184539. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés szemes termény, elsősorban kukorica tárolására
1 184 539 2 A találmány tárgya eljárás és berendezés szemes termény, elsősorban kukorica tárolására. A találmány szerinti eljárás és berendezés segítségével a szemes termény tartósítása is biztosított. Ennek eredménye, hogy bár a szemes termény szárítására közvetlen energia felhasználása nem szükséges, mégis biztosított, hogy a szemes termény a tárolás ideje alatt nem károsodik. Ismeretes, hogy az élelmiszeripar, a vegyipar és az állattenyésztés rohamosan fokozta igényét a szemes termények iránt. A nagy termőképességű fajták megjelenése, a gabonakombájnok, és azok hasonlatára készített, más szemes termények morzsolásos betakarítására is alkalmas gépek elterjedése jól szolgálta a fokozott mennyiségi igényeket. A szemes termények betakarítása utáni tárolása és a tárolást megelőző szárítása sem okozott különösebb gondot mindaddig, amíg az energiahordozók ára tűrhető volt. A szárításhoz túlnyomórészt kőolajat, illetve annak különféle párlatait használták. Az energiahordozók — elsősorban a kőolaj — árának rohamos, igen nagy mértékű emelkedése azonban szükségessé tette, hogy a szárítás energiaigényét csökkentsék, illetve olyan tárolási és tartósítási eljárásokat, valamint berendezéseket alakítsanak ki, amelyek fajlagos energiaigénye kisebb, mint az ismert megoldásoké, s ennek ellenére nem jelentik a szemes termény károsodását. Tekintettel arra, hogy a találmánnyal érintett problémák és a találmány alkalmazása is elsősorban a kukorica tárolásánál kerül nagyobb mértékben előtérbe, az ismertetés a továbbiakban kukoricával kapcsolatban történik. Ez a körülmény azonban nem jelenti azt, hogy az előadottak vagy a találmány csak a kukorica tárolására korlátozott. _____ Az ismert, energiatakarékos tárolási módok egyike a gödörfóliás tárolási módnak nevezhető megoldás. E tárolási módszer alkalmazása során földben kialakított gödröt készítenek, ebbe légzáró fóliát terítenek úgy, hogy a fólia túlnyúlik a gödör szélein. Az így kibélelt gödröt megtöltik a betakarító kombájntól érkező szemes kukoricával - esetleg tisztítógépen eresztik át a kukoricát a gödörbe juttatás előtt —, majd a szemes kukoricát felülről is lefedik fóliával és ezután az alsó és felső fóliákat légzárón összeerősítik. A lezárt kukoricatömeget esetleges szalmatakaró közbeiktatásával földréteggel fedik. Az ismert energiatakarékos kukorícatárolási módok egy másik változata a síkfóliás tárolási megoldás. Ennek az a lényege, hogy gödör nélkül, a föld felszínére terített fóliára juttatják a szemes kukoricát, majd felülről is fóliával fedik le azt, s ezt követően az alsó és felső fóliákat légtömör zárást biztosító módon összeerősítik. Az energiatakarékos kukoricatárolás céljára felhasználták az acélból vagy műanyagból készített toronysilókat is. Ezekbe szárítás nélkül juttatták a kukoricát és ott levegőtől elzárva tárolták. Az eddig vázolt tárolási módok olcsók és — a toronysilós megoldástól eltekintve — kis beruházási költséggel járnak. Igen nagy hibájuk azonban, hogy ilyen tárolás mellett nem lehet szállítőképes és így piacképes kukoricát biztosítani. Másik hibája az eddig tárgyalt megoldásoknak, hogy elhúzódó felhasználás esetében igen nagy a romlási veszteség. E hiányosságok és hátrányok miatt ezek a megoldások csak átmeneti tárolási lehetőségként jönnek szóba és általában csak mint puffer tárolási módok kerülnek megvalósításra, hogy a betakarítási és szárítási kapacitások közötti különbségeket segítségükkel áthidalják. Az említett hátrányok miatt kerestek újabb tárolási megoldásokat és így merült fel a lényegében a síkfóliás és toronysilós megoldások kombinációja. E tárolási mód mellett a betakarított szemes kukoricát síkfóliás módon előtárolják, úgy, hogy a síkfóliás csomagokat depóniákban helyezik el. A • felhasználás függvényében azután a síkfóliás depókból két-háiom toronysilóba juttatják a szemes kukoricát. A toronysilók fémből vagy műanyagból készülnek és térfogatuk általában megfelel a síkfóliás depók befogadóképességének. A toronysilókba juttatott nedves szemes kukorica légmentesen el van zárva és a napi adagok kiadása most már ezekből a toronysilókból történik. Egy további megoldás esetében kukoricaszem-zúzalékot képeznek, és azt deponálják. A kukoricaszemeket vagy mindjárt a betakarító kombájn, vagy külön erre a célra beállított gép megroppanja vagy összezúzza. A jól tömöríthető szemzúzalékot tömörítik és légmentesen lezárják. Az általában hasáb alakú depőniákból silómaróval lehet a napi igényeket fedező mennyiségeket kitermelni. A kitermelés vesztesége általában csekély. Egy újabb megoldás kukoricacsó-zúzalék (CCM) deponált tárolását jelenti. Ez lényegében azonos az előbb tárgyalt megoldással, azzal az eltéréssel, hogy itt a betakarítás nem morzsoltan történik, hanem csövesen. Ennek megfelelően nem szemzúzalékot képeznek, hanem csőzúzalékot és ennek deponálására kerül sor. Az utóbb tárgyait megoldások segítségével a korábbi tárolási módok néhány hátránya kiküszöbölhető, de ezeknél a tárolási módoknál is fennállanak jelentős hátrányok. Így mindjárt azt kell megemlíteni, hogy egyes gombafélék és penészek iránt különösen érzékenyek. Továbbá e tárolási módok esetében is csak helyi felhasználásról lehet szó, mert à nedves kukorica szállítása nem lehetséges, vagyis az ilyen tárolási mód mellett nem lehet piacképes kukoricát biztosítani. A találmány szerinti eljárás és berendezés elé kitűzött cél az volt, hogy olyan tárolási lehetőséget biztosítson, amely mellett nincs szükség szárításra, és amely mellett a romlás vagy a romlási veszély elkerülhető a tárolásnak mind megszakítás nélküli tartama alatt, mind kivételezésekkel megszakításos tartama alatt. A találmány elé kitűzött cél a javasolt eljárás révén lényegében azáltal küszöbölhető ki, hogy tárolás közben a kukoricát vagy detoxikáló oldattal elárasztva, vagy részleges vákuum vagy levegőtől eltérő tárolási közegben tartjuk. Ha detoxikálás szükséges, detoxikáló anyagként önmagukban ismert detoxikáló oldatokat alkalmazunk, így például nátriumkarbonát, káliumkarbonát, nátriumhidroxid vagy káliumhidroxid vizes oldatát. Tárolási közeg gyanánt pedig széndioxidgáz vagy ammónia jöhet szóba. A találmány szerinti eljárás alkalmazásához olyan tartályt alkalmazunk, amelynek gáztömör köpenye van, előnyösen műanyagból, például műanyagponyvából, és amelyen nyitható és zárható töltőszerkezet, illetve ürítószerkezet van. A találmány szerinti eljárásnak tulajdonképpen két változata van. Az egyik változat esetében a kukoricát befogadó tartályba detoxikáló anyagot vezetünk, hogy az a tartályba juttatott kukoricát elárassza, majd a detoxikálás után a detoxikáló oldatot elszívjuk a tartályból és az elszívás után előállt részleges vákuumú tartályt lezárjuk, vagy a detoxikáló oldatot tárolási közeggel, célszerűen széndioxiddal cseréljük ki. A másik eljárási változat lényege pedig, hogy a szemes 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2.
