184563. lajstromszámú szabadalom • Eljárás gombák terméshozamának fokozására és az eljárás során használt takaró réteg
1 184 563 2 A találmány tárgya eljárás gombák terméshozamának fokozására és az eljárás során használt takaróréteg. Napjainkban fokozott figyelem irányul a helyes táplálkozásra, a fehérjében dús étrend kialakítására. A változatos étrend kialakításához a zöldségfélék, a hús és tejtermékek mellett fontos szerep jut a termesztett gombáknak. Nagyüzemekben elsősorban a zsákos termesztési eljárás terjedt el, amely egyszerű és gazdaságos eljárás. Tekintettel arra, hogy e módszert kisüzemek és kistermelők is elterjedten alkalmazzák, célszerű lenne a termelés gazdaságosságának fokozása. Ugyanis a technológiai fegyelem szigorú betartása mellett is az átlagtermék (1 m2-en egy telepítési szakaszban) csak 18— 20 kg. Ezen ismert eljárás lényege, hogy a gombatermelést komposzton, takaróanyag alkalmazásával végzik. A komposzt és takaróanyag összetétele például a következő: Komposzt: 340 q lótrágya (csak zabetetésű) 40 q búzaszalma 68-70 % víztartalom 0,5 1/q szemcsíra {Laborteszt: ammónia 0,03-0,04 % ossz. nitrogén 2,1-2,2 % szerves anyag 24-25 % C:N 17-19:1 pH 7,5-7,6) Takaróanyag: 65-70 % tőzeg 10 % finom mészkőpor 20 % durva mészkőpor Több gombatermesztéssel foglalkozó könyv látott napvilágot magyar szerzők tollából (Koronczy Imréné- Uzsonyi Sándomé: Gombatermesztési útmutató, Mezőgazdasági Kiadó, 1969; Balázs Sándor szerkesztésében: Gombatermesztés, Mezőgazdasági Kiadó, 1979; Szili István-Véssey Ede: A csiperke és más gombák háztáji termesztése, Mezőgazdasági Kiadó, 1980). Ezekben a könyvekben részletes leírás található a különböző komposzt- és takaróanyagok összetételére és a termesztési körülményekre (hőmérséklet, páratartalom, szellőzés stb.). A Magyarország kultúrflórája I. kötet, 11. füzet (Bohus-Koronczy-Uzsonyi), Akadémiai Kiadó, 1961. ismertet ugyan öntözési eljárást D-galaktóz-oldattal, azonban a találmány szerinti megoldást nem említi, eredményei is gyengébbek. A 172 760 számú magyar szabadalmi leírás hortobágyi csiperke termesztését ismerteti, melynek során olyan táptalajt használnak, melyben többek között mezőgazdasági szerves hulladékanyag is van. A 7 435 668 számú francia szabadalmi leírás olyan gombatermesztési eljárást ismertet, melynek során a termesztő közeghez N-l-butil-karbamoil-2-benzimidazoI-karbaminsavat és adott esetben mezőgazdasági hulladékanyagot adagolnak. A 7 723 936 számú francia szabadalmi leírás olyan fermentációs gombatermesztési eljárást ismertet, melynek során a fermentorban lévő tápközeg többek között szacharidokat is tartalmaz. A fenti irodalmak egyike sem ismertet szilárd táptalajon végzett gombatermesztési eljárást, melynek során a takaróréteghez adagolnak cukrokat, illetve cukorszármazékokat. Ezen eljárások hátránya, hogy tapasztalat szerint a második terméshullám a legnagyobb hozamú, majd a további terméshullámok hozama rohamosan visszaesik, valószínűleg a gombatest felépítéséhez szükséges anyag koncentrációjának csökkenése miatt. Ezáltal a későbbi terméshullámok az eljárás összhozamát rontják, azok elhagyása viszont nagyobb fajlagos takaró- és koinposztanyag-felhasználást okoz. A találmány célkitűzése olyan termelési eljárás kidolgozása, mellyel a fenti hátrányok kiküszöbölhetők, a terméshullámok megközelítőleg azonos jó hozamot adnak, és adott esetben azok száma is növelhető. A találmány szerinti megoldás lényege, hogy a termesztés során olyan takaróréteget alkalmazunk, mely 0.5—10 súly%, előnyösen 2—5 súly% cukrot, cukoralkoholt és/vagy cukoramint tartalmaz. Cukorként előnyösen valamilyen redukáló cukor, például galaktóz, D-xiióz, cukoraminként például galaktózamint, cukoralkoholként például inozitot tartalmaz. A cukor előnyösen nyújtott leadású formában van jelen, például mikrokapszula, granulátum alakban, vagy borított granulátumként. Előnyös valamely cellulóz- vagy hemicellulóz-származékkal történő bevonás, illetve granulálás, mivel az ily módon termeszthető gombák cellulózokat és hemicellulózokat termelnek. A takaróanyag egy előnyös kiviteli változat szerint 2,5 % galaktózt, 0,5 % D-xilózt és 0,5 % inozitot tartalmaz. A takaróanyag további komponensként célszerűen szervetlen ásványi őrleményt és természetes talajalkotórészt tartalmaz. A szervetlen ásványi őrlemény szerepe a takaróanyag szerkezetének biztosítása. Ilyen célra például mészkőpor, homok használható, előnyösen 30- 70 % mennyiségben. A természetes talajalkotórész főleg a szénforrást szolgáltatja: ilyen például a tőzeg vagy a bamaföld. Ezek egyben záróréteget is képeznek, amely azonban biztosítja a levegő behatolását is. Az alkalmas takaróréteg 10-20 % homokot, 30-60 % mészkövet — melynek szemcsenagysága változó, a durva és finom szemcsék aránya célszerűen 1:1-3:1 - és 40- 70 % tőzeget tartalmaz. A találmány szerinti takaróréteg előnye, hogy benne a cukor egyenletesen oszlik el. Öntözés során a cukor fokozatosan hatol be a komposzt- és takaróréteg határáig, ahol a termőtestek képződnek. Kísérleteink szerint célszerű, hogy a cukor felvétele elsősorban a második termőhullám után történjen, ami körülbelül 8—14 napot jelent. Ezért előnyös különösen a nyújtott leadású cukorformák jelenléte a takarórétegben. A találmány szerinti eljárással végzett csiperkegombatermesztési kísérletek során a hagyományos eljárásokkal kapott 18-20 kg-os hozamok helyett, azonos számú terméshullám mellett, 24-25 kg-os hozamot kaptunk. Szabadalmi igénypontok 1. Eljárás gombák terméshozamának fokozására komposzton, takaróréteg alkalmazásával végzett termesztésnél, azzal jellemezve, hogy a takaróréteghez 0,5-10 % mennyiségben cukrot, cukoralkoholt és/vagy cukoramint adagolunk. (Elsőbbsége: 1983. február 23.) 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65