184571. lajstromszámú szabadalom • Dobozteríték valamint ebből előállított kartondoboz
1 184 571 2 oldalai érintkezésbe kerülnek a zárómezőként szolgáló felső 88 lezárómezővel, miközben a 106 és 128 ajakmezők belső felületei érintkezésbe kerülnek a zárómezőként szolgáló felső lezárómezővel ill. a 30 oldalzáró csík 138 végtartományával. Mint a 4. ábra mutatja, a felső lezárórész előbb említett elemei a tartály teste felett csúcsalakú lezárást képeznek. A felső 12 lezárórész elemeinek összehegesztése előnyösen ultrahang- vagy nagyfrekvenciás hegesztéssel történik, minthogy ily módon folyadékot át nem engedő lezárást kapunk, mely azonban mégis könnyen nyitható. A felső lezárórész különböző elemeinek tömített lezárása azonban máshogyan is történhet, pl. forró levegővel. Az összehegesztés és a függőleges 110 és 130 hajtásélek központi elhelyezkedése következtében a 94 és 98 lezárómezők egy síkba jutnak, mely merőleges egy olyan síkra, mely a maga részéről a 22, 24, 26 és 28 testrészmezőkre függőlegesen van beállítva, miáltal egy felső 140 záróbordát kapunk, amelyben a zárómezők egymással egyirányban haladnak. A töltött tartály ezek után ebben az alakban felhasználható, ha ez kívánatos és megfelel egy szokásos oromzárású tartálynak, mindazonáltal azokhoz viszonyítva kisebb csúcsmagassággal. Fennáll annak a lehetősége is, hogy a 140 záróbordát egy F erő behatásával ferde helyzetbe hozzuk, hogy így ferde felső lezárású tartályt kapjunk, amit az 5. ábrán mutatunk be. Ekkor a 140 záróborda behajtását az 5. ábrán mutatott ferde helyzetbe ezzel könnyítjük meg, hogy a 80a, 80b és 80c hajtásélszakaszokat a második felső hajtáséi többi részeihez viszonyítva mélyebben helyezzük el, és hogy a 100 és 118 aláhajtásmezők kisebbek. A 140 záróborda ebben az esetben a kisebb 100 alá hajtásmező és a 84 lezárómező irányába dől el. Az 1. ábra szerinti dobozteríték sokoldalú alkalmazhatósága ezenkívül a 6. ábrából érzékelhető, ahol a 140 záróborda vízszintes helyzetbe be van hajlítva, azért, hogy sík tartályzárórészt kapjunk. Ha alkalmas szerszámmal a 140 záróbordára F’ erőt visszük rá, akkor a 140 záróbordát az 5. ábra szerinti ferde helyzeten átvíve a tartály oldalával érintkezésbe hozhatjuk, melyen gondos kodtunk a mélyebbenfekvő 80a, 80b és 80c hajtásélsza kaszokról. Ha a 140 záróbordát síkba lehajlítottuk, a felső 88 lezárómező oldhatóan összeköttetésbe kerül az alsó 84 lezárómezővel, miközben az összeköttetést min den egyes szokásos tapasztó- ill. ragasztókötés képezheti, melyek szokásos módon állíthatók elő, avégett, hogy sík felső lezárást kapjunk. A 6. ábra szerint sík zárt tartály kinyitása úgy történik, hogy mindenekelőtt a 140 záróbordát az alsó 84 lezárómezőtől leválasztjuk és ezt az 5. ábra szerinti ferde helyzetbe, vagy a 4. ábra szerinti függőleges helyzetbe visszük, melyet követően a kiöntőcsőrt ill. a kiöntőt ismert módon kinyithatjuk, hogy a 7. ábrán mutatott kinyitott tartály állapotot kapjuk. Ebben az esetben az elülső 101 orommező és az ezzel összekötött 98 és 100 aláhajtásmezők a kinyitást alátámasztó 86 és 92 hajtásélekkel együttműködnek az alsó 84 és 90 lezárómezőkön, hogy kialakítsák a kiöntőt, mely a tartály tartalmának kiöntésére használatos. A tartály ezt követően ismét lezárható úgy, hogy a 8. ábra szerinti ábrázolásnak megfelelő tartályforma adódik. Rá kell mutatnunk, arra, hogy a ferde helyzetű felső lezárású tartály, mint azt az 5. ábra mutatja, rétegenként egymásra halmozható, hogy a tároláshoz és a szállításhoz szükséges helyet minimumra csökkentsük. Ha a tartályokat ily módon felhalmozzuk, 140 záróbordáikat a ferde helyzetből lefelé hajlítjuk. Ezzel a meghajtással a felső lezárások eredetileg ferde záróbordáikkal automatikusan rugóhatástól gondoskodnak a tartályok egyes rétegei között úgy , hogy ezek szállítás közben érzéketlenebbek és a folyadékkifolyás veszélye lecsökken. Ellentétben a függőleges záróbordával rendelkező tartályokkal (4. ábra), ezeknél a tartályoknál nincs szükség az egyes tartályrétegek között közdarabra. Megfelelő előnyök mutatkoznak a sík felső lezárásoknál is, mint azt a 6. ábrában mutatjuk. Az előző ismertetésből világos továbbá, hogy a felső lezárás egyik oldalán a hajtáséi lesüllyesztésével a záróborda áthajlítása a kisebb aláhajtásmezőkkel rendelkező oldalra könnyebbé válik, miáltal megtörténhet a behajlítás egy ferde vagy egy sík helyzetbe. A korábban ismert, ferde vagy sík felső lezárással rendelkező tartályoknál fennáll az a tendencia, hogy ezek a szokásos lezárási-,ill. leforrasztási eljárásoknál némileg deformálódnak, ami speciális geometriai konstrukciójukra vezethető vissza. Találmányunk szerint a felső lezárórész elemeinek konstrukcióját ezzel szemben úgy választottuk meg, hogy az eltérő típusú felső lezárások előállítása könnyebbé válik. Szabadalmi igénypontok 1. Dobozteríték, valamint ebből előállított kartondoboz, hőre lágyuló műanyaggal bevont kartonanyagból, mely ferde vagy süt felső lezárással rendelkező hajtogatott tartállyá összeállítható, négy testrészmezővel és egy oldalzárócsíkkal, fenékzárórész mezőkkeL, melyek vízszintes hajtásélszakaszok révén a testrészmezők alsó végeivel össze vannak kötve, felső lezárórész mezőivel, melyekhez két külső tetőmező tartozik, melyek mindig egy felső és egy alsó lezárómezőből állanak, és amelyek vízszintes hajtásélszakaszok révén két testrészmező felső végeivel összeköttetésben vannak, és amelyekhez tartozik továbbá egy kiöntőmező és egy lezárómező, melyek mindig vízszintes hajtásélszakaszok révén a két másik testrészmező felső végeivel vannak összekötve, és amelyek közül mindegyik rendelkezik orommezővel, melyet átlós hajtásélek határolnak, melyek a hozzájukrendelt vízszintes hajtásélszakasztól kiindulva egymás felé haladnak, valamint két aláhajtásmezővel, melyek határosán az átlós hajtásélekkel az orommezők egymással szembenfekvő oldalain vannak kialakítva, valamint két ajakmezővel, melyek egymástól központi oromhajtáséllel és a hozzájukrendelt aláhajtásmezőktől hozzátartozó vízszintes hajtásélszakaszokkal vannak elválasztva, azzal jellemezve, hogy az ajakmezőkkel (106, 108, 126, 128) határos hajtásélszakaszok (78b, 80a, 80c, 82a) közül egyes hajtásélszakaszok (80a, 80c) a vonatkozó orommezők (101,121) alapjához viszonyítva alacsonyabban vannak elhelyezve, mint a többi hajtásélszakasz (78b, 80b) oly módon, hogy a hajtásélszakaszok (78b, 80a, 80c, 82a) végei között mindegyik oromhajtásélen (110, 130) rövid függőleges hajtásélszakasz (116,136) keletkezik. 2. Az 1. igénypont szerinti dobozteríték kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a vízszintes hajtásélszakaszok (78a, 80b) a felső lezárómezők (88,94) és az alsó lezárómezők (84, 90) között a vonatkozó vízszintes hajtáséiszakaszokkal (78b, 82a, 80a, 80c)az aláhajtásmezők (98, 120; 100,122) és az ajakmezők (106,128; 108,126)egy vonalba esnek. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 5
