184446. lajstromszámú szabadalom • Eljárás tápanyag és vízháztartást szabályozó műtrágya vagy talajjavító készítmények
184446 2 il. példa Nagyüzemi növénytermesztésben felhasználható készítmény 90 súlyrész lignitpor és légszáraz tőzegmorzsalék 4:1 arányú keverékét 10 súlyrész térhálós hidroxietil-akrilát-metakrilsav kopolimer NFLt-sójával összekeverjük, szemcsézzük 2—4 mm szemcsenagyságra, majd a granulátumot 50 kg-os PVC zsákokban hozzuk forgalomba. A granulátumot a nagyüzemi termesztési rendszereknél (pl. kukorica, búza) a szántással, magvetéssel, műtrágyázással egyidejűleg a talajba 5—6 cm mélyre bejuttatjuk. A magok csírázását, illetve a kezdeti növényfejlődést a szemcsékben tárolt tápanyagok és a talajvíz hatására megduzzadt szemcsék nedvességtartalma elősegíti. A szemcsék vízfelvevő- és víztároló-képességük révén a leszivárgó csapadékvizet visszatartják, és a növények egyenletes vízellátását biztosítják. 12. példa Növényi magvak drazsírozása Értékes növényi kultúrák magjait (pl. cukorrépa) a következő preparátummal drazsírozzuk: 98 súlyrész K-humát-tartalmú feltárt lignitet és 2 súlyrész vinilalkohol-vinilszulfonát K-sót alacsony relatív molekulatömegű poli(vinil-pirrolidon) jelenlétében 2%-os borax oldattal gélesítjük. Ezután forgódobban a magokat ezzel a folyékony jellegű pasztával 0,1—0,2 mm rétegvastagságban bevonjuk, és a terméket műanyagzsákba csomagoljuk. A bevonás előnye, hogy a mag a vetésnél a talajba jutva a felületi réteg talajvíz megkötése következtében a csírázáshoz megfelelő mennyiségű nedvességhez jut. A bevonat a későbbiek során a csírát, illetve a fejlődő növényt körülvevő, állandó nedvességpótló közeget képez. További előnye, hogy a tárolás folyamán a magokat megvédi a teljes kiszáradástól, így azok csírázó képességüket hosszú időn át megőrzik. 13. példa Készítmény kötött talajok (vertisol) javítására Kötött talajok fellazítására, vízáteresztő-képességük megjavítására, morzsaképződésük elősegítésére, valamint levegőzöttségük szabályozására előnyösen használható az alábbi összetételű alapkeverék: 55 ^ súlyrész lignitpor, 15 súlyrész tőzeg, 10 súlyrész duzzasztott perlit, 5 súlyrész nitrogén-, foszfor-, káliumtartalmú műtrágya, 10 súlyrész térhálós metilmetakrilát-metakrilsav kopolimer Ca-sója és 5 súlyrész metakrilát-akrilsav térhálós kopolimer K-sója. A fenti összetételű alapkeveréket a talaj felső 30 cm vastagságú rétegébe beszántjuk, vagy a réselő ekével előzetesen kialakított 5—10 cm szélességű és 80—120 cm mélységű függőleges résekbe 10—50% talajjal vagy komposztfölddel elkeverve betöltjük. A keverék egyrészt meggyorsítja a gyökérfejlődést, másrészt pedig a száraz (arid) körülmények között a függőleges résekben kifejlődő gyökérzet folyamatos tápanyagellátását biztosítja. A rések aljára lefektetett perforált polietilén csőhálózatból szivárgó víz a folyamatos vízellátást teszi lehetővé. 14. példa Komplex virágsó készítése 20 súlyrész vinilalkohol-vinilfoszfát K-só, és 20 súlyrész vinilalkohol-vinilfoszfát NH4-SÓ kopolimerek homogén keverékéhez 10 súlyrész térhálós sztirol-akrilsav K, Mg, Zn, Fe, Co, Cu komplex sóját adjuk, majd a rendszert 50 súlyrész 1:1 arányú NH4- és K-humát jelenlétében homogenizáljuk. A keverék 10—50 g-os tételekben, poletilén zacskókba csomagolva forgalmazható. Alkalmazása lehetővé teszi a hagyományos nitrogén-, foszfor- és kálium-tartalmú műtrágyák túladagolása esetén fellépő károsodások (pl. a növény kiégése, levélhullás, sókivirágzás a talaj felszínén) elkerülését. Felhasználható tápsóként 5—10% mennyiségben a virágföldbe keverve, vagy 0,1— 0,5%-os oldat formájában permettrágyaként. j i ! ! 15. példa J Készítmény gyepszőnyeg kialakításához 1 súlyrész térhálós vinilalkohol-vinilfoszfát NH4-SÓ kopolimer porból, 1 súlyrész térhálós vinilalkohol-vinilfoszfát K-só kopolimer porból és 2 súlyrész lignitporból keveréket készítünk. A keverékhez 10 súlyrész fűmagot adunk. A készítményből a gyepesítésre kijelölt területen négyzetméterenként 0,05 kg-ot használunk fel. A fűkelés aránya kb. 90%, a megtakarítható öntözővíz mennyisége pedig 60—65%. 16. példa Zeolit-tartalmú tápkockák készítése virágpalánták és facsemeték előneveléséhez 1 súlyrész térhálós akrilnitril-akrilsav K-sóból, 1 súlyrész térhálós akrilamid-akrilsav NHt-sóból, 95 súlyrész 40 rel% víztartalmú szálas tőzegből, 1 súlyrész zpolitból, valamint 2 súlyrész bentonitból Z-karú keverőben homogén keveréket készítünk. A keverékből hidraulikus sajtóban 1,7 atmoszféra túlnyomás mellett 10 cm élhosszúságú kocka alakú idomokat préselünk. A palántázás során a magokat a tápkockában a préselés során kialakított 1 cm átmérőjű és 2 cm mély henger alakú üregbe helyezzük, a magot 0,01% nitrogén-, foszfor- és kálium-tartalmú földkeverékkel beborítjuk, majd a tápkockát 250 cm3 vízzel átitatjuk. Az így előállított tápkocka diszponibilis nedvességtartalmát több héten át megőrzi. Magra vetett paradicsom palánták esetében a kelési idő kb. felére rövidül és a palánta utólagos öntözés nélkül is egyenletesen fejlődik. A tápkockában nevelt palánták az ültetés után két héttel már a szabad földbe kihelyezhetők. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 5
