184394. lajstromszámú szabadalom • Szerkezetek épületek födémcseréjének végrehajtására

1 184 394 2 A találmány szerkezet épületek födémcseréjének végre­hajtására, főleg többszintű épületek esetében. A födémcse­re során az épület régi födémjeit és válaszfalait a teherhordó főfalak megtartásával eltávolítjuk, majd újakkal helyettesít­jük. A szerkezet az épület tetőterében elhelyezett legalább egy teherviselő tartószerkezetet, valamint ezzel kapcsolat­ban lévő emelő szerveket tartalmaz. Az építőipari gyakorlatban sokszor van szükség elavult épületek fölújítására. Önmagukban értékes, esetleg mű­­emlékjellegű épületek esetében vagy városképi együttesek megőrzésére irányuló törekvések során gyakran döntenek a régi épületek megtartása mellett olyankor is, amikor a fel­újítás számottevő anyagi áldozattal jár. Emellett kézenfek­vő a födémcserék végrehajtása olyankor is, amikor az épü­let egyéb szerkezeti részei jó állapotban vannak, és kellő teherbírású tartalékkal rendelkeznek még a korábbiaknál fokozottabb igénybevételek rendeltetésszerű viselésére is. Az elavult csökkent teherbírású födémek kicserélésére újakkal való helyettesítésére az elmúlt évtizedekben szá­mos módszert fejlesztettek ki. Közös sajátosságuk ezek­nek, hogy a régi födémek elbontásához és az új födémek el­készítéséhez bontó- és építő zsaluzatokat kell az épület egyes szintjein készíteni, ezeket pedig nagy teherbírású áll­ványzattal kell alátámasztani. A zsaluzatok és állványzatok beépítése és elbontása azonban sok időt és munkát kíván. Ezért az ismert módsze­rekkel és szerkezetekkel a födémcserék végrehajtása hosz­­szadalmas és költséges. Kedvezőtlen az is, hogy az épület teljes magasságában jelenlévő állványok hosszú időre meg­akadályozzák az épület rendeltetésszerű használatát, tehát az épület lakóinak, illetve intézményeinek ideiglenes, de hosszabb időre szóló elhelyezéséről is gondoskodni kell. A zsaluzatokat alátámasztó állványokat alulról fölfelé ha­ladó módon egymásra támasztva készítik, míg a régi födé­mek elbontását és az újak készítését a különböző technoló­giák értelmében részben alulról fölfelé, részben fölülről lefelé haladó sorrendben hajtják végre. Minden esetben az új födémek építése a régiek elbontásától — legalábbis szin­tenként — időben eltoltan történik. Az egy-egy traktusban végrehajtott födémcsere után a zsaluzatokat és az állványo­kat fölülről lefelé haladva elbontják, majd a használt segéd­­szerkezeteket az épület más traktusában újra fölhasználják. A zsaluzatokhoz fapallókat, újabban pedig fémlemezzel borított táblákat vagy rétegelt lemezeket, az állványszerke­zetekhez jobbára gömbfát és fűrészelt faanyagot, ritkábban fémszerkezetű tárnokát használnak. A födémek elbontása kis teljesítő képességű módszerekkel, általában bontókala­páccsal történik, sőt a bontott anyag eltávolítása is jobbára hagyományos eszközökkel, pl. ún. japánerrel történik. A zsaluzatok tartására és mozgatására szolgáló megoldá­sok egy korszerű lehetősége ismerhető meg az 1,684.430 lajstromszámú NSZK közzétételi iratból. Ennek értelmé­ben épületek csúszózsaluzással készült falai közé építenek be monolit vasbeton födémeket, mégpedig úgy, hogy a fö­démet a lehetséges egymás fölötti födémek közül a legföl­­sőnek a magasságában készítik el és onnan lefelé süllyesz­tik. A mozgatáshoz kúszórudak mentén vezetett állványo­kat használnak. A falak csúszózsaluzata és a födémek zsa­luzása közé feszítő zárakkal ellátott sajátságos kapcsolatok szolgálnak. Az ilyen megoldás új épületek esetében jól használható, régi födémek kicserélésére azonban alkal­matlan. Hasonlóképpen az 1,293.689 lajstromszámú angol sza­badalmi leírásban ismertetett építési módnál is olyan — gyakorlatilag térbeli rácsos keretszerkezet jellegű — áll- 2 ványzatot alkalmaznak, amellyel nagy kiterjedésű födéme­ket lehet megbízható módon, függőleges mozgatással emelni. A szerkezet jellegéből adódik, hogy alkalmazása csak új létesítménynél jöhet szóba. A 2,207.511 lajstrom­számú francia szabadalmi leírás több emeletes építmények födémjeinek előállítására vonatkozó ugyancsak korszerű módszert tartalmaz. A födémek kábelekkel vannak fölfüg­gesztve, a mozgatás azonban ezúttal is a vezető szervek sze­repét betöltő acélrudak mentén történik. A mozgató együt­tes jól használható a födémek emelésére és süllyesztésére egyaránt, sőt nagy szabatossággal tud gondoskodni a födé­mek önmagukkal párhuzamos mozgatásáról, de sem szer­kezetileg, sem technológiailag nem alkalmas már meglévő födémek eltávolítására és újakkal való helyettesítésére. A találmány célja épületek födémcseréjének végrehajtá­sára alkalmas olyan segédszerkezet kifejlesztése, amely le­hetővé teszi, hogy a hagyományos lassú módszerek helyett a födémcseréket rövid idő alatt és termelékeny módon le­hessen végrehajtani, a drága és mindig csak részben vissza­nyerhető faanyagú állványzatok helyett sokszor fölhasznál­ható időálló eszközöket lehessen alkalmazni, emellett pedig az állványzat hiányának ellenére lehetővé váljék egy traktus több szintjén egyidejűleg a munkavégzés. A kitű­zött célon belül feladata a találmánynak olyan segédeszköz­készlet kifejlesztése, amely a födémcserék végrehajtását munkaerőfelhasználás szempntjából is gazdaTságosabbá teszi. Elsősorban azáltal, hogy a bontási és építési munkák mindegyike iparosított módszerekkel gyors ütemben le­gyen végrehajtható. A találmányi gondolat alapja az a felismerés, hogy a fö­démcserék iparosított módon való végrehajtásához olyan mozgatható munkaszintet célszerű alkalmazni, amely vas­betonból vagy acélszerkezetből egyaránt egyszerű módon és eszközökkel előállítható, alkalmas arra, hogy abontó-és az építőzsaluzat szerepét egyaránt betöltse, függőleges mozgatása pedig a tetőtérben elhelyezett emelő eszközök­höz kapcsolódó kúszó rudak útján valósítható meg. A felis­meréshez tartozik az is, hogy a bontó, illetve építő zsaluzat szerepét betöltő munkaszint adott esetben alkalmassá tehe­tő arra is, hogy azt az eltávolított régi födém helyébe újként beépítsük. A kitűzött célnak megfelelően a találmány szerinti szer­kezet épületek födémcseréjének végrehajtására, főleg többszintű épületek esetében, — melynél az épület régi fö­démjeit és válaszfalait teherhordó főfalak megtartásával el­távolítjuk, majdújakkal helyettesítjük, a szerkezet pedig az épület tetőterében elhelyezett legalább egy teherviselő tar­tószerkezetet, valamint azzal kapcsolatban lévő emelő szerveket tartalmaz, — oly módon van kialakítva, hogy a tetőtérben lévő tartószerkezettel kapcsolatban álló emelő szervekhez kúszó rudak vannak hozzárendelve, a kúszó ru­­dakra pedig a régi födémek elbontását és az új födémek el­készítését elősegítő, a kúszó rudak mentén és/vagy azok se­gítségével emelhető és süllyeszthető legalább egy munka­szint van fölfüggesztve. A találmány szerinti szerkezet további ismérve lehet, hogy a tetőtérben legalább két darab tartószerkezet van, ezek mindegyike előnyösen modulegységekből összeállí­tott változtatható hosszúságú rácsos gerenda, melyhez le­galább egy emelő szerv van erősítve, a tartószerkezet tete­jén pedig az emelő szervek szerelésére, a kúszó rudak toldására és adott esetben egyéb műveletek végrehajtására alkalmas kezelő pódium van kialakítva. A munkaszint alaprajzi méretei az épület teherhordó fő­falainak egymástól való távolságához igazodnak. A munka-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Thumbnails
Contents