184515. lajstromszámú szabadalom • Lehúzó, valamint szerszám a lehúzó szerelésérehez
1 184 515 2 Az 1 lehúzó két főrészből áll, mégpedig rugalmasan alakváltozó anyagú 2 lehúzórészből és merev anyagú 3 tartóból. A 2 lehúzórésznek 4 lehúzóéle és 5 toldaléka van, amely a 3 tartóhoz való rögzítésre szolgál, és amelynek célszerűen fecskefarok alakú keresztmetszete van. Az 5 toldalékon, mégpedig a 3 tartó felé forduló 5a oldalán (célszerűen a középtájon) a találmány értelmében 6 vájat van kialakítva, amelynek ék, azaz V-alakú keresztmetszete van. A V szárai a 3 tartó felé mutatnak, azaz a 6 vájat errefelé nyitott. A 3 tartóban 7 horony van kialakítva, amely az 5 toldalék és ezzel az egész 2 lehúzórész rögzítésére szolgál. Ebből a célból a 7 horonynak szintén fecskefarok alakú keresztmetszete van, és az5 toldalék, valamint a 7 horony fecskefarok-szerű keresztmetszete egymásba illeszkedik. A 3 tartón ilyen módon 3a és 3b perem, az 5 toldalékon pedig 5b és 5c perem van kialakítva, a 3 tartó és a 2 lehúzórész összekapcsolása során pedig a 3a és az 5b, valamint a 3b és 5c perem kapcsolódik egymáshoz. Ezzel van kialakítva az oldható kötés. Hosszanti irányban, azaz az l.ábra síkjára merőlegesen a 2 lehúzórész és a 3 tartó hosszú profilléc formájában van kialakítva. A 6 vájat következtében a 2 lehúzórész és a 3 tartó könnyen összeépíthető és szükség esetén (például a 2 lehúzórész cseréjekor) könnyen szét is szedhető. A 6 vájatot úgy méreteztük, hogy a 2 lehúzórész és a 3 tartó közötti alakzáró kapcsolatot az 5 toldalék rugalmas alakváltozása mellett a 6 vájat összenyomásával oldhassuk. A 6 vájat üres is maradhat, ilyenkor nincs benne töltőanyag. A 2 lehúzórész anyaga azonban szükségessé teheti, hogy a 6 vájatot valamilyen porózus vagy habszerű 11 anyaggal töltsük ki. Ennek all anyagnak az összenyomhatósága sokkal nagyobb, mint a 2 lehúzórészé. Ez utóbbi ugyanis célszerűen viszonylag szilárd gumiból vagy hasonló műanyagból készül, ami rendelkezik a szükséges rugalmas deformálhatósággal. A 6 vájatnak a 11 anyaggal való feltöltése következtében az 5 toldalék ellenállását az összenyomással szemben olyan nagymértékben meg lehet növelni, hogy a 2 lehúzórésznek a 3 tartóba való behelyezése után a két elem között megfelelően szilárd, állandó kapcsolat jöjjön létre. A találmány szerinti kialakítás következtében lehetőség van arca is, hogy egyszerű módon zárjuk ezt a kapcsolatot a 2 lehúzórész és a 3 tartó között. Ebben a lezárt állapotban nincs lehetőség a köztük lévő kapcsolat oldására. Ezt elérhetjük például úgy, hogy összeépített állapotban a 6 vajaiba Vkeresztmetszetű zárólécet tolunk be, ami szétterpeszti az 5b és 5c peremet és megszünteti a 6 vájat összenyomhat óságát. Mint ahogy az 1. ábrán látható 2 lehúzórésznek 8 nyúlványa is van, amelynek külső széleként van a 4 lehúzóél kialakítva. A 8 nyúlványon továbbá a 3 tartó felé forduló oldalon 9 erősítőborda van, a 4 lehúzóél és az 5 toldalék között mintegy középen. A 3 tartó keresztmetszetét két 3c és 3d részre oszthatjuk, amelyek közül a 3c részhez a 2 lehúzórész 5 toldaléka, a 3d részhez pedig a 8 nyúlvány csatlakozik. Ebben a második 34 részben a 9 erősítőborda alakjával megegyező alakú 10 vájat van, amely magába foglalja a 9 erősítőbordát és egyúttal letakarja a 4 lehúzóélet. Ez a 3d rész az 1 lehúzó működése közben (amikor tehát a 2 lehúzórész rugalmasan alakváltozik) a 8 nyúlvány támjaként is szolgál. Az 1. ábra a találmány szerinti 1 lehúzónak azt a célszerű kiviteli alakját mutatja, amelyben a 2 lehúzórésznek belső előfeszítése van. Ennek következtében a 3 tartóval való összeépítése után, de a szerszámgépen, illetve a lehúzandó felületen való elhelyezése előtt a 2 lehúzórész 8 nyúlványa és a 3 tartó második keresztmetszeti 3d részének efelé forduló felülete között térköz van, a 8 nyúlvány a 3b peremtől kezdve eláll a 3 tartótól. Ez a belső előfeszítés azután rányomja a 2 lehúzórészt a lehúzandó felületre a használat során, ezzel kiegyenlítjük a lehúzandó felületen lévő kisebb egyenlőtlenségeket. Rendeltetésszerű üzem közbeni állapotban természetesen a 9 erősítőborda felfekszik a 10 vájaton. Az 1 lehúzót alkalmas módon, például hegesztéssel vagy csavarok útján valamilyen géprészen rögzítjük. Az 1. ábrán látható kiviteli alak esetében a 3 tartóban az első keresztmetszeti 3 c részben a 7 horony és a 3e hosszanti perem között 12 furat van, ami vagy egyszerű átmenőfurat vagy a 3c rész 3f felső felülete és 3g alsó felülete közötti menetes furat. Látható továbbá az 1. ábrán az is, hogy a 3 tartó első keresztmetszeti 3 c részének anyagvastagsága a rögzítő 7 horony feletti 3h részen egyenletesen csökken. Ezzel és megfelelő anyagváasztással gondoskodunk a 3 tartó megfelelő szilárdságáról, valamint kialakíthatjuk a különösen a 3b perem körzetében fontos hátrametszést a 7 horony számára, hogy a 2 lehúzórész megfelelő szilárdsággal üljön a 3 tartóban. A 3 tartót célszerűen acélból készítjük, amivel a 2 lehúzórészt is megvédhetjük. Természetesen a 3 tartót más anyagból is készíthetjük, például alumíniumból vagy eléggé formastabil műanyagból. A 2-7. ábra kapcsán egyrészt a találmány szerinti 1 lehúzó működését, másrészt a találmány szerinti 13 szerszám részleteit mutatjuk be. Ezzel a 13 szerszámmal juttatjuk be a 2 lehúzórészt a 3 tartóba. A 2-6. ábrán bemutatott első kiviteli alak esetében 16 fogantyúján 14 munkavégző rész van, ami a 2 lehúzórészt a 3 tartóba nyomja, amikor a 13 szerszámot a haladási irányt jelző 15 nyíl irányába mozgatjuk. A 3. ábra a 2 lehúzórész és a 3 tartó összeszerelés előtti állapotát, míg a 6. ábra az összeszerelt állapotot mutatja a felhelyezett 13 szerszámmal együtt. A 13 szerszám kiinduló anyagául négyszögletes keresztmetszetű 22 fémrúd szolgálhat (lásd 5. ábra). Ekkor a 16 fogantyú és a 14 munkavégző rész egy darabból van kialakítva, a 16 fogantyú pedig a jobb kézben tarthatóság érdekében 23 bevonattal van ellátva. A 14 munkavégző résznek a 2-6. ábrán bemutatott kiviteli alakja esetében egyik oldal irányában nyitott 24 vájata van, amelynek L hossza (a 22 fémrúd tengelyirányában nézve) a 3 tartó szélességének felel meg (lásd a 4. és 6. ábrát). Ennek következtében a 24 vájat magába foglalhatja a 3 tartót. A 24 vájatot két keskenyebbik oldalán oldalsó 25 és 26 vezetőfelületek határolják, amelyek a 13 szerszámot a 3 tartó hosszirányában megvezetik, ennek 3e és 3k hosszanti peremén ülnek fel (lásd a 6. ábrát). Belső oldalán a 24 vájatot profilozott felület határolja, ami a 3 tartó hátsó 3i végére felfekvő felső 27 vezetőfelületből, a 2 lehúzórészen a 3 tartó középső 3b pereme körzetében felfekvő 28 nyomófelületből, valamint a felső 27 vezetőfelület és a 28 nyomófelület közötti 29 horonyból tevődik össze. Ez a 29 horony ferde helyzetű az oldalsó 25 és 26 vezetőfelületekhez képest, úgyhogy a 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
