184543. lajstromszámú szabadalom • Eljárás zöldtakarmány liszt előállítására, valamint szellőzőlétesítmény az eljárás foganatosítására
* 184 543 2 A találmány eljárás zöldtakarmány liszt előállítására, valamint az eljárás egy részének foganatosítására szolgáló szellőzólétesítmény. Mint ismeretes, szerte a világon, így hazánkban is egyre inkább elteijedten készítenek zöld növényi lisztet. A lisz- 5 tét és az úgynevezett pelletet, főleg lucernából állítják elő, de feldolgozásra kerül más pillangós, rétifű, teljes kukoricanövény, rozs és egyéb növény. A zöld növényi lisztet élettanilag fehérje, karotin és rost tartalma teszi hasznossá. Tekintettel arra, hogy a zöld növényi liszt előállításához az ismert eljárások esetén a növényt kb. 600 °C hőmérsékleten olaj vagy gáztüzelésű berendezésekben szárítják, a növénynek a füstgázokkal történő érintkezése kedvezőtlenül hat az étrendi hatás szempontjából. A lucerna szaponin tartalma forró levegővel tör- ^ ténő szárítás során nem bomlik. A szaponin pedig szaporodásbiológiai zavarokat okozhat. Általánosságban a zöld növényi lisztet úgy készítik, hogy a rendre rakott növényt némi fonnyasztás után apróra szecskázzák, majd a már említett 600 °C körüli 20 hőmérsékleten szárítják. Egy tonna szárítmányhoz 150— 200 kg fűtőolajra van szükség, és ez a már fent felsorolt élettani hátrányokon kívül még az eljárás gazdaságosságát is kedvezőtlenül befolyásolja. Az energiahordozók árának növekedése ezen hátrányt még csak tovább fokozza. 25 Az Agrar-Ubersicht c. folyóiratból ismeretes szálas takarmányok betakarításának gyorsítására szolgáló módszerek. Az itt említésre kerülő szárzúzás és széles rendre terítést végző gépek valóban nagyon előnyösek, de ezeket nem csak a szénakészítésnél, hanem minden más szárít- 30 mány készítésénél célszerű alkalmazni. A tartósító anyagokkal történő takarmánykezelés egyre inkább terjed, mert számos üzemszervezési és munkaszervezési előnye van. Hátránya azonban, a különböző tartósító-fermentáló szereknek, hogy olyan ipari ter- 35 mékek, amelyek ára igen magas és így gazdaságtalanná teszi a takarmánytartósítást. Mivel a lisztkészítés elsősorban egy gyomrú állatok takarmányozását segíti elő, kívánatos kémiai, elsősorban savas lisztkészítés mellőzése. Ezen állatok takarmányo- 40 zásánál is terjed a savas alapanyagok, mint nedvesen tárolt gabona, savasan tartósított húspép felhasználása, melyet a komplett takarmányban természetes úton szárított rostos anyagok jól kompenzálnak az állat sav—fázis egyensúlya felborításának elkerülése érdekében. Az 45 acidosis kialakulását a sok szabad sav idézi elő. Az állat termelőképessége egyedi ellenállóképességének gyengülése az acidosis következményeképpen ismeretes. Egyes fakultatív patogén baktériumok ilyenkor az állat megbetegedését okozzák. 50 További hátrány az anaerob viszonyokat kívánó tartósítási eljárásoknál az a körülmény, hogy a levegő kiszorítása érdekében apróra kell szecskázni a szálastakarmányt. Ez a kérődző állatok bendő-struktúráját nem szolgálja jól. Az egygyomrú állatok számára viszont nem 55 eléggé megőrölt. A 168904 sz. szabadalmi leírásból ismeretes forgódobos szecskázó berendezés, amely a zöldtakarmány szecskázására alkalmas. A találmány célja a felsorolt hiányosságok kiküszö- 60 bölése és olyan eljárás kidolgozása zöld takarmány liszt előállítására, amely a kedvezőtlen biológiai hatásokat kiküszöböli és ugyanakkor gazdaságos is. A találmány azon a felismerésen alapszik, hogy a fenti célnak eleget tehetünk, ha a megfelelően levágott, dara- 65 bolt és előfonnyasztott zöldtakarmányt környezeti levegővel szellőztetéssel szárítjuk, nagyobb külső energiaráfordítás nélkül. A találmány tehát eljárás zöldtakarmány liszt előállítására, amelynek lényege, hogy a zöldtakarmányt teljes munkaszélességben szársértő kaszával levágjuk és szőnyegbe rakjuk és így 8—36 órán keresztül előfonnyasztjuk, majd fölszedés közben 5-25 cm-es nagyságra rövidre daraboljuk és a fonnyasztott, darabolt anyagot pneumatikusan vagy mechanikusan egyenletesen elosztva szellőztetőlétesítménybe juttatjuk, és ott 60 % alati relatív páratartalmű környezeti levegővel végzett szellőztetéssel szárítjuk, majd a szárított anyagot folyamatos mechanikus kitárolással rosta nélküli darabolóval előaprítjuk, majd őrlőberendezéssel a kívánt minőségen lisztté őröljük. A találmány szerinti eljárásnál előnyös lehet, ha szellőztető levegő relatív páratartalmát szellőztetőlétesítmény részét képező, napnergiát hasznosító légrétegben csökkentjük. A találmány továbbá szellóztetőlétesítmény, amely tetővel és oldalfalakkal ellátott, legalább egy egységes építményből áll. A találmány lényege, hogy az építmény alul légelosztó teret lefedő padlóráccsal rendelkezik, a tető pedig napenergiát hasznosító légteret bezáró kettős tetőként van kiképezve, amely légtér egyrészt az atmoszférával, másrészt a ventilátor szívócsonkjával áll kapcsolatban, míg a szellőzőventilátor nyomóoldala a padlórács alatti légelosztó térrel van kapcsolatban, az építmény oldalfalai pedig legalább a tárolási magasságig légzáró kialakításúak és az építményben előnyösen a tető alatt mechanikus, vagy pneumatikus anyagelosztó terítő berendezés van. Maga a létesítmény az igényeknek megfelelően egy, vagy több egységből állhat és alapterületét tekintve is különböző variációk lehetségesek. Több, egységes szellőzőlétesítménynél előnyösen mindegyik egységnek önálló szellőzőventilátora és anyagelosztó-terítőberendezése lehet. A találmány szerinti eljárás szerint a zöldtakarmány, így a lucerna kaszálását a növény rotációja által megkívánt fenofázisban végezzük, mégpedig olyan alternáló kaszával, amely a levágott rendet teljes szélességben szársérti és szőnyegrendbe rakja. Ez a kezelés gyors és egyenletes vízleadást eredményez, aminek következtében a lucerna 8-36 órán belül 50 %-os nedvességtartalomra fonnyad. A rendkezelésével szükség esetén a folyamat még gyorsítható is. Â rendkezelés gépi forgatásból, lazításból állhat. A fonnyasztott 50-60 % nedvességtartalmú lucernát célszerűen darabolókéses rendfelszedő kocsival hordjuk le a tábláról. A darabolás mértékét a feldolgozás további módja határozza meg. Ha például a továbbítás a találmány szerinti szellőzőlétesítményben pneumatikus úton történik, akkor a lucernát 5-10 cm-es darabokra, míg mechanikus továbbítás esetén 15-25 cm-es darabokra aprítjuk. A darabolt, 50-60 % nedvességtartalmú anyag az üzem adottságainak, teljesítményének megfelelő nagyságú szellőzőlétesítménybe kerül, amely lényegében tetővel és oldalfalakkal határolt építmény. Pneumatikus továbbítás esetén a rendfelszedő kocsi folyamatos adagolást biztosító fogadó-adagoló asztalra ürít, ahonnan forgólapátos ventilátorral, teleszkópos befúvócsővel egyenletesen elterítjük az anyagot az építményben. Mechanikus továbbítás esetén az anyag elterítése egyenletes rétegvastagságban terítőberendezés segítségével történik.
