184415. lajstromszámú szabadalom • Eljárás talajok vízháztartásának és/vagy tápanyagellátásának szabályozására
1 184415 2 A találmány szerint rézsűk, töltések építése során a rézsűvel szöget bezáróan fóliát terítünk, arra szívótestet helyezünk, melynek végéhez dréncsövet vagy szűrővel bevont dréncsövet fektetünk és úgy folytatjuk a rézsű vagy töltés építését. Előnyös, ha a szívótest a rézsű felszíne fölé ér, illetve abból kissé kinyúlik. A találmány előnye abban van, hogy az eróziót okozó lezúduló felszíni csapadék gyorsulását megakadályozzuk, a szivárgók beépítésével a csapadékot a magával sodort növényi műtrágyával és kolloidanyagokkal együtt a növények gyökérzónájához vezetjük és ezzel nemcsak az eróziós károkat kerüljük el, hanem megakadályozzuk a környezeti szennyeződést is. A továbbiakban a találmány szerinti eljárás foganatosítási módját rajzok keretében részletesen is ismertetjük, ahol az 1. ábra gyengén lejtős talaj vízelvezetését, a 2. ábra ugyanannak kiviteli változata, a 3. ábra rézsűvédelmet, a 4. ábra teraszok eróziós védelmét szemlélteti. Amint az 1. ábrán látható, az 1 talajba függőlegesen 2 árkot képezünk, melynek lejtőirányú falához műanyagból vagy egyéb, a talajban nem bomló szálhalmazból képzett 3 szívótestet helyezünk. Ezután a 2 árkot 5 visszatöltéssel betemetjük úgy, hogy a 3 szívótest mögött 4 bakhátat képezünk, ugyancsak a lejtés irányban kialakítva azt a 3 szívótest mögött és ily módon a lejtőn lefolyó vizet a 3 szívótestre tereljük. Eljárhatunk úgy is, hogy az 1 talajban kialakított 2 árokban, pontosan annak lejtőirányú falához állítjuk a szívótestet oly módon, hogy a 2 árok fala és a 3 szívótest közé 7 műanyag fóliát helyezünk. Az 5 visszatöltésnél 4a sáncot alakítunk ki úgy, hogy a 4a sánc alá az 1 talajfelszínre előzetesen 6 műanyag hálót fektetünk. A 3 szívó testet úgy helyezzük el, hogy az az 1 talaj felszíne fölé nyúljon mintegy öt cm-nyire. Ennek a megoldásnak az az előnye, hogy a 4a sáncot a 6 műanyagháló a vízlemosástól megvédi, illetve elősegíti a 4a sánc lesodrás elleni védelmét. Töltések, épített lejtők védelmét célszerűen úgy oldjuk meg a találmány értelmében, hogy már az építés stádiumában az 1 talajba a 3 szívótestet 10 rézsűvel szöget bezáróan lefektetjük, alája 7 műanyag fóliát helyezünk és a 3 szívótesthez 8 szűrővel bevont dréncsövet vagy 9 dréncsövet csatlakoztatunk. Ebben az esetben a 3 szívótest által leszivárogtatott víz a 9 dréncsőben vagy a 8 szűrővel bevont dréncsőben távolabbra vezethető el. Lépcsőzött domboldalak, teraszok vízvédelme vagy vízzel való ellátása a találmány szerint úgy oldható meg, hogy az 1 talajban képzett 11 teraszokat látjuk el megfelelő távolságban 3 szívótestekkel, melyekvalá a természetes lejtési irány felőli oldalon 7 műanyag-fóliát fektetünk. A 3 szívótesteket 9 dréncsőhöz vagy 8 szűrővel bevont dréncsőhöz csatlakoztatjuk. Ebben az esetben a 10 rézsűket külön nem kell védeni erózió ellen, mert a vizet all teraszba épített 3 szívótestek levezetik az alsóbb talajrétegekbe. Célszerűen úgy járunk el, hogy a 7 műanyag fóliát visszahajlítjuk a 8 illetve 9 dréncsövek alá. Természetesen a 3 szívótestek alkalmasak arra is, hogy adott esetben az öntözőkultúrákban a nedvességet az 1 talajba levezessük. Ebben az esetben az 1 talaj felszínére kijuttatott öntözővíz a 3 szívótesteken át levezetődik az 1 talaj mélyebb rétegeibe és a kapilláris hatásokra az 1 talaj vízellátása kedvezően alakul. Előfordulhat olyan extrém eset is, hogy a 9 dréncsöveken át vezetünk be az 1 talajba vizet, amikor a víz ugyancsak a kapillaritás elvén a 3 szivótestekben a környezetbe jut. A találmány szerint a 3 szívótestek sorainak számát és egymástól való távolságát a lejtő dőlésszöge határozza meg oly módon, hogy a meredekebb lejtőkön egymáshoz közelebb, kisebb távolságba, sűrűbben építjük azokat az 1 talajba, míg enyhe lejtőknél ritkábban telepítjük a 3 szívótesteket. Kísérleteket folytattunk arra nézve is, hogy a vastagabb műanyagszálakból képzett, paplanszerű 3 szívótest összenyomott állapotában — különböző földnyoriiások szimulálása céljából — milyen vízmennyiségeket képes átbocsátani. A kísérletek során egy dm2 húsz mm vastag 3 szívótestet befogtuk majd sűrített levegővel összenyomtuk. Meghatározott és manométerrel ellenőrzött nyomásoknál mértük az egységnyi idő alatt áteresztett víz mennyiségét. A kísérletek azt igazolták, hogy a 3 szívótest nyomás alatt is alkalmas víz vezetésére, mert a felvett példa esetén irf-ként öt tonnányi teher mellett még mindig el tudott vezetni folyóméterenként 10 1/sec mennyiségű vizet. A találmány környezetvédelmi jelentőségét ugyancsak kísérletekkel és mérésekkel támasztottuk alá. Mint köztudott, a mezőgazdasági művelés alatt álló területekről igen nagy mennyiségű kemikália kerül az élővizekbe és ott komoly károkat okoz. Különösen jelentős az általánosan alkalmazott NPK mozgása, vais mint a kolloidok erózió hatására való elmozdulása. A kísérleteket úgy végeztük, hogy 8%-os lejtés mellett megjelölt vonaltól három méternyi távolságban nigyadagú NPK dózisokat szórtunk ki és azok mozgását 35 mm csapadék lehullása után vizsgáltuk. Több mérés alapján megállapítható volt, hogy a N három méternyire a kiszórás helyétől az említett csapadékmennyiség hatására mintegy 60%-ban elmozdult. Kedvezőbb képet kapunk a P mozgására, ugyanis a kísérletek azt mutatták és a mérések azt igazolták, hogy csupán 3—5%-a a kiszórt mennyiségnek vándorolt három méternyire a csapadék hatására, míg az adott talajon a K mozgása a P-nél is kedvezőbb, azonban a kolloidok elmozdulása rendkívüli nagymértékű volt. Ámde éppen a N és a kolloidok azok, amelyek a környezet szennyeződését okozzák. A találmány szerinti eljárás alapján ez a mozgás megakaldály ózható. A találmány előnye abban jelentkezik, hogy a leszívó testtel kialakított védőárkok a talajfelszínen lefelé irányuló vízmozgások eróziós hatását megtörik azzal, hogy a lejtő hosszát megszakítják, a mozgó víznek a felszín alá való szivárogtatásával a talaj vízgazdálkodását hathatósan elősegítik, a mozgó víz nem tud eróziós károkat okozni. A találmány előnye az a körülmény is, hogy a mozgó vízzel együtt sodródó tápanyagokat, különösen a nitrogént és kolloidokat a mélyebb rétegekbe vezetjük, ezzel egyrészt megakadályozzuk a környezeti ártalom keletkezését, másrészt a tápanyagoknak a mélyebb rétegekbe való juttatása révén a növényzet azt maradéktalanul hasznosítani tudja, ily módon a találmány a talaj tápanyagellátását is hathatósan elősegíti. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
