184440. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berndezés kísérleti állatok vérnyomásának mérésére
1 184440 2 az előző mérési szakaszéhoz. A u időpontban az A2 pontban például remegés miatt a csatornához tartozó 29 fényérzékelő 1—2 másodperces időre pulzálást érzékel. A 40 programvezérlő és kiértékelő egység a t, időpontban uralkodó nyomást feljegyzi. Az állat pulzusa a t5 időpontban az A3 ponban indul meg, és a remegésből, valamint a normál pulzusból származó jelek időben folyamatosan követik egymást. Ezért a hat egymást követő 1 másodperces periódus alatt beérkezik a legalább négy-négy impulzus, és a rendszer az A2 ponthoz tartozó hibás nyomásértéket tényleges vérnyomásként rögzíti. A harmadik 3 mérési szakaszban a pulzálás a tó időpontban indul meg, amelyhez a nyomásgörbén az At pont tartozik. A pulzálás például farokcsapkodás miatt mintegy 2 másodperc elteltével egy rövid időre megszűnik majd a t7 időpontban folytatódik. Ehhez a nyomásérték az As pontban látható. A 40 programvezérlés kiértékelő egység az A pontban feljegyzett nyomást nem veszi figyelembe, mert ennek feltételei nem teljesültek, viszont feljegyzi az A} pontban uralkodó nyomást és azt tényleges vérnyomásként veszi figyelembe, mert a t7 időpont után a pulzálás zavartalanul érzékelhető. Ez a mérés is hibás, mert az A pontban felvett helyes érték helyett az A5 pontban felvett hibás értéket tekinti eredménynek. A fentiekből látható módon a mérés csatornánként történik, de minden csatornára közös egymást követő mérési periódusokban, és a létesített nyomások az összes csatornában azonos módon változnak. Minden mérési periódus T, ideig tart, a nyomásnövekedés T3 időtartama is csatornánként megegyezik, különbség csak az impulzusok T2 megjelenési időtartámában van. Bár a 4. ábrán vázolt mérőcsatornák alkalmazása a zavarérzékenységet jelentősen csökkentette, az imént bemutatott példa alapján látható, hogy a hibás mérés lehetőségét a mérőcsatorna alkalmazása nem tudja kizárni. A mérések megbízhatósága érdekében a például n számú kísérleti állaton k számú mérési periódusból álló mérési sorozatot végzünk, ahol k értéke mintegy 5—20 között változtatható, célszerűen pedig 16. Csatornánként a kapott adatokat az alábbiak szerint értékeljük: a k számú mérési periódus befejeződése után m számú értékes adat áll rendelkezésre Ham^cxk (ahol c értéke 0,7—0,8 között van), akkor a mérési sorozatot feltételesen jónak fogadjuk el és hozzákezdünk a kiértékeléshez. Ha az előbbi feltétel nem teljesük, akkor újabb mérési sorozatot kezdeményezünk. Az új sorozat kezdeményezését maximum háromszor végezzük el és ha a fenti feltétel ekkor sem teljesül, akkor hibajelzést létesítünk. Ha m értéke a fenti feltételt kielégítette, akkor a rögzített vérnyomás értékek sorozatán egy matematikai statisztikai vizsgálatot végzünk. Megnézzük, hogy a sorozat elemei egy meghatározott megbízhatósági szinten belül egy várható érték meghatározott szórási tartományán tartományán belül vannak-e. Ehhez a várható értéktől az adott szórástól nagyobb mértékben eltérő elemeket elhagyjuk és megvizsgáljuk, hogy a tartományba eső elemek száma egy meghatározott értéken (például m értéken) felül van-e. Ha ez igaz, akkor a megmaradó elemekből képzett átlagot tekintjük a csatornához tartozó állat vérnyomásának, ha pedig nem igaz, akkor legfeljebb három alkalommal új mérést indítunk. Minden mérési sorozat alatt a kiértékelést csatornánként végezzük, és a sorozatot akkor ismételjük meg, ha legalább az egyik csatornán ismétlésre szükség volt. A felesleges kiértékelés megtakarítása céljából sorozatismétléskor csak az ezt igénylő csatornák esetében végzünk kiértékelést. A fenti eljárás segitségével a mérések szerint mintegy 3% -os pontossággal tudtunk vérnyomásmérést végezni elsősorban patkányokon anélkül, hogy ehhez a kísérleti állatokat a vérnyomáscsökkentő gyógyszeren kívül bárminemű kiegészítő gyógyszeres kezelésben kellett volna részesíteni. Szabadalmi igénypontok 1. Eljárás több kísérleti állat vérnyomásának egyidejű mérésére, amelynek során a kísérleti állatokat ketrecbe helyezzük és vérnyomásukat a farkukra helyezett kombinált elszorító és optikai érzékelő egységek pulzusjeleiből legfeljebb 10 Hz-es töréspontú aluláteresztő karakterisztikájú mérőcsatornákon keresztül mérjük és a mérés alatt a ketrecek alját 33—35 °C közötti hőmérsékletre felmelegítjük, azzal jellemezve, hogy a kombinált elszoritó és optikai érzékelő egységekben (20) a légnyomást az összes kísérleti állatnál egyidejűleg növeljük és csökkentjük több egymást követő mérési szakaszban, minden kísérleti állatnál az első érzékelt pulzusjelhez feljegyezzük a kísérleti állat vérnyomásának, amennyiben az első impulzus érzékelését követő meghatározott számú és előírt hosszúságú szakaszon belül legalább egy előírt számú impulzusjelet észlelünk. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy az egymást követő mérési szakaszokon nyert vérnyomás adatokat megbízhatósági vizsgálatnak vetjük alá és megvizsgáljuk, hogy az adatok előírt száma tartózkodik-e egy előírt szórási tartományon belül, és ha igen, akkor vérnyomásnak a szórási tartományon belül levő adatok átlagát tekintjük, ha pedig a feltétel nem teljesül, legfeljebb adott számú alkalommal a mérési sorozatot megismételjük. 3. Berendezés az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítására, amely tartalmaz a kísérleti állatok fogadására alkalmas egyedi mérőketreceket, az egyes kísérleti állatok farkára helyezett kombináilt elszorító-és optikai érzékelő egységeket, továbbá az optikai érzékelők kimeneti jeleit feldolgozó mérőcsatornákat és programvezérlő és kiértékelő egységeket, és minden mérőketrec fűtőtesttel melegített aljjal van ellátva, ahol a fűtőtest hőmérsékletszabályozó egységhez csatlakozik, azzal jellemezve, hogy központi nyomáskeltő és elosztó szerkezete (23) van, amely az egyes kombinált elszorító és optikai érzékelő egységek (20) levegővezetékeivel (21) van összekötve és közös elosztó teréhez nyomásmérő (31) csatlakozik és ennek kimenete a programvezérlő és kiértékelő egységhez (40) csatlakozik. 4. A 3. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a nyomáskeltő- és elosztó szerkezet (23) légteréből tűszelep nyílása vezeti ki a szabad térbe. 5 10 1f 20 2 j 3 ) 3 rí : <0 '-5 : ( >0 i ! Î ( i I 60 ] f 65 : 4 3 db ábra
