184592. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és kapcsolási elrendezés konferencia-összeköttetés létrehozására

1 184 592 2 komparátor vezérlőbiteket, úgynevezett csillapításbiteket ad le, amelyek egy LFL csillapítás-vezérlőáramkörre ke­rülnek és ott átmenetileg tárolódnak. Onnan a csillapí­tásbitek egy első CCL kódátalakítóra kerülnek, amely­nek kettős funkciója van. A CCL kódátalakító egyrészt a nemlineárisán kódolt beszédmintákat — amelyeket az analóg beszédjelnek egy általában komprimáltnak is ne­vezett kódolásával állítottunk elő — lineárisan kódolt be­szédmintákká alakítja át, ahogy az a torzításmentes ösz­­szegezéshez szükséges. A nemlineárisán kódolt PCM sza­vak, mint már emlitettük, 8 bitből állnak, míg a lineári­san kódolt beszédminták 13 bitből állnak. Az 1. ábrán feltüntettük azoknak a vezetékpároknak a számát is, amelyekből a különböző áramköri részeket összekötő ve­­zeték-kötegek állnak. Az SSM beszédminta tárolóból a komprimált beszédminták egy nyolcszoros vezetéken át az első CCL kódátalakítóra kerülnek, és azt mint lineári­san kódolt beszédminták tizenhárom vezetékpáron át hagyják el. A csillapításbitet egy bemenőoldali vezeték­páron át vezetjük a CCL kódátalakítóra. A CCL kódátalakítóban másrészt a leghangosabb részt­vevő beszédmintájának kivételével az összes többi be­szédmintát csillapítjuk. Egy kiviteli példában 12 dB-es csillapítást választottunk, de minden további nélkül al­kalmazható más csillapítás is. A CCL kódátalakító PROM-mal van megvalósítva és így egyszerű módon le­hetséges más csillapításérték beprogramozása is. Azt, hogy mely beszédmintákat kell ill. nem kell csillapítani, az a csillapításbit határozza meg, amely éppen az LFL csillapítás-vezérlőáramkőrben helyezkedik el. Az első CFS komparátorban végrehajtott beszédmin­ta-összehasonlítások eredményeinek összegezése az egyes résztvevőkhöz hozzárendelt CNT számlálókban az érté­kelendő beszédminták első időbeli integrálását adja. An­nak érdekében, hogy a csillapításoknak a pillanatnyi ér­tékek által vezérelt túlságosan gyakori átkapcsolását meg­akadályozzuk, a számlálóállásokat a második CFC kom­parátorban nem mindegyik, hanem csak minden negye­dik keretben hasonlítjuk össze. Ez a beszédminta érté­kelés egy második időbeli integrálását jelenti. Az első CCL kódátalakítóról a konferencia résztve­vőinek egymást követő beszédmintái és az ezekhez tar­tozó csillapításbitek az ADD összegezőre kerülnek,amely ezeket ismét nemlineárisán kódolt beszédmintákká ala­kítja át, amelyek nyolc vezetéken át a PSC párhuzamos­soros átalakítóra jutnak. Innen a PCM szavak a TX adó­vezetéken át soros formában hagyják el a találmány sze­rinti konferencia-áramkört és a megfelelő csatlakozó egy­ségen át a csatoló hálózatra és onnan a telefonelőfize­tőkhöz kerülnek. A konferencia-áramkörbe érkező PCM csatornák és az onnan kiinduló csatornák között hat csatornányi eltoló­dás van, azaz kb. 24 jus. A találmány szerinti konferencia-áramkörrel rákapcso­lás is végrehajtható, amelynél pl. egy mellékállomáson vagy a hívó fél kapcsolódik rá a hívott fél foglalt vonalá­ra, vagy a kezelőszemély lép be egy fennálló telefonbe­szélgetésbe a nyilvános hálózatról érkező hívás bejelenté­sére. A protokollbitek segítségével, amelyeket, mint már említettük, az SIC csillapító áramkör értékel ki, további információk is átvihetők és kiértékelhetők. Erre példa egy nagyon hosszú előfizetői vonalra vonatkozó adat, a­­mely arra használható fel, hogy a megfelelő előfizető be­szédmintái kisebb csillapítást szenvedjenek. A 2. ábrán az ROC lefutásvezérlő egység látható, a­­mely 4 MHz-es és 8 kHz-es jeleket, valamint FSYNC ke­retszinkronizáló jeleket vesz, és CS vezérlőjeleket állít elő, amelyek a találmány szerinti konferencia-áramkör egyes részein a folyamatok időbeli lefutását vezérlik. Az ROC lefutásvezérlő egységről az áramkör különböző ré­szeihez vezető vezérlő vezetékeket nem tüntettük fel kü­­lön-külön, mivel ezek áttekinthetetlenné tennék a rajzot. Azáltal, hogy a találmány szerinti konferencia-áram­körben egy kivételével az összes beszédmintát csillapít­juk az összegezés előtt, jelentősen csökken az összegezett beszédjel amplitúdótartománya túllépésének nagysága és valószínűsége. Szabadalmi igénypontok 1. Eljárás konferencia-összeköttetés létrehozására di­gitális távbeszélőközpontban, ahol nemlineárisán kódolt beszédmintákat lineárisan kódolt beszédmintákká alakí­tunk át, összegezünk, majd ismét nemlineárisán kódolt beszédmintákká alakítunk, azzal jellemezve, hogy a kon­ferencia-összeköttetés egyes résztvevőitől származó be­szédmintákat időben integráljuk és egymással összeha­sonlítjuk, továbbá a legnagyobb intenzitású beszédmin­tát csillapítás nélkül, a többi beszédmintát pedig egy elő­re adott értékkel csillapítva összegezzük. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási mód­ja, azzal jellemezve, hogy a beszédmintákat csak egy elő­re adott számú többszörös időkeret után összegezzük egymással. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti eljárás foganatosí­tási módja, azzal jellemezve, hogy csak egy előre adott számú többszörös időkeret után kapcsolunk át egy részt­vevő beszédmintáinak csillapításmentes átviteléről egy másik résztvevő beszédmintáinak csillapításmentes átvi­telére . 4. Az 1.-2. igénypontok bármelyike szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy az előre adott csillapításérték 12 dB. 5. Kapcsolási elrendezés konferencia-összeköttetés lét­rehozására digitális telefonközpontban, amely a résztve­vőktől származó nemlineárisán kódolt beszédmintákat lineárisan kódolt értékekké átalakító első kódátalakítót, az átalakított értékeket egymással összeadó összegezőt, valamint az összegeket nemlineárisán kódolt beszédmin­tákká alakító második kódátalakítót tartalmaz, azzal jellemezve, hogy a beérkező beszédjeleket egymással összehasonlító és egy integrálási idő folyamán a konfe­rencia legnagyobb beszédjel intenzitású résztvevőjét meg­határozó értékelő áramkört tartalmaz (EVC), amelynek kimenete a legnagyobb intenzitású beszédmintát csillapí­tás nélkül átvivő, a többi résztvevő beszédmintáját pedig egy előre adott értékkel csillapító első kódátalakítóra (CCL) csatlakozik, amelynek kimenete egy összegező (ADD) bemenetével van összekötve. 6. Az 5. igénypont szerinti kapcsolási elrendezés kivi­teli alakja, azzal jellemezve, hogy az értékelő áramkör (EVC) a beszédmintákat összehasonlító első kompará­­tort (CFS), valamint mindegyik résztvevő számára egy számlálót (CNT) tartalmaz. 7. A 6. igénypont szerinti kapcsolási elrendezés kivi­teli alakja, azzal jellemezve, hogy a számlálók (CNT) kimenetére a számlálóállomásokat egymással összeha­sonlító és a leghangosabb résztvevőt jellemző kimenő je­5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Thumbnails
Contents