184615. lajstromszámú szabadalom • Antidotum-hatású készítmények és eljárás ezek hatóanyagént akalmazott oxim-származékok előállítására

1 184 615 2 használható, vagy vetés előtt vagy vetés után a talajba vihető, vagy egymagában vagy herbicidekkel együtt a növények kikelése előtt vagy után alkalmazható. A növé­nyeknek vagy a vetőmagoknak antidotummal való keze­lése alapjában véve a fltotoxikus vegyszer alkalmazásá­nak az időpontjától függetlenül végezhető. Előnyös azonban, ha ezek együtt kerülnek alkalmazásra (tartály­­keverés). A kikelés előtti kezelés mind a bevetendő felü­let vetés előtti kezelését (ppi = pre plant incorporation), mind a bevetett felület kezelését, amelyen a növények még nem keltek ki, magában foglalja. Az antidotumok felhasznált mennyisége a herbicid­­hez viszonyítva nagy mértékben függ az alkalmazás módjától. Amennyiben szabadföldi kezelést végzünk, a fltotoxikus anyag és az. (I) általános képletű antidotum aránya 20:1 és 1:5 között van. Veíőrnagkezeléstiél a hasonló védőkezeléseknél azonban jóval kisebb anti­dotum mennyiségekre van szükség hektáronként a be­vetendő felületre felviendő herbicid-mennyiséghez viszo­nyítva (például körülbelül 1:3000 és 1:1000 között). Rendszerint a védőrendszabályok, így a vetőmagoknak antidotummal, az (I) általános képletű vegyületet tar­talmazó készítménnyel való csávázása és a herbicidek­kel való lehetséges későbbi szabadföldi kezelés csak laza összefüggésben vannak egymással. Az előkezelt vetőmag és növénypalánta vagy facsemete később a mezőgazda­ságban, a kertészetben és az erdőgazdaságban különböző vegyszerekkel kerülhet érintkezésbe. Haszonnövényeken a találmány keretében minden olyan növényt értünk, amelyek valamilyen formában termést hoznak (magvak, gyökerek, gumók, levelek, virágok, beltartalmi anyagok. így olaj, cukor, keményítő, fehérje és hasonlók) és ebből a célból ezeket termeljük és gondozzuk. Ezekhez a növényekhez tartoznak például a gabonafajták, kukorica, rizs, nemes köles, szójabab, bab­félék, borrófélék, burgonya, zöldség, gyapot, cukorrépa, cukornád, földimogyoró, dohány, komló és hasonlók, továbbá a dísznövények, gyümölcsfák, valamint a banán- és kakaócseijék és gumifák, de ezeken kívül még számos növény. A felsorolás nem teljes. Alapjában véve valamely antidotumot ott lehet alkalmazni, ahol a haszonnövényt valamely vegyszer fitotoxicitásától meg kell védeni. A találmány értelmében ilyen haszonnövények szapo­rítószerveinek a védelmére is alkalmasak az (I) általános képletű oxim-származékot tartalmazó készítmények. „Szaporítószerv” megjelölésen minden generatív növény­részt érteni kell, amelyek a növények szaporítására szol­gálnak. Ide számítanak a magvak (szűkebb értelemben a vetőmag), gyökerek, termések, gyümölcsök, gumók, gyö­kértörzsek, törzsrészek, ágak (palánták és dugványok), valamint egyéb növényrészek. Ide számítanak azonban kicsírázott növények és fiatal palánták is, amelyeket csírázás vagy kikelés után kell szétültetni. Ilyen fiatal növényeket teljes vagy részleges bemerítéssel kezelünk védelem céljából a továbbültetés előtt. Az (I) általános képletű vegyületeket több módszer­rel előállíthatjuk a szabad oximokból, ahogyan azt az alábbiakban ismertetjük. Az (I) általános képletű vegyületek előállítására alkalmas reakció típusok vannak leírva például a J. f. prakt. Chemie 66 S 353; Liebigs Ann. 250, 165 irodalmi helyeken. így például helyettesített oximino-vegyiileteknek, illetve sóiknak, különösen alkálifém-sóiknak vagy ammó­nium-sóiknak, reakcióképes partnerekkel való kondenzá­­lásaval állíthatunk elő (I) általános képletű vegyületeket (Organic Reactions 1953, 7. kötet 343-373. oldal). \z (I) általános képletben lévő Q helyettesítő jelen­tése szerint oxim-éterek, oxim-észterek, oxim-karbamá­­tok vagy oxim-karbonátok keletkeznek. \ találmány szerinti készítmények hatóanyagaként alkalmazott (I) általános képletű vegyületeket úgy állít­hatjuk elő, hogy a) valamely (la) általános képletű vegyületet — a kép­letben R jelentése megegyezik az (I) általános képlet­nél R jelentésére megadottakkal, és X' egy kationt, előnyösen alkálifém- vagy ammónium-kationt jelent — valamely Hal-CH2— CONH2, Hal-(l-4 szénatomos)-al­­kán,Ha!-(2-4 szénatomos)-alkén, Hal-(2-4 szénatomos)­­alkin, Rg-CO-Hal, (CH3)2N-S02-Hal vagy Hal-COOCH3 általános képletű vegyülettel - a képletben Hal klór­vagy brómatomet, és Rg 2-metoxi-3,6-diklór-benzil-, furil- vagy tienilcsoport jelent - reagáltatunk, vagy b) valamely (Ib) általános képletű vegyületet - a képletben R’ az (I) általános képletű vegyületnél R jelentésére megadottakkal egyezik - metil-izocianáttal (CH3-NCO) reagáltatunk. A találmány olyan (I) általános képletű vegyületek előállítására terjed ki, melyeknél a szubsztituens jelen­tések a már megadottak, azzal a megkötéssel, hogy egy­idejűleg R hidrogén-, fluor- vagy klóratomot vagy 1—3 szénatomos alkilcsoportot és Q nátrium-kationt, metil­­vagy izopropilcsoportot nem jelenthet. Az (I) általános képletű vegyületek előállításához szükséges kiindulási anyagok, az oximok, illetve sóik ismertek (Arch. Pharm. 246, 631). Az (1) általános képletű vegyületek előállításánál oldó­szerként elvileg alkalmasak mindazok az oldószerek, amelyek a reakciókörülmények között közömbösek­ig en oldószerek például a szénhidrogének, mindenek előtt a poláros oldószerek, így az acetonitril, dioxán celoszolv, dimetil-formamid, valamint a ketonok, így a metil-etil-keton és hasonlók. A reakcióhőmérsékletek -20 °C és körülbelül 150 °C között, előnyösen 20 °C és 60 °C között vannak. Az oximok két sztereoizomer alakban, a szín- és az aníiformában, léteznek. Valamennyi említett (I) álta­lános képletnek megfelelő végtermék két formában, tisztán vagy elegyekként fordulhat elő. A leírás keretei között ennek megfelelően a két sztereoizomer forma önmagában és tetszés szerinti keverékarányban jelen lehet. Az (I) általános képletű vegyületek egy előnyös csoportját alkotják az olyan vegyületek, amelyek képle­tében R hidrogénatom, klóratom, metil- vagy etilcsoport és Q hidrogénatom, alkálifém kation, karbamoil-metil-, íiK toxi-karboníl-csoport, 1—4 szénatomos alkilcsoport vagy 2-4 szénatomos alkenilcsoport. A találmány szerinti készítmények hatóanyagaiként alkalmazott vegyületek közül kiváló antidotum hatásuk miatt a későbbiekben közölt táblázatban megadott számok alapján a 2, 3, 6a és 6b, 7, 18, 12, 13, 14, 16 és 17. sorszámú vegyületeket nevezzük meg. A következő példák az (1) általános képletű vegyüle­tek előállítását közelebbről is bemutatják. Ezek után egy táblázatban felsoroljuk a példák analógiájára előállított vegyületeket. A hőmérsékletértékeket Celsius-fokokban adjuk meg. a százalékok súlyra vonatkoznak. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Thumbnails
Contents