184363. lajstromszámú szabadalom • Berendezés meleg folyadék vagy gáz, főleg melegvíz termelésére, amely szilárd és folyékony illetve gázalakú tüzelőszerrel üzemeltethető
1 184 363 2 esetén itt is alkalmazott gázégők segítségével. Ez a berendezés olyan hulladékok elégetésére szolgál, amelyek környezetszennyezők sőt még az égéstermékeik is azok. Ezért a füstgázok mosására szogáló szerkezeti egysége is van a berendezésnek. Nincs szó a hivatkozott nyomtatványban arról, hogy a berendezésben felszabadult hőt mire hasznosítják. Valószínű, hogy a hulladék egyáltaláni elégetése a cél. Ez a berendezés igen drága, fűtési célra célszerűtlen berendezés. Az ilyen szerkezeteket sem általános használatra készítik hanem néhány olyan helyre, ahol a szennyező hulladék nagyobb mennyiségben előfordul. Megemlíthető még a 176 488 számú HU PS, amelyből vegyestüzelésű melegvízkazán ismerhető meg. Ez a kazán acéllemezből készíthető, rostéllyal rendelkezik, és a szilárd tüzelőanyag részére szolgáló adagoló ajtó helyére szerelhető az olajégő vagy gázégő. A kazán tűztere függőleges terelőfalakkal van járatokra osztva, amely terelőfalak hullámos útra kényszerítik a füstgázokat. A terelőfalak is vízzel hűtöttek. Ez a kazán csak egészen kis teljesítményre alkalmas. Maga a szabadalmi leírás is ilyen területre — tehát kis hőigény esetére — ajánlja ezt a kazánt. Ahhoz képest, hogy kis teljesítményre szolgál, fajlagos előállítási költsége nagy. Különösen hátrányos, hogy a tüzelőanyag szempontjából való átállás szerelési munkát igényel, nevezetesen le kell szerelni az ajtót és helyébe kell felszerelni az olajégőt vagy gázégőt, ha a szilárd tüzelőszer helyett gázzal vagy olajjal kívánnak fűteni, és fordítva szintén újabb szerelésre van szükség a visszaállításhoz. A találmány tárgyát képezd berendezés alkalmazása mellett az ismert berendezések hiányosságai, hátrányai kiküszöbölhetők, elkerülhetők. A találmány szerinti berendezés elé kitűzött cél az volt, hogy különféle halmazállapotú és előfordulású tüzelőszerek gazdaságos eltüzelését biztosítsa, fajlagos beruházási költsége ne legyen magas, az átállításhoz ne igényeljen szerelési tevékenységet, vagyis mindegyik energiahordozó elégetésére mindenkor üzemkész legyen. A találmány szerinti berendezés a kitűzött célt azáltal éri el, hogy köpennyel határolt belső terében rostélyt tartalmazó tűztere van és ehhez a tűztérhez csatlakozik olyan lángcső, amelyre állandóan felszerelve foglal helyet olajégő vagy gázégő. A tűztérből füstcsövek nyílnak és vezetnek a kémény felé — célszerűen egy gyűjtőkamrába — és ezek a füstcsövek legalább részben a köpeny által vannak övezve és emellett a víztérben vannak. A lángcső a tűztérhez képest excentrikus, ha a tűztér is hengeres; általánosságban pedig úgy jellemezhető a tűztér és a lángcső egymáshoz képesti helyzete, hogy azok középvonalai egymástól eltérnek. Mint már korábban utaltunk rá, a találmány szerinti berendezés lényegét nem érinti az a körülmény, hogy víz helyett más folyadékot melegítenek a berendezésben, vagy folyadék helyett gáz — például levegő — melegítésére szolgál a berendezés. A későbbiekben melegvíz termeléséről beszélünk a találmány szerinti berendezéssel kapcsolatban, de értelemszerűen más folyadék, illetve gáz melegítésére is gondolunk. A javasolt berendezés kialakítható úgy, hogy fűtésre szolgáló melegvíz és használati melegvíz termelhető benne egyidejűén. Az eltérő célú melegvizek terei elhatároltak egymástól, egy-egy külön hőcserélőként foghatók fel. Ilyen szerkezeti kialakítás mellett célszerűen lehet kihasználni a napenergia vagy más természetes hőforrás — például termálvízbiztosította primer vagy szekunder hőhordozó közeget. Primer közeg alatt értjük például a termálvizet, ha közvetlenül bevezetjük a berendezésbe. Szekunder közeg alatt pedig azt értjük, ha például termálvízzel más minőségű, kezelt vizet melegítünk és ez utóbbit visszük be a berendezésbe. Ugyanígy szóbajöhet olyan megoldás is, amelynél a berendezéstől független tüzelőberendezésből származó hőhordozót csatlakoztatunk a berendezéshez. A most vázolt megoldási lehetőségek céljából a találmány szerinti berendezés a vízterébe épített, és külső csatlakozókkal ellátott hőcserélővel rendelkezik. A találmány szerinti berendezésnél az eredeti víztér megnövelhető úgy, hogy a köpenyen kívüli, különálló tartályt kapcsolunk a berendezéshez, természetesen úgy, hogy az közlekedjen a berendezés vízterével. A javasolt berendezésnél a tűztér viszonylag nagy, a köpenyen belüli térnek csaknem felét, esetleg még a felénél többet is kitesz. így szilárd tüzelőszernek tekinthető mindenfajta éghető anyag eltüzelhető a berendezésben, a szenek, fadarabok — esetleg hasábos fa is — továbbá hulladékok. A hulladékok kötegelve, bálázva, zsákokba rakva juttathatók a tűztérbe és égethetők ott el. A találmány szerinti berendezés lényege tehát, hogy köpennyel határolt belső részében rostélyt tartalmazó tűztere, a tűztérbe torkolló, a tűztér középvonalától eltérő középvonalú lángcsöve, a lángcsőnek a tűztérrel átellenes végéhez csatlakoztatott égője, a tűztérből nyíló füstcsövei, továbbá részben a köpennyel határolt és a füstcsöveknek legalább egy részét magába fogadó víztere vagy gáztere van. A találmány szerinti berendezés egy előnyös kiviteli alakjánál a víztérben vagy gáztérben lévő, a berendezésen kívüli csatlakozó szervekkel ellátott egy vagy több hőcserélő csöve van. Egy további kiviteli alakot képez az olyan megoldás, amelynél a víztérrel vagy gáztérrel közlekedő, különálló tartály van. Az utóbb említett kiviteli alakot úgy célszerű kialakítani, hogy a víztér vagy gáztér fölső része és a különálló tartály közötti cső mellett a tartály és a víztér, illeve gáztér alsó része közé iktatott csővezetéke van. Sok esetben előnyös lehet a találmány szerinti berendezés olyan kiviteli alakja, amelynél a tőle független tüzelőberendezéstől, vagy természetes hőforrástól származó primer vagy szekunder hőhordozó közeget szállító csővezeték van a hőcserélő csőhöz kapcsolva. A találmány szerinti berendezést a csatolt rajzokon szemléltetett példakénti kiviteli alakok kapcsán ismertetjük részletesebben. A rajzokon az 1. ábra a találmány szerinti berendezés egy példakénti kiviteli alakjának hosszmetszete, a 2. ábra az 1. ábámak megfelelő baloldali oldalnézet, a 3. ábra a találmány szerinti berendezés egy újabb kiviteli alakjának oldalnézete, a 4. ábra a 3. ábrának megfelelő baloldali oldalnézet, az 5. ábra pedig a találmány szerinti berenezés egy további kiviteli alakjának oldalnézete. Az 1. és 2. ábrán szemléltetett példakénti berendezésnél az 1 köpeny képezi a berendezés burkolatát. Az 1 köpeny előnyösen hengeres alakú lehet. Az 1 köpeny által határolt 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 3
