184578. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés szemcsés anyagok kezelésére
1 184 578 2 A találmány tárgya eljárás szemcsés anyag kezelésére, amely során a szemcsés anyagra előbb réteganyagot hordunk fel, amit utóbb szárítunk. Tárgya még a találmánynak a szemcsés anyag szárítással vagy rétegfelhordással való kezelésére szolgáló berendezés is, amelynek vízszintes tengely körül forgatott dobja van, az anyagot szárító gázt be- és kivezető csövei és a dobban lévő anyagba merített merülőteste van, ahol a dobnak törzse és ennek két oldalán egy-egy homlokrésze van, a merülőtestnek pedig a gáz csöveiben csatlakozó, a gázt be- és kivezető nyílásai vannak. A találmánnyal kapcsolatban szemcsés anyag alatt elsősorban granulátumokat, például pelleteket kell érteni, de ide tartoznak az olyan kristályos testek is, mint amilyeneket például a pelletek előállításához használnak fel. A bevezetőben említett berendezést ismerhetünk meg a 2 315 882 sz. német szabadalmi leírásból, amelyben hajó-alakú merülőtest van. A hajó törzsének megfelelő felületeken bevezetőnyílások és a hajó dekkjének megfelelő felületeken kivezetőnyílások vannak az anyagot szárító gáz számára. Ha a dob forog és ennek következtében a dobban alul lévő anyagot a forgás magával viszi, ami aztán felülről visszaáramlik, akkor ezt az anyagáramlást a hajó-alakú merülőtest szétosztja, és így lehetővé válik, hogy a szárítógáz az anyagot alaposan átjárja. Az ilyen módon átáramló gáz azonban csak azokat a részecskéket érinti a szemcsés anyagban, amelyek a merülőtesten vagy annak közvetlen közelében mozognak tova. Nagyobb dobban ezért kettő vagy több ilyen ismert merülőtestet kell egymás mellett elrendezni, de még ekkor is tekintélyes energiamennyiséget fogyaszt el az, hogy az anyag a szárítógáz révén teljesen kiszáradjon. Az ilyen ismert berendezés esetében az anyagnak réteggel való ellátását úgy végzik el, hogy általában folyékony, vagy pépes anyagot, például cukoroldatot vagy hasonlót permeteznek a termékre a hajó-formájú merülőtesttől bizonyos távolságra. Ezután a körbenforgatás és a szárítás révén kell egyenletes bevonatnak az anyag egyes részecskéin kialakulnia. Nehéz azonban megakadályozni azt, hogy az egyidejűleg a nedvesítést és a rétegfelhordást szolgáló és ennek következtében ragadós szer részecskéi a dob belső falain ne rakódjanak le és bizonyos részeken ne tapadjanak meg, különösen ott, ahol a dohaiig, vagy egyáltalán nem érintkezik a kezelendő anyaggal. A találmánnyal megoldandó feladat ezért a korábbi megoldások hiányosságainak kiküszöbölése mellett olyan eljárás és berendezés kialakítása szemcsés anyag kezelésére, amelyben a szárítást szolgáló gázt és adott esetben az anyag réteggel való ellátását szolgáló szert jobban ki lehet használni, a dob bepiszkolódása eközben pedig lényegesen csökken. A találmány szerinti berendezéssel kapcsolatos továbbfejlesztés értelmében a merülőtest a kezelendő anyag által átjárt alagútként van kialakítva, amelynek belsejében a gázt be- és kivezető nyílásoknak legalább egy része el van rendezve. Ennek a legfőbb jelentősége az, hogy a kezelendő anyag a korábbi megoldásokkal ellentétben nem a merülőtest mellett halad el, hanem áthalad a merülőtesten és a szárítógáz aközben járja át, miközben a merülőtest belsejében tartózkodik. Ezáltal jobban hasznosíthatóvá válik a szárítógázban lévő energiamennyiség. Az anyagot adott esetben nedvesítő és/vagy réteggel ellátó szereket az anyag áramlása magával viszi, illetve ezek a szerek az anyagáramban megragadnak, miközben az anyagot az alagút-formájú merülőtestben szárítjuk. Ennek következtében lényegesen csökken annak a lehetősége, hogy a szerek a dob falán megtapadjanak, lerakodjanak. A találmány értelmében célszerű az a kiviteli alak, amelyben a munkatestnek az anyag áramlási szempontjából elülső oldalának belső szélessége a dob homlokrészei közötti legkisebb tengelyirányú távolságnak75—95%-a.A merülőtest elülső oldalán legalább egy gázt bevezető kiegészítő nyílás, továbbá éles belépője lehet. Célszerű, ha a merülőtest hátulsó oldalának belső szélessége kisebb, mint az elülső oldaláé. Egyszerűbb kivitelű alak adódik, ha a munkatestnek a forgástengelyt tartalmazó, az anyag áramlási irányára normális irányú síkban négyszögletes keresztmetszete van. Ekkor eljárhatunk úgy is, hogy a merülőtest belsejében közfeneket és közfedelet alakítunk ki, a közfenéken a gázt bevezető nyílásokat, a közfedélen pedig a gázt kieresztő nyílásokat alakítunk ki. Ekkor a gázbevezető nyílások a közfenék hátsó körzetében is lehetnek, előtti ik pedig legalább egy, kezelőanyagot bevezető nyílás khet, ami a kezelőanyag különvezetékéhez van csatlakoztatva. A kezelőanyagot bevezető legalább egy nyílás előtt legalább egy fúvókát vagy más bevezetőnyílást is elhelyezhetünk az anyagot nedvesítő szer bevezetése számára magában a merülőtestben vagy akár előtte is. Elképzelhető az is, hogy a nedvesítőszer számára a közfenékben is kialakítunk egy fúvókát vagy más bevezetőnyíkst. A találmány szerinti kezelést igen célszerűen lehet megvalósítani olyan alakú dobbal, amelynek homlokrészei legalább megközelítően csonkakúp alakban a dob törzse által határolt térbe nyúlnak. Ebben az esetben a forgás által a dob felső részére juttatott szemcsés anyag nomcsak az alatta lévő szemcsés anyagon görög végig left lé haladtában, hanem felütközik ezeken a csonkakúp alakban befelé hozott homlokrészeken is. Ezen a szemcsés anyag lefelé történő visszaáramlása a dob szűk középső részére koncentrálódik, ami nagy mértékben elősegíti azt, hogy a szemcsés anyag áthaladjon az ebben a körzetben elrendezett merülőtesten. Mint említettük, a találmány tárgya még a szemcsés anyag kezelésére vonatkozó eljárás is, amellyel kapcsolatain a továbbfejlesztés abban áll, hogy a szemcsés anyagot ragadásmentes, folyékony vagy gázalakú szerrel nedvesítjük össze, ezután pedig a réteganyagot por alakban hordjuk fel az anyagra, mindezt pedig alagútszerű zárt terben végezzük. Ennek a megoldásnak a jelentősége többek között abban a tapasztalásban van, hogy a gőzalakú rétegképző szerek különösen gyorsan csapódnak le az anyag egyes részecskéin és azokat egyenletesen nedvesítik. Ez azt eredményezi, hogy az ezután külön bevezetett poralakú ragadó rétegképző szer szinte kizárólag csak a nedvesített részecskéken tapad meg és nem ragad rá a neriilotestre vagy a dob más részeire. Ez teszi lehetővé, hogy a szemcsés anyagot különösen tiszta módon és szinte veszteségmentesen lehessen réteggel ellátni. A találmány további részleteit kivitek példa kapcsán a mellékelt rajzra való hivatkozással mutatjuk be. A rajzon x 1. ábra a találmány szerinti berendezés egyik célszerű kiviteli alakjának oldalnézete, részben kitöréses metszeten a 2. ábra I—I vonala szerint, a 2. ábra az 1. ábra II—II vonala szerint vett metszet, a 3. ábra az 1. ábra részlete viszonylag nagyobb léptékben, 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
