184417. lajstromszámú szabadalom • Készülék csővezeték hálózatok légtelenítésére
1 184417 2 Ezenkívül ajánlatos, hogy az úszó úgy legyen méretezve, hogy az úszó és a ház belső fala között egy kívánt nagyságú vagy a követelményeknek megfelelő méretű szabad vízfelszín maradjon abból a célból, hogy az úszó ne akadjon el, illetve ne ragadjon a szemben levő házfalhoz a szennyeződés-lerakódások következtében, és hogy a fölemelkedő buborékoknak ne legyen robbanásszerű hatásuk. Mind az egyszerűbb szerelési lehetőségek, mind a működés tartós megbízhatóságának további javítása céljából javasoljuk a háznak több részből való kialakítását, amely esetben a ház előnyösen egy fenékrészből és egy fejrészből lehet összetéve, amelyek egymással gáz- és folyadéktömör csavarmenettel vannak ősszerősítve. A háznak ez a kettéosztása még szélesebb körű alkalmazást tesz lehetővé, amennyiben a fenékrész mint csatlakozórész vagy csak egy, előnyösen a fenékrész aljában levő, függőleges és egytengelyű körfolyamat csatlakozóval, illetve csatlakozó csőcsonkkal van kialakítva vagy csatlakozó részként és leválasztóként legalább két körfolyamat csatlakozója van és egy gázkiválasztó szerkezetrészt is tartalmaz. Mindkét esetben a fejrész légtelenítőként a szelepet tartja és az úszót fogadja be az úszótűvel együtt. Az előbb említett esetben a készülék előnyösen nagy-légtelenítőként és nyomástartóként alkalmazható, a második kiviteli alak abszorpciós gáztalanítóként használható. Az előbb említett típusú kiviteli alakot a következőkben az egyszerűsités kedvéért „Spirotop” szóval, az utóbb említett kiviteli alakot pedig „Spirovent” szóval jelöljük. E két kiviteli típus a következőképpen határozható meg: A „Spirotop” készüléket a berendezés legmagasabb pontjára szereljük és ez főként a külső légtérhez viszonyítva nagyobb nyomásszinten tartott körfolyamatoknál a berendezés legmagasabb pontján egy minimális túlnyomást tart megszakítás nélkül és ellenőrzötten. Ha például a keringtető csővezeték hálózatban vízhiány lép fel, akkor a vízfelszín süllyed és az úszó fölött a kibocsátó szelep nyílik. Az így kiváltott nyomásesés az egész hálózatban egy nyomásellenőrzőn keresztül lekapcsolást vált ki, például egy fűtőberendezés tüzelő szerkezetének kikapcsolását. A „Spirotop” készüléktípus jól kiegészíthető egy „Spirovent” típusú készülék beépítésével is, amelynek az előzőkben ismertetett módon a fenékrészében egy gázkiválasztó szerkezet van. Ez előnyösen egy zárt huzalhálóból áll, amely különösen az úgynevezett „Spirocső” alakjában vált be. A „Spirocső”-nél a magcső körül spirál alakban egy huzalfonat van elhelyezve. Ez a huzalháló egészen különleges módon fontos feladatokat végez. A magcső körül a^huzalháló úgy van kiképezve, hogy ez a víz mozgásával szemben alig fejt ki ellenállást, másrészt a „Spirovent” típusú készüléknek az áramlási irányra merőleges főtengelyében egy a folyadékot tökéletesen nyugtató teret hoz létre, úgyhogy itt a legkisebb, szemmel már nem is észlelhető buborékok, sőt az úgynevezett mikrobuborékok is föl tudnak emelkedni azért, hogy azután megfelelő módon a fejrészbe és innen a szelepen keresztül ki tudjanak jutni. Ezzel kapcsolatban és az általános működés szempontjából utalunk még az előzőkben ismertetett, 2200904 számú Német Szövetségi Köztársaságbeli szabadalmi leírásra is, amely utalás kizárólag csak a buborékok, illetve buborékocskák kiválasztásának elvére vonatkozik. A találmány szerinti készülék nem csak különféle folyadékok kezeléséhez és különféle keringtetési folyamatokhoz, azaz az eddig ismert készülékeknél szélesebb körben használható sikeresen, hanem konstrukciós szempontokból is a kellő hatások optimális kihasználása révén kielégíti mindazokat a követelményeket, amelyeket a legmodernebb készülékekkel szemben támasztanak, így például a szennyező anyagok káros hatásának kiküszöbölésével szinte határtalanná növeli az élettartamot és a működőképességet is jelentősen javítja. Ebben az értelemben a találmány azt is javasolja, hogy a „Spirovent” és „Spirotop” egyes alkatrészeit úgy válasszuk meg, hogy a készülék e két típusa csupán a csatlakozó rész szempontjából különbözzön egymástól, a fejrész mindkettőhöz azonosan legyen kialakítva és az alkatrészeket a megfelelő méretekben kell gyártani és/vagy raktáron tartani. Ehhez egy különösen előnyös rendszabály egy elválasztó és elzáró sapkának fenékrész és fejrész közé helyezése, amely sapka a fejrésszel tömítetten és oldhatatlanul van összeerősítve, előnyösen összeragasztva, és amely sapkában legalább egy összekötő, illetve folyadékot és/vagy gázt átbocsátó nyílás van. E kialakítás révén a találmány szerinti készülék biztonsága a hatástartósság szempontjából még tovább nő, mivel a készüléknek egy quasi lecsavarható feje és ebbe ragasztott, a fenékrész felé kinyúló fedele van, amely quasi tokozást képez, amelyben csupán folyadékot és gázt, előnyösen levegőt bebocsátó nyílás van. Mind a „Spirovent”, mind a „Spirotop” készülékhez a fejrész azonosan van kialakítva, a nagyon érzékenyen dolgozó légtelenítő szerkezetrész majdnem teljesen tokozott, védett helyen van a fejrészben. A fejrész, mint már említettük, építőszekrény elven kialakítva mind a „Spirotop”, mind a „Spirovent” féle készülékekhez alkalmazható. Ezzel kapcsolatban még utalunk arra, hogy a találmány keretében arra is van lehetőség, hogy a mindenkori adottságoknak megfelelően, vonatkozzanak ezek a szennyezés különleges fajtájára vagy a körfolyamatban áramló közegre, a fejrész méreteit, főként a hosszát különfélére választhatjuk, úgyhogy ezáltal a belső elszennyeződés elleni biztonság mértékét a fejrészben levő folyadékmentes térfogat megfelelő megválasztása révén beállíthatjuk. A nem kívánatos benyúlásokat elvileg az említett tokozás akadályozza meg, azonban a hozzáférhetetlenség további fokozására a találmány javasolja, hogy a sapkán egy központos mélyedést alakítsunk ki, amely beépített állapotban lefelé a fenékrészbe, és itt adott esetben a „Spirocső” magcsövébe nyúlik és az úszótű alsó vége számára vezetékként van kialakítva. Ezáltal egy, az úszó lengését megakadályozó vezetéket kapunk, amely az úszótű fölső felfüggesztésével együttdolgozva biztosítja az úszó egyenesvonalú mozgását, minek eredményeként az úszó számára a ház fölső ütközője fölöslegessé válik, másrészt kiküszöböljük azt, hogy az úszótűt kívülről szándékolatlanul megérintsük, illetve a működést nem kívánatos beavatkozással megzavarhassuk. Mivel a fejrész és fenékrész között minden esetben gáz és/vagy levegő és/vagy folyadék cserének kell len-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4
