184404. lajstromszámú szabadalom • Betétes szerszám fémek, elsősorban réz- és alumíniumötvözetek forgács nélküli alakításához

1 184 104 2 A találmány tárgya betétes szerszám fémek hideg és meleg forgács nélküli alakításához, melynek új kiala­kítása folytán nagyobb szerszám élettartam, gazdasá­gosabb szerszámfelhasználás, nagyobb termelékeny­ség és jobb termék minőség érhető el. A találmány szerinti befoglalással a szerszám a kül­ső méretek és a betét — alakító munkát végző — belső profiljának szükség szerinti kiképzésével alkalmas fé­mek és egyéb anyagok mind hideg, mind meleg for­gács nélküli alakítására. Már ismeretes egy hasonló típusú szerszám fémek, elsősorban réz- és alumínium ötvözetek meleg extru­­dálásához (176 898 lsz. magyar szabadalom). Az ad­dig alkalmazott tömör vagy hagyományos zsugorkö­téssel előfeszített betétes szerszámokhoz képest ennek lényegesen kedvezőbb az élettartama, nagyobb terme­lékenységet, jobb szerszámgazdálkodást és jobb felü­leti minőségű terméket eredményez. Ugyanakkor a 176898 lsz. szabadalom szerint szerszámnak előnyei mellett hiányosságai is vannak, melyek korlátot jelen­tenek az élettartam tekintetében és nem teszik lehető­vé a betétek gyors és egyszerű cseréjét. A szabadalom szerinti szerszám a hidegalakítás hőmérsékletén nincs előfeszítve, gyakorlatilag csak meleg alakításnál al­kalmazható. Elemeztük az említett hiányosságok okait és azt ta­láltuk, hogy a hiányosságok a betétes szerszám befog­­lalási módjának megjavításával elkerülhetők. Találmányunkat ábrák segítségével magyarázzuk. Az 1. és a 2. ábra extrudáló szerszám betéténél szem­lélteti az ismert és a találmány szerinti befoglalási me­chanizmus közötti különbséget. A 3., 4. illetve 5. ábra szemlélteti — egyező befoglalás mellett — a dróthúzó, hidegfolyató, illetve mélyhúzó szerszám alakító nyílá­sának megfelelő kiképzését. A befoglalási mechanizmus jó követhetősége érde­kében az 1. és a 2. ábránál szembeállítjuk egymással a technika állása szerinti, illetve a találmány szerinti szerszám — tükörszimmetriasíkban vett — egy-egy félmetszetét. Az 1. illetve 2. ábra bal oldalán (la, illetve 2a ábra) a technika állása szerinti szerszám bal oldali félmet­szetét, a jobb oldalán (lb és 2b ábra) a találmány sze­rinti jobb oldali félmetszetet mutatjuk. Az 1. ábrán a szerkezeti jellemzők hivatkozási számait tüntetjük fel, a 2. ábrán az erőjáték komponenseit jelöljük, mimel­­lett mindkét ábrán ugyanazt a szerszámot ábrázoljuk. A két félábrát középet lezáró eredményvonalak a szimmetriasíkot jelölik, valójában tehát a két ered­ményvonal — az alakító nyílás felezősíkjában — egy­beesik. Az alakító nyílás d átmérőjét azért jelölhetjük a két félábrára kiterjedően, mert az eltérő befoglalás a betét alakjára csak más helyen hat ki, az alakító nyílás természetesen változatlan, az a szimmetriasík mindkét oldalán — tehát mind az ismert, mind az új kialakítás esetén — tükörszimmetrikusan egyező. Az 1. ábrán látható, hogy mind a technika állása sze­rinti, mind a találmány szerinti betétes szerszámnál a fémkeretbe — a fémkeret anyagától eltérő anyagból készült — 1', illetve 1 betét illeszkedik. Míg azonban az ismert szerszámnál a fémkeretet az összefüggő 4' kö­peny alkotja, addig a találmány szerint a fémkeretet 2 betétgyűrű, 3 támasztógyűrű és 4 köpeny alkotja. A 4 köpeny belső fala három lépcsőfokból álló lépcsős hen­gerfelület, melynél az alsó 5 rész menetes átmérője a legnagyobb, a felső 6 rész átmérője a legkisebb, az alsó 5 részbe illeszkedik menetes kötéssel a 3 támasztógyű­rű, a középső és felső 8, illetve 6 részbe illeszkedik a 2 betétgyűrű ; a 3 támasztógyűrű és a 2 betétgyűrű között 7 légrés van, a 2 betétgyűrű belső 9 palástfelülete a 3 tá­masztógyűrű irányába bővülő kúpfelület, melynek kúpfélszöge 10—45°, előnyösen 12,5—15° és az 1 betét a 3 támasztógyűrűre támaszkodva ehhez a kúpus 9 pa­lástfelülethez illeszkedő alakú. A 2a ábrán látható, hogy a melegalakítás hőmér­sékletén a nagyobb hőtágulású 4' foglalóköpeny belső 9' kúppalástja az 1' betét számára kedvezőtlenül tor­zulva tágul (a A torzulás mértéke legfeljebb 1—2 szá­zad mm), így az T betét kritikus d átmérője előfeszí­­tés nélkül marad. Ugyanakkor a betét felületére az alakítandó fém által gyakorolt, egyenletesen elosztó P0 terhelés egy körgyűrűre vonatkoztatott, a szimmet­ria tengelytől a felületi egyenlőségből következően kö­zel két harmad távolságra ható eredő Pc erő az eredő re karon egy, a keresztmetszetnek az alakítást végző szakaszán húzófeszültséget ébresztő nyomatékot hoz létre. Mivel az eredő Pe erő hatásvonala az adott kereszt­­metszet C súlypontján kívül esik (ha két egymásra me­rőleges tengely körül valamely keresztmetszet statikai nyomatéka egyenlő nullával, akkor ezeket a tengelye­ket súlyponti tengelyeknek, keresztezési pontjukat súlypontoknak nevezzük: lásd V. I. Feodosev Sopro­­tivlenie Materialov III. fejezet) így a Pe erő az r, karon további Mi nyomatékot hoz létre, amely szintén a ke­resztmetszetre merőlegesen ható húzófeszültséget éb­reszt; így jön létre az ábrán jelölt, t irányú őt feszült­ség, melynek hatására a betét szétrepedhet. Folyamatos alakítás esetén a betét és a köpeny kö­zött a sugárirányú hajszálrepedések ellenére beállhat egy stabil állapot, s a szerszám addig üzemeltethető, amíg a termék felületén hosszirányú, a hajszálrepedé­sek okozta karcok nem jelentkeznek. Rövid ideig tar­tó, de többszöri alkalmazás esetén a megrepedezett betét és a köpeny között az egyensúly nem tud beállni, mivel minden egyes lehűléskor a köpeny visszanyeri eredeti alakját, az újbóli felmelegítéskor a betét el­vesztheti stabilitását és széteshet, vagy rosszminőségű, karcos terméket eredményez. A 2a ábrán egy további hiányosság is kivehető. Az eredő Pe erő hatásvonalán kívül eső betétrész, mely minden irányból ható nyomásnak van kitéve, merev testnek tekinthető. Ahol a 9' kúppalást mentén az 1' betét felfekvése megszűnik, attól az F palásttól a szimmetria tengely felé eső betétrész viszont csak egy­irányú (az eredő Pe erő irányába ható) nyomásnak van kitéve. Mivel a betét e kritikus része a 7' légrés miatt a Pe erő irányával szemben nincs alátámasztva, így az 1' betét az F paláston nyírásra van igénybe véve. Az 1' betét anyaga általában rideg (pl. A1203), nyírószilárd­sága lényegesen kisebb mint a nyomószilárdsága (r < 0,1—0,5 ót ahol J;aZ tengely irányában ható fe­szültség). Kedvezőtlen üzemi körülmények között (pl. nem elég meleg az alakítandó fém) a fellépő nagyobb terhelések hatására a betét idő előtt tönkremehet. Az említett foglalási mód harmadik hiányossága je­lentkezik, ha az első két eset valamelyikének bekövet­kezése miatt a betétet cserélni kell. A betétek rögzítése fix, a 11' rögzítőgyűrű (la ábra) csak forgácsolással távolítható el. Ebből következik, hogy a betétek cse-5 10 ‘5 20 25 no .15 40 45 50 55 50 65 2

Next

/
Thumbnails
Contents