184374. lajstromszámú szabadalom • Szorító kengyel erőzáró és rugalmasan alakváltozó sínleerősítésekhez
1 184 T4 2 ábra) a 35 támbordánál felső vízszintes támaszként szolgálnak. Mint az elsősorban az 1. számú ábrából adódik, a 2 feszítőelem síntalpra felhelyezhető 5 idomdarabja közel S- alakúra van meghajlítva olyannyira, hogy a síntalp felső oldalán hatásossá váló 17 felület olyan helyzettel rendelkezzen, amely a 9 merevítőn található egyenes 8 szakasz sík irányába lejtősen halad. A 17 felületnek a 2 feszítőelem egyenes 8 szakaszához viszonyított relatív lejtése így meghatározza a síntalp felső oldalán teljes hosszában felfekvő 5 idomdarab felfekvési szögét. Végül pedig megemlítjük azt, hogy a 2 feszítőelem 5 idomdarabja a két oldal irányában kiugró vezető- és támnyúlvánnyal van ellátva, amelyek a még a megemlítendő módon a bordás alátétlemezek bordáival közös funkciót látnak el. Ezzek a vezetőnyúlványok a síntalpkirögzítés ellenőrző készülékhez funkcionális karokat képeznek. A 4. ábrában a 19 bordás alátétlemez egyik felét látjuk metszetben, amely felső oldalán egydarabból 20 bordákat alakítottunk ki. Ezen 20 bordák közül mindegyik egymáshoz képest tükörképesen elhelyezett bordadarabból áll, amelyek egymással egy hátulmetszett kivágást képeznek, amikbe a 4’ és a 4” támszárak 6’ és 6” végrészein található 7’ és 7” oldalnyúlványok segítségével a szorító 1 kengyel bekapcsolható. A 19 bordás alátétlemezen, mégpedig az egymással szemben elhelyezkedő 20 bordák között a szokásos módon egy közbenső 21 alátét van elhelyezve a szokásos módon. A19 bordás alátétlemezt a szokásos módon, például a 22 talpfacsavarok segítségével rögzítjük a talpfán vagy pedig hozzá hasonló sínalátámasztáson. A 4. ábra a 19 bordás alátéten előszerelt 1 szorító kengyelt mutatja be oldalnézetben és részben metszetben. Itt a szorító 1 kengyel a 18’ és a 18” vezető- és támnyúlványaival úgy fekszik fel a 20 borda felső felületén található, illetve a bordadarabok által kialakított 23 támfelületre, hogy az a 20 bordák belső 24 oldalán nem nyúlik túl. Másrészt pedig a 4 támszárat illetve a két 4’ és 4” támszárat a 6 illetve 6’ és 6” végrészeken kiképzett 7 illetve 7’ és 7” oldalnyúlványai segítségével a hátulmetszett kivágásban a rögzítő 25 horonyba kapcsoltuk be, amely a 20 bordát képező két bordadarab egymással szemben álló felületen található meg kétoldalt. A rögzítő 25 horonyban a 7, illetve a 7’ és 7” oldalnyúlványok a 4, illetve a 4’ és 4” támszárak 6 illetve 6’ és 6” lefelé hajlított végrészeiken bizonyos vízszintes és függőleges előfeszítéssel támaszkodnak fel, mivel a szorító 1 kengyel nem csak a 18’ és 18” vezető-és támnyúlványaival helyezkedik el a 20 borda 23 támfelületén, hanem még a rugós 3 ívének az alsó vége közelében a 26 tartományban a 19 bordás alátétlemez felső oldalára is felfeküdhet. A szorító 1 kengyelnek a 4. ábrán látható előszerelt állapotában a 27 sínt felülről a 28 síntalpával helyezhetjük be a bordás 19 alátétlemez közbenső 21 alátétjén található egymással szemben elhelyezkedő 20 bordák közé, amint azt az 5. ábrából kivehetjük. Végül pedig a 29 nyílirányban közel vízszintes irányú tolóerő valamint a 30 nyílirányban ható közel függőleges nyomóerő segítségével a szorító 1 kengyelt a bordás 19 alátétlemez valamint a 27 sín irányába el tudjuk mozgatni úgy, hogy az a készre szerelt állapotába kerüljön, mintáz az5. ábrából kivehető. A szorító 1 kengyel a készre szerelt állapotában a 2 feszítőelem 5 idomdarabja a 18’ és a 18” vezető- és támnyúlványaival ekkor már lecsúszott a 20 borda 23 támfelületeiről és teljes hosszában a 17 felületén át a 28 síntalp felső oldalára, mégpedig ennek a 31 lekerekítését, mint az az 5. ábrából kivehető. Itt az 5 idomdarab 17 felülete 32 támszöget zár be a síntalp felületével, ami a vízszinteshez lejt, és a nagysága egyrészt a sínleerősítés vízszintes, másrészt pedig a sínleerősítés függőleges erőit határozza meg. A 30 nyílirányban lényegében függőlegesen felvitt nyomóerőn keresztül az 1 szorító kengyeleket a 4 illetve 4’ és 4” támszárak 6 illetve 6’ és 6” végrészein található 7 illetve 7’ és 7” oldalnyúlványokon keresztül a rögzítő 33 horony alá nyomjuk le, amely nem nemcsak, hogy lényegesen alacsonyabban helyezkedik el, mint a két közös 20 borda által képzett bordadarabok közötti előszerelési rögzítő 25 horony, hanem az előszerelési rögzítő 25 horonyhoz képest még a síntalp irányában is el van tolva. Mint azt az 5. számú ábra egyértelműen ismerteti, a szorító 1 kengyel készre szerelt állapotában a 4 illetve a 4’ és a 4” támszárak 6 illetve 6’ és 6” végrészeinek belső oldalán kialakított 14’ és 14” bütykök a kirögzítésen kiképzett 5 idomdarab hajlata felett helyezkednek el valamivel az alsó széleikkel. Ennek következtében a 2 feszítőelem 5 idomdarabja a 27 sín 28 síntalpának már a legkisebb mértékű billenése illetve felemelkedése esetén a 14’ és 14” bütykökbe ütközik. Ezáltal a felemelkedéssel szemben hatásos emelőkar annyira megrövidül, hogy még lényegesen nagyobb emelőerő ellenére sem következik be a 2 feszítőelem plasztikus alakváltozása. Az ilyenkor keletkező rugókarakterisztika progresszív jelleget mutat. Az 5. ábra továbbá azt is mutatja, hogy a szorító 1 kengyel készre szerelt állapotában két a 16 ’ és a 16” orr a 35 támbordára fekszik fel vízszintesen és csak ekkor biztosítják az optimális kötést. A gyakorlati kísérletek megmutatták azt, hogy az 5. számú ábra szerinti, készre szerelt állapotban a szorító 1 kengyel a síntalp 31 lekerekítése valamint az 5 idomdarab 17 felülete közötti vízszintes felé tartó 32 támszög következtében 1120 kp függőleges erőt és 522 kp vízszintes erőt minden további nélkül szolgáltatni tud. Az ennél még nagyobb vízszintes erő eléréséhez pusztán csak arra van szükség, hogy az 5 idomdarab a meghajlításán át úgy csatlakozzon a 2 feszítőelem egyenes 8 szakaszához, hogy a 17 felület még nagyobb 32 támszög adódjon a síntalp 31 lekerekítéséhez képest. Ez az összefüggés különösen az összefüggés különösen a 27 sínek vízszintes rugalmas kitámasztása — az oldaltartás tekintetében fontos valamint a csavarási ellenállás nagyságát illetően meghatározó. Az 5. ábra szerinti készre szerelt állapotból a szorító 1 kengyeleket úgynevezett semleges helyzetbe lehet juttatni, mint azt a 6. ábrában ismertetjük. Ebben a semleges helyzetben a 2 feszítőelem 5 idomdarabja alapvetőleg ugyan a 27 sínek 28 síntalpán az eredeti helyzetében marad, de ilyenkor a szorító 1 kengyelt azáltal tehermentesítjük, hogy a 4 illetve a 4’ és a 4” támszárak 6 illetve 6’ és 6” végrészein található 7 illetve 7’ és 7” oldalnyúlványaival a rögzítő 33 horonyból felette található harmadik rögzítő 34 horonyba kerül. A szorító 1 kengyeleket úgy lehet ezen semleges helyzetbe juttatni, hogy egy villás szerszám fellemozgatásával nyomást fejtünk ki a 16’ és 16” orrokra. Ezáltal a 4 illetve 4’ és a 4” támszárakat egymáshoz képest elasztikusán deformáljuk, mégpedig a 2 feszítőelem leszűkülési tartományában a külső széleitől a 13’ és a 13” távolságuk lecsökkentésén át. Ennek következtében a 4 illetve a 4’ ás a 4” támszárak 6 illetve 6’ és 6” végrészein található 7’ 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4
