184588. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés közeg különböző sűrűségű összetevőkre való szétválasztására

1 184 588 2 A találmány tárgya eljárás közeg különböző sűrűségű összetevőkre való szétválasztására, amihez centrifugális erőt és szabályozatlan örvényáramlást alkalmazunk és a nagyobb sűrűségű részecskéket az elválasztó örvény kül­ső részén koncentráljuk, a kisebb sűrűségű részecskéket pedig az örvény forgástengelyének körzetében koncent­ráljuk. A találmány tárgya továbbá berendezés közeg külön­böző sűrűségű összetevőkre való szétválasztására. Ismeretesek különböző típusú örvényszétválasztók, mint például a ciklonok, amelyek örvénykorlátozó hen­geres, illetve kúpos kialakításúak. Az örvény- vagy per­getőkamra általában síma felületű és a kamra fala folya­matos kialakítású az örvényáramlás irányában. Ilyen független működésű örvényszétválasztók párhuzamos egymásmellé helyezésével alakíthatók ki például a mul­ticiklonok. Ilyen megoldást mutat be a 3 747 306 sz. USA szabadalom. Továbbá néhány szabadalmi közle­mény olyan örvényszétválasztókat ismertet, amelyekben két szétválasztóörvény érintőlegesen össze van kapcsolva egymással, lehetővé téve bizonyos méretű részecskék át­haladását egyik szétválasztóörvényből a másikba. Ismeretes továbbá olyan örvényrendszer, amelyben az összetevőire szétválasztandó közeget érintőlegesen táp­lálják két szétválasztóörvény közé. Erre hoz példát a 4 248 699 sz. USA szabadalom. Ismert örvényszétválasztók hátránya, hogy a centrifu­gális erő a szétválasztandó közegörvényt a külső határoló felülethez nyomja. Ezáltal a súrlódás a szétválasztóörvény sebességét csökkenti és a falak közelében turbulenciát eredményez. A súrlódás és az ennek nyomában fellépő turbulencia jelentős energiaveszteséget okoz. Az alacso­nyabb kerületi sebesség következtében a centrifugális erő és a szétválasztó erő csökken. Továbbá a tubrulencia a már szétválasztott közegrészeket újra összekeveri. A ko­rábbi műszaki szinthez tartozó multiciklonok nagymére­tűek és súlyosak. A súrlódás következtében fellépő ener­giaveszteségek miatt a forgalomban lévő örvényszétvá­­lasztókkal nehéz olyan nagy örvénysebességet elérni, amely például gázoknak gázkeverékekből történő szétvá­lasztásához szükséges. A súrlódás a sebesség növekedésé­vel számottevően nő. A súrlódás fékező hatása miatt az összetevőire szétválasztandó közeg nem marad forgásban és ezáltal a szétválasztás periódusa hosszú. A közeg kifejezés alatt ömlesztett porszerű és rostos szilárd anyagokat, folyadékokat, folyadékoséppeket és gázokat, továbbá ezek keverékét értjük. Ugyanúgy a „ré­szecske” szó alatt szilárd anyagrészeket, folyadékcseppe­­ket, folyadékmolekulákat vagy gáz atomokat értünk. A szétválasztó kamra jelentése a különböző örvénykamrá­kon túl kiterjed az áramlási csövekre, valamint az áram­lási kamrákra, ahol a centrifugális erő révén a szétválasz­tás lezajlik. A találmány feladata a fenti hiányosságok kiküszöbö­lése, azaz, a közegrészecskék szétválasztásának tökélete­sítése, amelyet jobb hatásfok jellemez, mint az ismert megoldásokat. A találmány feladata továbbá az adott közeget külön­böző sűrűségű összetevőkre bontó berendezés továbbfej­lesztése, amely az ismert megoldásoknál lényegesen jobb hatásfokkal működik. A találmány alapja az a felismerés,hogy a kitűzött fel­adat megoldódik, ha a szétválasztó örvény és a külső ha­tárolófelületei között a súrlódást csökkentjük, továbbá a szétválasztó örvényben hullámmozgást hozunk létre. A találmány alapja továbbá az a felismerés, hogy a szétválasztó örvények, örvénykamrák és áramláselosztók meghatározott elrendezésével a kitűzött feladat megol­dódik. A kitűzött feladatot a találmány szerint úgy oldottuk meg, hogy érintőlegesen kettő vagy több szétválasztó ör­vényt helyezünk el párosával egymás mellett, a szomszé­dos örvényeket ellentétes forgásiránnyal alakítjuk ki és 0-90°-os szög alatt ütköztetjük. Célszerű az olyan foganatosítási mód az egyszerű megvalósíthatóság miatt, amelynél a szétválasztó örvé­nyek forgásközéppontjaiból tengelyirányból nézve szabá­lyos négyzethálót alkotunk és így az egymás melletti szétválasztó örvényekből örvényrendszert építünk fel. A technológia egyszerűsítése szempontjából előnyös az olyan kiviteli alak, amelynél az egymás melletti szét­választó örvényekből álló örvénylési rendszert úgy ala­kítjuk ki, hogy a szétválasztó örvény körül kerülete men­tén további szétválasztó örvényeket helyezünk el. A technológia továbbfejlesztése szempontjából elő­nyös az olyan foganatosítási mód, hogy az egymás melletti szétválasztó örvényekből álló örvényrendszert úgy alakít­juk ki, hogy a szétválasztó örvények forgásközéppontjait szimmetrikusan helyezzük el az egyik forgásközéppont­­hoz képest. Továbbá a kitűzött feladatot a találmány szerint úgy oldottuk meg, hogy párhuzamos örvény szétválasztok ör­vénykamrái párosával, részben egymással érintkezőén üt­közőterületekkel vannak kialakítva, ahol a párhuzamos szétválasztó örvények forgásiránya ellenkező. A találmány szerinti eljárást a továbbiakban foganato­sítási példa segítségével ismertetjük. Az eljárással a szétválasztó örvény és az azt határoló külső felület közötti érintkezést csökkentjük és azon hátrányokat küszöböljük ki, amelyek ezen kontaktusból adódnak. Ezért a szétválasztó örvény külső határoló felületét vagy egy részét eltávolítjuk. A külső határoló felület tá­masztó funkcióját, amely a szétválasztó örvényt befelé tereli, az egymás mellett működő két szétválasztó örvény helyettesíti, amelyek forgás közben egymást belső részük irányába terelik. A kis szöget bezárva egymásba futó szétválasztó örvények nem hoznak létre turbulenciát és közöttük súrlódás gyakorlatilag nincs, feltéve, hogy for­gásuk kerületi sebessége azonos. Az eljárással megoldjuk továbbá, hogy a szétválasztandó közegben az örvény su­gárirányában hullámmozgást keltsünk az örvények ütkö­zésénél. A sugárirányú hullámmozgás elősegíti a külön­böző sűrűségű közegrészecskék szétválasztását. Az ütkö­zési pontokat egymástól azonos távolságra kialakítva, az örvényben szabályos hullámmozgás hozható létre, amely gyakorlatilag a forgás sugárirányában terjed, és a szétvá­lasztandó közegrészecskéket váltakozva hozza egymás­hoz közelebb, illetve távolabb a forgási sugárirányában. A külső kerületről sugárirányban befelé irányuló impul­zus nagyobb sebességet adhat a könnyebb részecskék­nek, mint a nehezebbeknek, amelyeknek tehetetlensége, illetve a rájuk ható centrifugális erő egyaránt nagyobb. A találmány szerinti berendezést az alábbiakban raj­zon, kiviteli példák segítségével ismertetjük. A rajzon az 1. ábra a találmány szerinti örvényrendszer, egymás mellett párosával elhelyezett szétválasztó ör­vényekkel, egymás oldalával érintkezőleg, 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Thumbnails
Contents