184354. lajstromszámú szabadalom • Eljárás többkomponensű darabos szilárd ásványi anyag-keverékek előre meghatározott összetételű anyaghalmaz formájában történő kinyerésére
1 2 184 354 A találmány szerinti eljárás alkalmazása eredményeként, a kapott adatok birtokában az információfeldolgozó és irányító központ utasításának megfelelően a 4. ábrán sraffozott középső 30 szeletet nem termeljük és szállítjuk ki, hanem a termelést az alábbi táblázatnak megfelelően vé- 5 gezzük. Termelőhely A1203 Si02 m(Xjuj Mennyiség száma % % to/műszak 29 52,5 6 8,75 76 10 31 48 15 3,2 76 Átlag (1521 mennyiségre): A1203 % 50,25 Si02 % 10,5 modul m = 4,9 A költséghatár (W) ezekből az adatokból: W = 29,3(50,25-3.10,5-0,3-0,4+9,6)—39 = 771,14 20 A műrevalósági mutató: vagyis a 28 készlet (4. ábra)—a középső 30 szelet kiterme- 25 lésének elhagyásával—műrevaló, és a 3. példa szerinti település műszakonként 1521 bauxitot ad. A találmány természetesen nem korlátozódik a fentiekben részletezett példákra, hanem az igénypontok által definiált oltalmi körön belül számos módon megvalósítható. 30 Hangsúlyozni kívánjuk, hogy bár a példákat bauxittermeléssel kapcsolatban adtuk meg, az eljárás mindenféle darabos, ömleszthető szilárd ásványi nyersanyag, kőzet, enetgiahordozó földalatti és külszíni bányászati módszerrel történő kitermelésénél és feltárásánál alkalmazható, de 35 használható például korábbi bányászati tevékenységből eredő és fennmaradó meddőhányókban lévő hasznosítható ásványi nyersanyagok újrafelszedéséhez is. 40 SZABADALMI IGÉNYPONTOK 1. Eljárás többkomponensű, darabos szilárd ásványi anyag-keverékek előre meghatározott összetételű anyaghalmaz formájában történő kinyerésére, amely eljárás so- 45 rán több termelőhelyen termelünk ki anyagot, és a kitermelt anyag-adagokat közös gyűjtőhelyre juttatjuk, azzal jellemezve, hogy a) a termelőhelyeken (1—6) a kitermelendő anyagból mintát veszünk, és — önmagában ismert elemzőkészülék (D) segítségével történő — helyszíni elemzésével a minták ásványi összetételét meghatározzuk; b) az elemzőkészülékekkel (13) meghatározott, az ásványi összetételre vonatkozó adatokat, valamint az egy-egy jövesztési művelettel, például robbantással kitermelendő anyag-mennyiséget a termelőhelyekkel (1—6) információátviteli berendezés (17) útján összekötött információfeldolgozó és irányító központba (14) továbbítjuk; c) az információfeldolgozó és irányító központban (14) a termelőhelyekről beérkezett adatokat összegyűjtjük, értékeljük, és a végtermékként előállított anyaghalmaz referenciaértékével vagy -értékeivel összehasonlítjuk; d) az összehasonlítást követően az információfeldolgozó és irányító központból (14) az információátviteli berendezésen keresztül az egyes termelőhelyeknek (1—6) utasítást adunk a jövesztés mértékére és/vagy az anyagkiszállítás mértékére és/vagy módjára vonatkozólag; és/vagy a készletezés mértékére és/vagy módjára vonatkozólag; e) a különböző termelőhelyekről (1—6) származó ásványi anyag-keverékeket egy vagy több szállítási pályaszakaszon (8,9) együttszállítva és/vagy közös depóniába (A,B) rakva az előre meghatározott összetételű anyaghalmazzá keverjük össze (homogenizáljuk). 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja azzaljellemezve, hogy a termelőhelyeken (1—6) a jövesztési művelet, például robbantás előtt furatból (pl. robbantólyukból) veszünk pormintát, és azt közvetlenül a termelőhelyen — célszerűen a jövesztési helytől legfeljebb 200 mes körzeten belül — elemezzük. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja azzal jellemezve, hogy a szállítópályákról (7,8,9) egy vagy több helyen (15,16) mintát veszünk, e mintákat is elemezzük, a kapott adatokat az információfeldolgoző és irányító központba (14) juttatjuk, és e közbenső mintavételi értékek alapján a szállítási programot — szükség szerint — módosítjuk. 4. Az 1—3. igénypontok bármelyike szerinti eljárás foganatosítási módja azzal jellemezve, hogy a termelőhelyeken (1—6) a kitermelendő anyagból célszerűen mintegy 1,0—50,0 t-ás adagokat — pl. robbantással — jövesztünk. (3 rajz, 4 ábra) 6
