184505. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés szálasításra és szálpaplannak képlékeny anyagból való előállítására
1 184 505 2 2. példa Ebben az esetben is ugyanazokat a körülményeket teremtettük meg, mint az 1, példában a képlékeny anyag összetételét és a B és J gázsugárt illetően. Most azonban olyan berendezést alkalmaztunk, mint amilyent az 5, és 5a. ábrán mutatunk be. Alkalmaztuk a Coanda-effektust létrehozó 19 eltérítő elemet is, az egyes méretek a következők voltak: 18 mm dj 1,5 mm 8 mm ZJV 2$ mm 2 mm <*JV 45° 1,5 mm de 6 mm 5° XCV 2,5 mm ZCV 2,5 mm ly=ldj = 1,5 mm Ilyen körülmények között a létrehozott szálak mikronmérete 4 sub 5 g, azaz átlagos átmérőjük 5 pm kerül volt. A J gázsugár eltérítése a kezdeti irányhoz képest 74°-os. A teljes eltérítés tehát lényegesen nagyobb, mintha csak 14 terelőt alkalmaztunk volna, mint ahogy az 1. példában, annak ellenére, hogy a 14 terelő itt rövidébb (ldj a 2dj helyett). Ennek a nagymértékű eltérítésnek ellenére is a második J gázsugár jól hatol a B gázsugárba, a kettejük közötti szög a legmagasabb pontnál sem több, mint 33°. Ez nagymértékben csökkenti azokat a zavarokat, amiket az ellentétes irányú áramlások, a képlékeny anyag eloszlását gátló hatás eredményeznek. Ez az elrendezés még a létrehozott szálak súlyegységére eső felhasznált energia szempontjából is nagyon kedvező. Ha csak a létrehozott szálak minőségét, mennyiségét vizsgáljuk, még akkor is összehasonlítható a bejelentésünk szerinti megoldás a korábbi megoldások eredményeivel, sem mennyiségi romlás sem minőségi csökkenés nem lép fel. A találmány szerinti megoldás előnyei azonban más természetűek. Különösen jelentős a szálasító pálya mentén nyert tér a jobb helykihasználás következtében, és ebből eredően a szálasító állomások számának növelésére vonatkozó lehetőség, illetve az egyes pályák hosszának csökkentését illető előny. Ha számokban akarjuk kifejezni a két megoldás közötti különbséget a helynyereség szempontjából, akkor megállapíthatjuk, hagy ugyanolyan teljesítmény mellett az ui megoldás helyigénye a réginek 50-70 %-a. Ez természetesen a szükséges gépterem méretében, a szellőztetendő levegő mennyiségében stb. is kifejti kedvező hatását; mindent összevetve gazdaságosabb termelési feltételeket tesz lehetővé. Szabadalmi igénypontok 1. Eljárás szálpaplannak képlékeny anyagból való előállítására, ahol két, egymáshoz képest haránt helyzetű gázsugarat alkalmazunk, a képlékeny anyagot a két gázsugárhoz keverjük és ezt az első gázsugárral ütköztetjük, azzal jellemezve, hogy a második gázsugár keresztmetszetét az elsőénél kisebbre, térfogategységenkénti kinetikus energiáját viszont az elsőénél nagyobbra állítjuk be, és ezzel a két gázsugár egymásra hatásának zónáját alakítjuk ki, ahol a második gázsugár az elsőbe hatol és így a második gázsugár áramát egyesítjük az első gázsugáréval, a képlékeny anyagot pedig szálasítjuk, a szálakat gyűjtőfelületen összegyűjtjük és így alakítjuk ki a szálpaplant. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a képlékeny anyagot a második gázsugár áramlási útjába juttatjuk és így vezetjük a két gázsugár egymásra hatásának zónájába. 3. A 2. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a második gázsugár első szakaszán lamináris áramlást alakítunk ki, amihez környezeti levegőt keverünk, itt juttaljuk be a képlékeny anyagot, amit ezzel a két gázsugár egymásra hatásának zónájába továbbítunk. 4. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a második gázsugárban két ellentétes forgásirányú örvényt hozunk létre, amik között környezeti levegőt keverünk a második gázsugárhoz, itt juttatjuk be a képlékeny anyagot, amit ezzel a két gázsugár egymásra hatásának zónájába továbbítunk. 5. A 4. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a két örvény létrehozásához a második gázsugarat eltérítjük. 6. Az 1-5. igénypontok bármelyike szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a szálakat gyűjtőfelületet vízszintesen mozgatjuk. 7. Az 1-6. igénypontok bármelyike szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a második gázsugár és a képlékeny anyag egyesítése után szabad sugarat hozunk létre. 8. Eljárás szálpaplannak képlékeny anyagból való előállítására, amihez vízszintesen mozgó szálgyűjtő felületet alkalmazunk, azzal jellemezve, hogy első zónából első gázsugarat irányítunk a gyűjtőfelület felé, második zónából második gázsugarat irányítunk az első gázsugár felé, a két zónát egymás mellett helyezzük el, a második gázsugár keresztmetszetét az elsőénél kisebbre, térfogategységenkénti kinetikus energiáját viszont az elsőénél nagyobbra állítjuk be, így a második gázsugár az elsőbe hatol és ezzel a második gázsugár áramát egyesítjük az első gázsugáréval, harmadik zónából képlékeny anyag áramát juttatjuk a második gázsugárba, a második gázsugámak az elsőhöz való keverése előtt, a harmadik zónát az első két zóna közvetlen szomszédságában helyezzük el, a képlékeny anyagot az első gázsugárral szálasítjuk és a függőlegeshez képest 15°-nál kisebb szög alatt a gyűjtőfelületre juttatjuk. 9. Berendezés szálpaplannak képlékeny anyagból való előállítására két gázsugárral és ezeket létrehozó egy-egy fúvókával, azzal jellemezve, hogya második fúvóka (11) kilépőnyílásának (12) keresztmetszete kisebb, mint az első fúvókáé (9), a második gázsugár (J) pályája metszi az első gázsugárét (B) és a metszéspontnál a két gázsugár (J, B) egymásra hatásának zónája van kialakítva, a képlékeny anyagot ebbe a zónába juttató eszközként előmelegítője (6) és kilépőnyílása (7) van a két fúvóka (10, 11) között, a két gázsugár (B, J) áramútjában továbbá szálgyűjtő felületként szállítószalag (15) van elrendezve, 10. A 9. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a képlékeny anyag kilépőnyílása (7) a második gázsugárhoz (J) van csatlakoztatva, az egyesített két gázsugárnak (B, J) a szállítószalagra (15) állított merőlegeshez képesti szöge pedig kisebb, mint 15° 11. A 9. vagy 10. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy az egyesített gázsugarak (B, J) csőszerű vezetőelemmel (18) vannak körülvéve. 9 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
