184499. lajstromszámú szabadalom • Eljárás sokcsatornás vivőfrekvenciás rendszer vivő-, pilot és helyi jeleinek előállítására és vivőfrekvenciás hálózat
t 184 499 2 torok vannak, melyek frekvenciái 1 kHz-es lépésekben 1811 - 1849 kHz közöttiek. Ezek az oszcillátorok nem rezegnek folyamatosan, indításukat az alsó sávban kiadott Di jellel lehet elvégezni, mely példánk szerint 1575 kHz frekvenciájú. Az indított oszcillátor jele az indító állomásra a felső sávban érkezik vissza, ahol ezek szintje mérhető, s így az adott vonal üzemi állapota ellenőrizhető, illetve megállapítható, ha valamelyik erősítő nem működik. Az így kialakított frekvenciakiosztás mellett szakember most már meg tudja határozni a szabványos Af csatornaköznek megfelelően a csatornavivőjelek frekvenciáit, a csoportvivőjelek frekvenciáit stb. Az ábrán feltüntettük a 3,4, 5, 6 jelű 60 csatornás csoportok fC5V csoport vivőjeleinek 1116, 1364, 1612 és 1860 kHz frekvenciáját. Az alacsonyabb frekvenciafekvésű átviteli irányban a legkisebb frekvenciájú 60 csatornás csoport a 312-552 kHz sávot foglalja el, az alacsonyabb frekvenciafekvésű átviteli irányban a beszédcsatornák a 312— 1548 kHz közötti tartományt foglalják le, míg a sáváttevéskor megfelelően az 1923-3159 kHz tartományt. Természetesen más arányú frekvenciaáttevés is képzelhető el, mely esetben az FÁ helyijei frekvenciája nem (4n+ l)xf, értékű, de akkor is igaz, hogy az fj alapfrekvencia páratlan egész szám értékű, és az FÁ helyi jel frekvenciáját az f, alapfrekvencia olyan m értékkel való szorzata adja, mely m érték páratlan szám és így m=*=2n és m=Mn. A találmány szerinti eljárás megvalósítható úgy is, hogy egyébként ismert szerkezeti kialakítás mellett az 1. ábra szerinti frekvenciakiosztást valósítjuk meg, hiszen ebben az esetben elérhető a technika állása szerinti hálózatok egyikével sem elérhető optimum, a zérus frekvenciahiba, ugyanakkor kedvezőbb feltételek érhetők el a szerkezeti kialakításra is (jó kábelkiegyenlítés lehetősége, egyszerű frekvenciaszintetizáió PLL áramkörök alkalmazása, kisebb igény a szűrőkkel szemben, ami csökkenti a költséget stb.). Még kedvezőbb feltételek érhetők el, ha változtatunk a vivőfrekvenciás hálózat szerkezeti felépítésén is. Az ilyen hálózatok — meglehetősen bonyolult, szerteágazó - felépítését a szakember ismeri, ezért annak mindenre kiterjedő taglalásába nem szükséges bonyolódni. A fent leírtak alapján nyilvánvaló, hogy a pilotfrekvenciákat a találmány szerinti frekvenciaosztás szerint választva, a pilotjelforrást alkalmasan választott f, alapfrekvencia egyszeresét, 2N-szeresét, (2N + l)-szeresét és 4N- szeresét kitevő frekvenciájú jelkimenetekkel kell kialakítani. A találmány szerint erre a körülményre alapítjuk a felépítés megváltoztatását, mert a pilotjelekkel, mint alapjelekkel indíthatjuk a rendszervivőjelek szintézisét is. A technika állása szerinti vivőfrekvenciás hálózatoknak (az eddigiekben alapul vett típusoknak és a találmány szerinti hálózatnak is) közös ismérve, hogy adásirányban a beszédfrekvenciás jelforrásokra láncban egy vagy több modulátor fokozat csatlakozik, és e lánc végét a vonali adóegység alkotja, amely az N darab csatornajelet, továbbá alsó és felső pilotjelet hordozó modulált vivőfrekvenciás jelet (jelhalmazt) adja a vonalra, míg vételirányban a vivőfrekvenciás jelet fogadó vonali vevőegységhez kapcsolódó lánc a beszédfrekvenciás jelvevőkkel csatolt demodulátor fokozatban végződik. Az adásoldali lánc egyebek között tartalmazza a (rendszermodem egyik ágát alkotó) rendszer modulátor áramkört és a pilotjelforrást, a vevőoldali lánc a pilotjelvevőt, amely a lánc megfelelő pontján csatlakozik szintszabályozó bemenetre és a (rendszermodem másik ágát alkotó) rendszer demodulátor áramkört. A rendszermodem helyijei bemeneteire helyijei forrás megfelelő kimenetei csatlakoznak. A rendszermodem ágait könnyebb követhetőség kedvéért említjük külön modulátor, illetve demodulátor áramkörökként. Ugyancsak a jobb követhetőség kedvéért megjegyezzük, hogy mindazon segédjeleket, amelyek a modulált vivőjel felépítéséhez vagy lebontásához frekvenciakomponensként hasznosíthatók, olyan áramkörök szolgáltatják, amelyek jelutanként is jelforrásnak tekinthetők, s az összes ilyen jellegű áramkör a hálózat valamely állomásában jelforrás-komplexumnak is tekinthető, függetlenül attól, hogy az individuális jelforrások valóban kompakt egységként kialakított jelforráson belüli jelutak-e vagy pedig különböző egységeket (annak részeit) alkotják-e. így pl. valamely állomásban kiépíthető olyan egység, amelynek különböző kimeneteiről valamennyi helyijei és valamennyi pilotjel levehető, s építhetünk külön pilotjelforrást és külön helyijei forrást. Egy-egy individuális jelforrás akkor is megkülönböztethető külön áramköri ágat képez, ha kompakt egység integráns része és ilyen értelemben beszélünk a továbbiakban helyijei forrásról és piiotjelforrásról. A technika állása szerinti vivőfrekvenciás hálózatokban a pilotjeleket úgy állítják elő, hogy frekvenciastabil kimenőjelet szolgáltató, pl. kvarckristállyal kialakított oszcillátor kimenőjelét az oszcillátor frekvenciája és az előállítani kívánt segédfrekvencia közötti szintézisút szerint egymáshoz illesztett építőelemekből álló jelútra kapcsolják. A helyijeleket szintén úgy állítják elő, hogy az oszcillátor kimenőjelét az oszcillátor frekvenciája és a kívánt segédjelfrekvencia közötti szintézisút szerint egymáshoz illesztett építőelemekből álló jelútra kapcsolják. A találmány szerinti frekvenciakiosztás esetén azonban nem csak a különböző szintézisutak szervezése egyszerűsödik és néhány — a különböző szintézisutaknál közös - közbenső frekvenciaértékre redukálódik (ami a találmány szerinti eljárásnak köszönhető), de a helyijelek előállításánál el is hagyhatjuk az oszcillátor és a pilotjeladó közötti szintézisutat, mert eleve a már szintetizált pilotjelet használjuk a helyijei szintézisének kiindulási jeleként, alapjelként. Míg tehát a technika állása szerinti jelforráskomplexumban szerkezetileg megtalálható a külön jelút egyfelől az oszcillátortól a pilotjeladó kimenetéig, másfelől az oszcillátortól a helyijelforrás kime-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4
