184436. lajstromszámú szabadalom • Oszlopos acélszerkezetű mechanikus működtetésű emelőberendezés, előnyösen 1. sor.konténerek, járművek és nehéz tárgyak emelésére és mozgatására

18-f -ï3o 2 A találmány oszlopos acélszerkezetű, mechanikus működtetésű emelőberendezés, mely hordozható és telepített kivitelben, egyaránt üzemeltethető. Hordoz­ható kivitelben főleg 1. sorozatú kontérekhez, míg te­lepített kivitelben a célszerű emelő és rakodó segéd­­szerkezeteivel alkalmas ugyancsak 1. sorozatú konté­nerek, továbbá közúti járművek és vasúti vontatott járművek, valamint nehéz tárgyak emelésére és lég­párnás úton történő mozgatására is. Az emelőberendezés előnyösen főleg a nagy konté­ner szállító vállalatoknál, továbbá a közúti és vasúti járműjavító vállalatoknál és mindazon kisebb üze­meknél, szervizeknél, szövetkezeteknél, állami gazda­ságoknál alkalmazható, ahol szükség van különféle emelési és rakodás-technolőgiai feladatok elvégzésére. A teljesen újszerű emelőberendezésünket a konté­nerszállító jármű szállítási kapacitását növelő tulaj­donsága miatt főleg a konténerszállítás területén lehet előnyösen hasznosítani. Ezért előzetesen ismertetjük a konténerszállítással kapcsolatos alapfogalmakat, majd a konténer emelőberendezésünknek jellemző vonásait, a meglévő hasonló típusú emelőberendezé­sekkel összevetve, és elemezve, s végül rátérünk annak a két, megítélésünk szerint korszerű, oszlopos acél­­szerkezetű emelőberendezés típus ismertetésére, me­lyeknek az emelő- és rakodósegédszerkezeteit tovább­fejlesztettük. A találmány alapgondolatának kifejté­sét tárgyaló rész előtt röviden összefoglaljuk emelőbe­rendezésünk többletet nyújtó fő technológiai vonása­it, továbbá az ismert emelőberendezésekkel összeha sonlítva azon előnyös tulajdonságaira térünk ki, ame­lyek alkalmassá teszik a széles körű elterjedésre. Napjainkban a konténerizáció egyre nagyobb mére­tekben fejlődik, mivel a szállítástechnikai rendszerek­kel szemben támasztott követelményeket legjobban a konténeres (szállító tartályos) szállítás elégíti ki. A konténerszállítás az egész világot behálózza, így an­nak fő eleme a konténer, valamint szállító- és rakodó gépei szabványosítottak. A konténerre vonatkozó szabványokat az ISO (Nemzetközi Szabványosítási Egyesület) dolgozta ki. A KGST vonatkozásában az alapfogalmakat a KGST 772. számú szabvány tárgyalja. A konténer megjelölé­sénél az első szám a sorozat száma, míg a mögötte lé­vő betű a nagyságra, belső űrtartalomra utal. így az 1A sorozatú konténer a legnagyobb, míg az lF-el jel­zett konténer a sorozaton belül a legkisebbet jelöli. A konténer emelés szempontjából kulcsfontosságú elem a sarokelem. A konténert emelni csak a sarokelemek­nél szabad, és ott is meghatározott nagyságú vízszin­tes és függőleges erőkkel. Ez a konténer megfogó szerkezet kialakításánál igen lényeges, mivel azok az emelőberendezések, és ilyenek is vannak, melyek megfogó szerkezete nem tesz eleget az előírt követel­ményeknek, elterjedés szempontjából nem jöhetnek számításba. A konténerek fogadására, tárolására és rendezésére a szocialista országok és a fejlett tőkés or­szágok konténer bázisokat, nemzetközi szóhasználat­ban konténer terminálokat hoztak létre. Hazánkban a MAHART és a MÁV rendelkezik ilyen létesítmények­kel. A konténer terminálokra a különféle árukkal megrakott konténerek közúti, vasúti járművekkel, va­lamint hajóval érkeznek. Innen a konténereket főleg közúti járművek szállítják el. Ezen közúti szállító jár­művek neve általános szóhasználatban: a konténer szállító nyerges szerelvények. A nyerges szerelvények bonyolítják le egyrészt a terminálok közötti jelentős forgalmat, továbbá a terminál és a szállíttató vállala­tok közötti forgalmat. Ez utóbbit általánosan a ház­­tól-házig történő szállításnak nevezik. Emelőberende­zésünket hordozhatóan főként erre a szállítási módra alakítottuk ki, mivel itt főként a járművel együtt dol­gozó emelőberendezések az előnyösek. A háztól-házig történő konténerszállítás területén problémát jelent, hogy a szállíttató vállalatok telephe­lyén nincs olyan nagy teherbírású emelőberendezés, mellyel a konténereket a járműről le lehet emelni, és ezért a jármű kénytelen a hosszadalmas rakodási időt a telephelyen eltölteni. A rakodási idő a konténerszál­lítás vonatkozásában az egyik legjelentősebb paramé­ter. így az olyan berendezésekkel, melyekkel a rako­dási idő csökkenthető, fuvarozástechnológiai szem­pontból igen jelentősek. A konténerekben lévő árufé­leségektől függően a rakodási idő még egy napot is je­lenthet. Ezáltal a jármű kihasználtsága igen alacsony. Ezen változtattak az önrakodás speciális nyerges szerelvények, mint például a Klaus 284 és 287 típusú NSZK, valamint a CKS 20000 NDK típusú hidrauli­kus erőátvitelű járművek. Az ilyen kialakítású külön­leges szállító járművek sokoldalúak, azonban igen drágák, mivel bonyolult gépészeti berendezéseik van­nak, üzemeltetési és fenntartási költségeik is nagyok. Ezért az ilyen típusú szállítójárművek továbbfejleszté­sével nem foglalkoztunk. A szakirodalom valamint a találmányok tanulmá­nyozása kapcsán ma már vannak olyan hordozható emelőberendezések, melyek eltérően a fent említett speciális járművektől, nem képeznek szerves egységet magával a szállító járművel. Ez már egy előrelépést je­lent abban a vonatkozásban, hogy a rakodó berende­zés hordozható, így nem kötődik sem a konténerhez, sem a nyerges szerelvényhez. Az ilyen típusú hordoz­ható berendezés nem igényel speciális nyerges szerel­vényt, kivitelezési költségei is lényegesen kisebbek, a Klaus típusú rendszerekkel szemben. így a kivitelezési költségmegtakarítást maga a nyerges szállítójármű megtakarítása jelenti. Ilyen típusú berendezést ismer­tet a H2520 számú magyar, valamint a 1 556553 sz. NSZK szabadalmi leírás. A találmányok olyan hor­dozható konténeremelő berendezéseket ismertetnek, melyek a szállítás alkalmával a konténer alatt és a szállító jármű vázszerkezete között helyezkednek el. Az emelőberendezés mindkét találmány esetében a konténer nagyságától függő sík keretszerkezet. Az emelőbakok a magyar találmány esetén a keretszerke­zet mellett, míg az NSZK találmány esetén a keret­­szerkezetben helyezkednek el. Az ilyen típusú hordoz- _ ható berendezések hátrányai a következőkben foglal­hatók össze: megnövelik a konténer szállító jármű összmagasságát, s így nem tesznek eleget a biztonsá­gos közlekedést szolgáló nemzetközi KRESZ előírása­inak, mely szerint a közúti jármű összmagassága nem haladhatja meg a 4 métert. Ugyancsak a nemzetközi KRESZ határozza meg a szállító jármű maximális szé­lességi méreteit is, melyet 2,5 méterben jelöl meg. A magyar találmány mivel az emelőbakokat az emelőke­ret mellett helyezte el, még a szélességi méretekre vo­natkozó előírásnak se felel meg. A magyar és az NSZK találmány további közös hibája, hogy az 1. so­rozatú konténereken belül a különböző konténer­5 10 ÍS 20 25 :íü 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Thumbnails
Contents