184600. lajstromszámú szabadalom • Boncasztal

1 184 600 2 ponti 16 bevezető csővég nyúlik ki felfelé, melyek a lé­nyegében négyszögletes keresztmetszetű, meghajlított 17 csöveket tartalmazzák. A különböző magasságú, meghajlított 17 csöveket szükség szerint alkalmazzuk és helyezzük el, amint ezt a későbbiekben még kifejtjük. Minden 17 csőnek van egy felső 18 nyílása, mely befelé, a 10 boncasztal felé fordul. All asztallap másik oldalán, ahol a 16 bevezető csővégekre nincs szükség, egy-egy megfelelő fedőt vagy lefelé fordított csőrész formájú 19 fedőelemet illesztünk a három 15 üreg mindegyikébe. A lejtős 11 asztallap a 20 tálca tetejére van ráhelyezve, s ezáltal egy közbenső 21 járat jön létre, mely a központi tengelye mentén a 11 asztallap 13 végétől a 14 vége felé fokozatosan elkeskenyedik. A 20 tálcát a 23 üreget tar­talmazó 22 burkolat támasztja alá. A 20 tálca 24 alsó lap­járól a 42 perem nyúlik ki lefelé, és pontosan illeszkedik a 22 burkolat falainak felső széle köré. A 20 tálca 24 al­só lapja perforálva van a 42 perem által határolt 25 ré­szen, mely közvetlenül a 23 üreg felett helyezkedik el. All asztallap és a 20 tálca eltávolítható a 22 burkolat­ról, hogy ezáltal hozzáférhessünk a 23 üregben elhelyez­kedő 28 és 29 szűrőkhöz, ha például ezeket el kell távolí­tani, vagy újakra kell cserélni. Egy további, meghajlított 26 cső formájú, felfelé né­ző 27 nyílással rendelkező 16 bevezető csővéget is elhe­lyezünk, mely a 20 tálca oldalán lévő 15 üregtől lényegé­ben oldalirányba terjed, all asztallap felső 13 vége kö­zelében, amint azt az 1. ábra mutatja. A 23 üregben szűrőeszközt találhatunk, mégpedig elő­szűrőként a 28 szűrőt, mely a 29 szűrő (HEPA-szűrő) fe­lett helyezkedik el. A 28 és 29 szűrők a 23 üreg teljes hosszát és mélységét kitöltika 20 tálca 24 alsó lapja alatt, ahhoz közel és azzal lényegében párhuzamosan. A 28 és 29 szűrők alatt helyezkedik el a 30 elszívó berendezés, a 23 üreg egyik végénél. A 31 cső vezet a 30 elszívó be­rendezéstől a 22 burkolat falán keresztül a 32 elszívó­csőhöz. A 31 cső és a 32 elszívócső pereme egymással össze van kapcsolva. Amint az 1. ábrán látható, a 20 tálca 33 vége a 34 szerviz-egységgel határos, mely a 35 lefolyót tartalmazza, a meleg- és hidegvizes 36 csapokkal és a 37 lefolyócsővel. A 35 lefolyó alatt helyezkedik el a fent említett 32 elszí­vócső, mely szorosan hozzá van kapcsolva a 31 csőhöz. A 11 asztallap 14 vége alsó végződésének középpontjá­ban a 11 asztallap egyesül a 20 tálca 24 alsó lapjával, és itt található a 38 lefolyónyílás. A lefolyó 40 nyúlványá­ban ennek megfelelően a 39 nyílás van elhelyezve úgy, hogy bármilyen anyag, például a 38 lefolyónyíláson át levezetett szennyezett folyadékok a 35 lefolyóba és ezál­tal a 37 lefolyócsőbe kerüljenek. Amikor a 10 boncasztalon a 41 tetem boncolására, il­letve halál utáni vizsgálatára kerül sor, a 41 tetemet elő­ször all asztallap közepére helyezzük, fejjel a felső 13 véghez, amint azt a 2. ábra mutatja, vagy pedig azt a tál­cát helyezzük rá a 11 asztallapra, melyen a tetem a hűtő­ben tartás alatt feküdt. Az előnyösen háromféle magassá­gú 17 csöveket, fedőket vagy 19 fedőelemeket a 15 üre­gekben a helyükre illesztjük, vagy egyik helyről a másik­ra helyezzük át őket, hogy a 16 bevezető csővégek kí­vánt elrendezését a 11 asztallap feletti legelőnyösebb szinteken hozzuk létre. Az esetek többségében feltehe­tően előnyösebb, ha a 11 asztallap egyik oldala mentén lévő 15 üregekbe csak fedőket vagy 19 fedőelemeket he­lyezünk, és ezáltal erről az oldalról a kórboncnok számá­ra teljesen megközelíthetővé tesszük a 41 tetemet. A 17 csövek elhelyezése attól függ, hogy a 41 tetem melyik ré­szének vizsgálatára kerül sor, valamint hogy ez a rész a 11 asztallap felett milyen magasságban helyezkedik el. A mellkas boncolása esetén például, feltehetően all asz­tallap egyik oldalán lévő 15 üregekbe illesztünk be fedő­ket vagy 19 fedőelemeket, amint azt már említettük, va­lamint egy 15 üregbe all asztallap másik oldalán, a 41 tetem lába közelében. A megfelelő 17 csöveket a mellkas és a határos területek melletti két fennmaradó 15 üregbe helyezzük be, a 17 csövek magasságát úgy választva meg, hogy 18 nyílásaik körülbelül a mellkas felső felszínével egyszintben vagy valamivel afelett legyenek. A 16 bevezető csővégek fent említett elrendezését ta­láltuk a legkedvezőbbnek; amikor az elszívó berendezést bekapcsoljuk, harántirányú levegőáram halad a tetemen keresztül, a kórboncnok felől távolodó irányba, s ezáltal a minimumra csökken annak a veszélye, hogy a kórbonc­nok ártalmas anyagokat, például baktériumokat vagy gá­zokat lélegezzen be. A meghajlított 26 csövet, amint azt az 1. ábra mutatja, a 10 boncasztalnak a 41 tetem feje közelében lévő végére szereljük fel, ha a koponya fűrészelésére kerül sor, azaz csonttörmelék elszívása válik szükségessé. A 30 elszívó berendezést a 41 tetem boncolásának megkezdése előtt bekapcsoljuk, és a vizsgálat egész idő­tartama alatt így is hagyjuk. A 30 elszívó berendezés a le­vegőt harántirányban keresztülszívja a 41 tetemen, a 17 csövek 18 nyílásaiba és ezáltal a 21 járatba, majd a 20 tál­ca 24 alsó lapjának lyukain, valamint a 28 szűrőn (elő­szűrő) és a 29 szűrőn (HEPA-szűrő) keresztül. Miután a levegő a 30 elszívó berendezésen áthaladt, benyomódik a 31 csőbe, és a 32 elszívócsövön keresztül a külső légtérbe jut. A 28 és 29 szűrők mindenfajta szemcsés anyagot-pél­dául baktériumokat - visszatartanak, és így a 31 cső, va­lamint a 32 elszívócső szennyeződésmentes marad. A 41 tetem által a vizsgálat során kibocsájtott bármi­lyen szennyezett folyadék az alkalmazott öblítő folya­dékkal együtt all asztallap 14 vége felé vezetődik le, és a 38 lefolyónyíláson, valamint a 39 nyíláson keresztül a 35 lefolyóba, onnan pedig a 37 lefolyócsőbe jut. A 16 bevezető csővégek által elszívott levegő térfoga­ta szabályozható az elszívó nyílások, azaz a 15 üregek el­zárásával, amikor nincs rájuk szükség, és/vagy a 30 elszívó berendezés szívási sebességének beállításával. Kiterjedt füst- és levegő-minta vizsgálatok azt mutatják, hogy a fent leírt típusú boncasztalok mikrobiológiailag biztonságo­sabbak és egyben gazdaságosabbak is a levegő elszívásakor keletkező hőenergiaveszteség tekintetében, mint bármely eddig használt boncasztal. Miután a fent ismertetett asztalt formaldehiddel meg­tisztítottuk, a 28 és 29 szűrők, vagy a 30 elszívó beren­dezés javítása vagy kicserélése céljából szétválaszthatjuk a 34 szerviz-egységtől oly módon, hogy a 31 csövet le­kapcsoljuk a 32 elszívócsőről, és a 10 boncasztalt az em­lített 34 szerviz-egységről leválasztjuk. A találmány sze­rinti boncasztal fent említett kiviteli alakja azonban nem alkalmas speciálisan arra, hogy a 34 szerviz-egységtől szét­választható legyen. A 3. ábra a találmány szerinti boncasztal egy második, valamelyest módosított kiviteli alakját mutatja be, amely­ben négy 15 üreg helyezkedik el a 10 boncasztal mind­két oldala mentén, és mindegyik 15 üregbe egy 16 beve­zető csővég van beillesztve. Ebben az esetben minden 16 bevezető csővég egy lényegében függőleges helyzetű, négyszögletes keresztmetszetű 47 berendezésből áll, 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Thumbnails
Contents