184541. lajstromszámú szabadalom • Cartograf rajzkészlet, elsőrban nagypontosságú, kiváló minőséget igénylő térképek rajzolással való elkészítéséhez
1 J 84 541 7 1/e és 1/f ábrán jól látható, a 30 grafoszhegy-tartó excentrikusán van elhelyezve a 20 grafosz-szár tengelyéhez képest. A 20 grafosz-szár másik — felső - végénél 22 rögzítő fémrész található, amelyhez rajztollszem rögzíthető, az esetleges kisebb írások, javítások, retusálások elvégzésére. A rajztollszemet 21 kupak védi, amely a 20 grafosz-szárra húzható rá. Az ismertetett grafosz-szár előnyei az ismert grafoszszárakhoz képest: bármilyen tushoz használható, mivel fémből készült, s így a vegytus sem támadja meg; a tartályból a tus csak a grafoszhegy végére folyik, tehát nem árasztja el a szár végét. A továbbiakban a 2/a, 2/b, 2/c és 2/d ábrák segítségével ismertetjük a találmány szerinti csuklós állvány felépítését. Az állvány 34 alaplapja geometriailag egy lekerekített csúcsú, kikönnyített, azaz befelé ívelt oldalú háromszöghöz hasonlít, melynek két csúcsa közelében 33 menetes furatok vannak. Ezekbe csavarható bele a 35 állványlábak végén lévő 36 rögzítő menetrész. A 34 alaplap harmadik csúcsánál 31 menetes furat található, amely a 33 menetes furatokhoz viszonyítva lényegesen nagyobb átmérőjű és a későbbiekben ismertetendő csuklóstest rögzítését szolgálja. A 31 menetes furattól a 34 alaptest közepe felé a 32 menetes furatot találjuk. Ez arra szolgál, hogy egyrészt a 35 lábakhoz hasonlóan kialakított 35a beálb'tólábat, másrészt a később, a 6/a és 6/b ábra kapcsán ismertetésre kerülő dörzskereket fel lehessen fogni a 34 alaplapra. A 34 alaplap 31 menetes furatába lehet rögzíteni az un. csuklóstestet, melyet a 2/e, 2/f, 2/g és 2/h ábrákon láthatunk, részleteiben. A 41 csuklóstest-váz felső végénél található a 42 ütköztető csavar, amelyre a 43 tengely támaszkodik, s amellyel annak magassági helyzete beállítható. A 43 tengely alsó végénél 44 golyóscsapágyban van ágyazva, és csavarmenettel csatlakozik hozzá a 45 recézett szélű kerék. Ez utóbbinak alsó oldalán lévő nyúlványban 48 fölfogó menetes furat van, amelybe a későbbiekben részletezésre kerülő kihúzófejek csavarhatok be. A 41 csuklótest-váz alsó végén 46 külső menet van kialakítva, amelyre a 47 ütköztető csavarrész csavarható, s ily módon lehet a csuklóstestet az állványon rögzíteni. Áttérve a kihúzófejekre, a 3/a, 3/b és 3/c ábrán kettős kihúzófejet mutatunk be, amelyben 2 db 51 grafoszhegy van. Ezek az 51 grafoszhegyek 52 tustartállyal vannak összekapcsolva, amelyekből egy - nem ábrázolt - kis furaton át folyik a tus a fixen rögzített 51 grafoszhegybe, ill. a hegy végén található — ugyancsak nem ábrázolt — furatba. Ennek azért van nagy jelentősége, mivel lehetővé teszi a hosszabb, folyamatos rajzi munkát. Az 52 tartály viszonylag kisméretű, töltésére — nem ábrázolt — szabadon álló furat szolgál. Megjegyezzük, hogy az ismertetett kettős kihúzófejen az 51 grafoszhegyek nem cserélhetők, csak a különböző hegyeket tartalmazó kettős kihúzófejek maguk. Régi rajzolói tapasztalat ugyanis, hogy nagyon hátrányos a cserélhető heggyel működő kivitel, mert az egyes hegyek másként kopnak a jobboldalon, mint a baloldalon és ezek felcserélése, valamint egy szintre állítása komoly gondot okoz a műszerésznek és a rajzolónak is. Az imént ismertetett kettős kihúzófej — felépítéséből adódóan — igen előnyös a jelenleg ismert és használt ilyen kettős fejekhez képest. Az, ismert ilyen kihúzófejeknél ugyanis a kettős vonal szélessége, vagyis távolsága csak szűk határok között állítható. Ha ezt a határt túllépik - márpedig erre gyakran szükség van -, akkor az egyik hegy egyszerűen nem ér le és nem húz vonalat, mivel működésük olyan, hogy a két rajzhegytartó fémpofa egyikét egy csavar útján eltolják a másiktól, miáltal növekszik a közöttük lévő távolság, azonban ugyanakkor az egyik rajzhegy kiemelődik a rajz síkjából. Ezzel szemben a találmány szerinti kettős kihúzófej felépítése olyan, hogy az 51 grafoszhegyeket hordozó 59 rajzpofák két párhuzamos 54 tengely segítségével párhuzamosan tudnak csak elmozdulni, éspedig az 54 tengelyeken elhelyezett 53 rugók ellenében, az 56 menetes tengelyen lévő 55 recés kerék forgatása útján. Ily módon bál milyen állásban, mindig egysíkban vannak az 51 grafoszhegyek végei. A kettős kihúzófejnél a vonaltávolság beállítása igen egyszerű: az 55 recés kerék elfordításával hozhatjuk egymáshoz közelebb vagy távolabb az 51 grafoszhegyekhez tartozó 59 rajzpofákat. Gyakorlatilag elegendő, ha a vonaltávolság 0,1 mm-től 1,0 cm-ig állítható, ezt pedig a találmány szerinti megoldás biztosítja. Az 53 rugók gondoskodnak arról, hogy az 59 rajzpofák — s így az 51 grafoszhegyek — semmilyen mértékben ne mozduljanak el a beállított helyzetükből. A kettős kihúzófej az 57 rögzítő menetrésze segítségével csatlakoztatható akár a csuklós szárhoz, akár a csuklóstesthez. /V 4/a, 4/b és 4/c ábrán az előzőekben ismertetett kettős kihúzófejhez hasonló felépítésű hármas kihúzófejet mutatink be. Ennél a 61 grafoszhegyek közül a két szélső rajzpofához, a középső pedig a kihúzófej 68 fémtestéhez van erősítve. A 68 fémtestből kinyúló, egymással párhuzamos 64 tengelyek vezetik párhuzamosan a két 70 rajzpofát, melyeket a 64 tengelyeken lévő 63 rugók fesziterek kifelé, egymáshoz viszonyított távolságuk pedig a 66 menetes tengelyen található 65 recés kerék forgatása útján változtatható, ill. állítható be. A hármas kihúzófej ick csuklós szárhoz, vagy csuklóstesthez erősítésére a 67 rögzítő menetrész szolgál. A hármas kihúzófejet ábráinkon olyan 61 grafoszhegyekkel mutattuk be, amelyek nincsenek ellátva a kettős kihúzófejnél bemutatott 52 tustartállyal. Természetesen nincs akadálya ilyen tartályok alkalmazásának a hármas, vagy a következőkben ismertetésre kerülő ún. dupla körzőfejnél sem. Mind a ke tős, mind a hármas kihúzófejek találmány szerinti kif lakítása esetén megbízhatóbb, könnyebben beállítható, hosszabb munkalehetőséget biztosító rajzeszközt kapunk, amelyeknél a vonaltávok nagyobb választéka állítható be, mint az eddig ismert kihúzófejeknél. \z 5/a és 5/b ábrán dupla körzős fejet láthatunk. Ennek felépítése teljesen hasonló a hármas kihúzófejéhez azzal az eltéréssel, hogy a 68 fémtestben 69 hegyes tengely helyezkedik el, mely a 100 ütközőcsavarra támaszkodik, s annak segítségével állítható tengelyirányban. A 61 grafoszhegyek távolsága — s ezzel a kihúzandó szimpla vagy kettős körök sugara - a 65 recés kerék segítségével végezhető el. A dupla körzőfej használatát all. ábrával kapcsolatban fogjuk ismertetni. A 6/a és 6/b ábrán a dupla körzőfej használatához szükséges dörzskereket látjuk. Ez 71 gumikarikával van ellátva, amely a 73 dorzskeréktest kerületén kialakított kcrhoronyban helyezkedik el. A 73 dorzskeréktest központi furatába helyezhető be a 72 recézett fémrész, amelynek menete a 74 recézett fémtest megfelelő menete; furatába csavarható. A 74 recézett fémtestnek 75 rögzítő menete szolgál a dörzskerék felerősítésére a 34 alaplaphoz, ill. annak 32 menetes furatába. A 7/a és 7/b ábrán azt a közbeiktatható csavaros részt mutatjuk be, amelynek segítségével a szimpla csuklós szár fejét az állványba erősített csuklóstesthez lehet csat-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 5
