184662. lajstromszámú szabadalom • Eljárás N-helyettesített oxo-benztiazolin-származékok előállítására és a vegyületeket tartalmazó növénynövekedés-szabályozó keverékek

1 184 662 2 rel, vízzel, nedvesítőszerrel, diszpergálószerrel vagy emulgeálószerrel, vagy ezek bármely megfelelő kombi­nációjával alkalmazhatók. A találmány szerinti növény-növekedésszabályozó ke­verékekhez használható finomeloszlású hordozó- és töl­tőanyag például a talkum, agyag, horzsakő, kovasavak, diatomaföld, szilicium-dioxid, fullerföld, kén, parafapor, fűrészpor, dióhéjliszt, kréta, dohánypor, növényi szén és hasonlók. Jellemző folyékony hígítóanyag például a Stoddard oldószer, aceton, alkoholok, glikolok, etil­­acetát, benzol és hasonló. A találmány szerinti növény­­-növekedésszabályozó keverékek, különösen a folyadé­kok és a nedvesíthető porok, szokásosan egy vagy több felületaktív szert tartalmaznak elegendő mennyiségben, hogy vízben vagy olajban könnyen diszpergálható keve­réket lehessen előállítani. A „felületaktív szer” kifejezés alatt nedvesítőszereket, diszpergálószereket, szuszpendá­­lószereket és emulgeálószereket értünk. A felületaktív szerek jól ismertek, ilyeneket például a 2 547 724 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás 3. és 4. oszlopa részletesen ismertet. A hatóanyagokat egy vagy több adjuvánssal valamely keverék formájában alkalmazzuk, mely a hatóanyagot a felhasználásnál egyenletesen képes eloszlatni. A ható­anyag folyékony vagy szemcsés szilárd keverékei szoká­sos technikával használhatók fel, mint amilyen például a permetezés, porozás, gépi és kézi permetezés és porszó­rás. A találmány szerinti keverékek repülőgépekről mint porok vagy permetek is felhasználhatók. Amennyiben a növény-növekedésszabályozó keverékek alkalmazása a növény fejlődési közegén kívánatos, akkor ez a keverék talajba vagy más közegbe történő bekeverésével oldható meg, vagyis azon a területen, ahol a növény módosítása kívánatos. A találmány szerinti keverékek általában, a keverék összsúlyára vonatkoztatva mintegy 5—95 súlyrész ható­anyagot, 1—5 súlyrész felületaktív szert és mintegy 5—94 súlyrész oldószert tartalmaznak. A hatóanyagot tartalmazó keverékek felhasználásakor a megfelelő arány megválasztására megjegyezzük, hogy a pontos arány a felhasználás módjától, mint amilyen a ta­lajba történő bekeverés, sávban történő felhasználás, mag-előkezelés, és a szakember előtt ismert különböző más tényezőktől függ. A növénynövekedés szabályozásá­ra levélkezelésnél, keverékek formájában a hatóanyagot mintegy 0,056—11,2 kg/ha mennyiségben, előnyösen 0,056—5,6 kg/ha mennyiségben alkamazzuk. Növény­­-növekedésszabályozáshoz csírázó magok, kihajtott pa­lánták és kifejlett növények talaján történő felhasználás­ban keverék formájában a hatóanyagokat 0,112—11,2 kg/ha mennyiségben, előnyösen 0,112—56 kg/ha mennyiségben alkalmazzuk. Más típusú felhasználásokkal szemben, növények levélkezelésére a virágzás kezdetén történő fel­­használás az előnyös. A biológiai vizsgálatokban különféle új N-helyettesí­­tett oxo-benztiazolin-származékokat tartalmazó különbö­ző növény-növekedésszabályozó keverékeket formáltunk. Ezeket a keverékeket úgy formáltuk, hogy 306 liter/ha mennyiséggel egyenértékű arányban lehessen felhasznál­ni. A VIII. táblázat a keverékek formálását szemlélteti az aktív hatóanyag különböző felhasználási arányánál. A ke­verékek más felhasználási arányú formulázása a szakem­ber előtt jól ismert. Mindegyik formálásban a törzsoldat 1% hatóanyagot tartalmazó acetonos oldat. 5 10 15 20 25 30 VIII. Táblázat Felhasználás kg/ha ml 1%-os törzsoldat ml aceton ml 0,39%-os TWEEN 20 vizes felületaktív szer 6,72 2,0 _ 3,6 5,60 2,0 1,0 3,7 3,36 1,0 1,0 3,6 2,80 1,0 2,0 3,7 1,34 0,4 1,6 3,6 1,12 0,4 2,6 3,7 0,560 0,2 2,8 3,7 0,336 0,1 1,9 3,6 0,14 0,04 1,6 4,0 Ha a VIII. táblázat szerint különböző új oxo-benztia­­zolin és oxo-benzoxazolin hatóanyagot formálunk, akkor a keverékek meglepő növény-növekedésszabályozó tulaj­donságokat fejtenek ki, amint ezt a 11. példa tesztje szem­lélteti. 11. példa Több szójabab növényt, Corsoy fajta, melegházban alumíniumtálcákon magról, közel egy hétig, az első leve­les állapotig nevelünk. A növényeket ezután mindegyik tálcán három egyforma növényre ritkítjuk, a tálcákon mindegyik növény magasságát a csúcsrügyig lemérjük, és az átlagos magasságot feljegyezzük. Mindegyik kémi­ai kezeléshez külön tálcát használunk, melyek mindegy i-10 kén három szójabab növény van, és három tálcát haszná­lunk nem kezelt kontrollnak. A fejlődő növények tálcáin felülről permetezve a hatóanyagot tartalmazó vizes keve­réket (lásd VIII. táblázat) kívánt arányban alkalmazzuk. A kezelt és a kontroll tálcákat melegházba tesszük és ho­mokkal leterített asztalon alulról öntözzük, és vízoldható nyomelemes műtrágyával egységes arányban műtrá­gyázzuk. A hatóanyagot tartalmazó keverékkel történő kezelés után két héttel a kezelt szójabab-növények magasságait az előző módon lemérjük. A kezelés előtt és a kezelés után két héttel kapott átlagos magassságok különbsége a kezelt növények fejlődésének növekedését mutatják. A kezelt növények fejlődésének ezt a növekedését a kontrollnövé-55 60 65

Next

/
Thumbnails
Contents