a hőmérséklet körülbelül —20 °C-ról körülbelül 25 °C-ra emelkedik. Ezután a reakcióelegyet —20 C-ra hűtjük, 500—600 ml etilétert adunk hozzá és a keverést —20 C° és —15 C° közötti hőmérsékleten 30 percig folytatjuk. A szilárd anyagot szűréssel elkülönítjük, 100 ml etil-éterrel mossuk és 25—30 C-on levegőben szárítjuk. A 11—23. számú vegyületek adatait az V. táblázatban foglaljuk össze. Az (I) általános képletű imino-étereket előállíthatjuk oly módon, hogy a hidroklorid-sót kálium-karbonáttal semlegesítjük a következő módszer szerint. 28 g (0,2 mól) kálium-karbonát 400 ml vízzel készített oldatához keverés közben hozzáadunk 2 liter etil-étert. Az oldatot 0 °C-ra hűtjük és utána egy adagban hozzáadunk 0,1 mól megfelelő imini-éter-hidrokolirid-sót és a keverést 0—10 °C-on még két óra hosszat folytatjuk. Ezt követően a reakcióelegyet szűrjük a kis mennyiségű szennyezés eltávolítása érdekében, majd az etil-éteres réteget elkülönítjük, nátrium-szulfát felett szárítjuk és az étert vákuumban eltávolítjuk 60 °C-on és 1,3—2,7 mbar nyomáson. A kapott adatokat a VI. táblázatban foglaljuk össze. A hidroklorid-sótól eltérő savaddiciós sókat úgy állíthatjuk elő, hogy a megfelelő savat a fenti módon előállított imino-éterrel reagáltatjuk. A 24. számú vegyület kénsavas sóját például úgy állítjuk elő, hogy 7,3 g (0,07 mól) 95—98%-os tömény kénsavat keverés közben hozzáadunk 15,6 g (0,07 mól) 24. számú vegyület 100 ml acetonnal készített oldatához. Az elegyet 25—30 °C-on körülbelül 3 óra hosszat keverjük, a kénsavas sót (amelyre, mint 37. számú vegyületre hivatkozunk) szűréssel elkülönítjük és 25—30 °C-on levegőben szárítjuk. A kapott 37. számú vegyület 103—104 °C-on olvad. Termelés: 84%. Analízis C10H10N2O2S • H2SO4 • 2H20 képletre Számított: N 7,86; S 17,99; Talált: N 7,79; S 18,39% A 24. számú vegyület oxálsavas sóját a következő módon állíthatjuk elő. 15,6 g (0,07 mól) 24. számú vegyület 200 ml etil-éterrel készített szuszpenziójához egy adagban hozzáadunk 6,3 g (0,07 mól) oxálsavat. Az elegyet 25—30 °C-on 3 óra hosszat keverjük, a szilárd anyagot szűréssel elkülönítjük és 25—30 °C-on levegőben szárítjuk. A termék (amelyre a következőkben, mint 38. számú vegyületre hivatkozunk) 160—163 °C-on bomlás közben olvad. Termelés: 86%. Analízis CnH^NjOsS • H20 képletre Számított: N 8,48; S 9,71% Talált: N 8,46; S 9,70% Azt találtuk, hogy az (I) általános képletű imino-éterek herbicid hatással rendelkeznek. Ezeket a hatóanyagokat herbicid készítmények alakjában elkészítve alkalmazhatjuk. Ezek a herbicid készítmények nem kiyànt növények irtására és növekedésük visszaszorítására használhatók. Különösen az (Ic) általános képletű vegyületek alkalmazhatók ilyen készítmények hatóanyagaként. Ebben a képletben R hidrogénatom vagy 1—4 szénatomos alkilcsoport, R' 1—4 szénatomos alkilcsoport, R” hidrogénatom, 1—4 szénatomos alkilcsoport, halogénatom vagy 1—4 szénatomos alkoxicsoport, Y oxigénatom vagy kénatom, X valamely erős sav anionja és z értéke nulla vagy egy értékű szám. Az (Ic) általános képletű hatóanyagokat tartalmazó herbicid készítmények különösen széleslevelű gyomnövények növekedésének a gátlására alkalmasak. Különösen hatásosak azok az (Ic) általános képletnek megfelelő vegyületek, ahol R hidrogénatom, R” hidrogénatom és Y kénatom. „Herbicid hatóanyag” megjelölésen elsősorban az (Ic) általános képletnek megfelelő imino-étereket értjük. Nem kívánt növények növekedését úgy szoríthatjuk vissza, hogy megfelelő hatóanyagmennyiséget tartalmazó herbicid készítményt viszünk rá a növényre, a növényt körülvevő talajra, a magvakra, a hajtásokra, gyökérzetre, a törzsre, levelekre, virágokra és általában a növényrészekre. Előnyösen a növény törzsére és leveleire visszük rá a herbicid készítményt, ha a növény kikelt a talajból. Ez a kezelési mód a szakterületen poszt-emergens kezelés néven ismert. Az (I) általános képletű vegyületeket hatóanyagként tartalmazó készítmények herbicid hatását a következő módon vizsgáljuk. A pre-emergens tesztet az alábbiak szerint vitelezzük ki: Jó minőségű kertiföldet alumíniumedényekbe töltünk és összetömörítünk olyan mértékben, hogy az edény felső szélétől számítva 0,95—1,27 cm magasságig érjen. A talaj tetejére különböző növényfajták előre meghatározott számú magját vagy vegetatív szaporító szervét tesszük. Ezután a kívánt szintig betakarjuk a talajra vitt növénymagokat vagy a szaporító szerveket az edényekben földdel. Ezután ismert mennyiségű herbicid hatóanyagot tartalmazó 1%-os acetonos oldatot alaposan összekeverünk meghatározott mennyiségű földdel és fedőrétegként rávisszük a tálakban lévő magvakat fedő talajra. Kezelés után a tálakat melegházba visszük, ahol alulról nedvesítjük és így biztosítjuk a csírázáshoz és a növekedéshez szükséges nedvességet. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 4
