184344. lajstromszámú szabadalom • Berendezés mezőgazd termékek, főként kukorica, búza, vetőmagvak kiméletes és energiatakarékos szárítására
1 184 344 2 A találmány, berendezés mezőgazdasági termékek, főként kukorica, búza, vetőmagvak kíméletes és energiatakarékos szárítására, amely alkalmas a rajta gravitációs úton keresztüláramló termékek — elsősorban szemestermékek kíméletes, tápanyagukat és a magvak csíraképességét megóvó és energiatakarékos szárítására. Ismeretesek szárítóberendezések, melyek főként folyékony tüzelőanyagokkal hőre érzékeny terméket szárítanak, mint a 162000 számú magyar szabadalom szerinti keresztáramú vagy a 156 523 számú magyar szabadalom szerinti lebegtetéssel működő, valamint a méhsejtalakú elemekkel kialakított 163 317 számú magyar szabadalom szerinti berendezések. Mindezekre jellemző, hogy viszonylag nagy energia felvételöek és folyékony vagy gázalakú tüzelőanyaggal a levegőt melegítik, vagyis befújják a terményre, azzal közvetlenül is érintkeznek, azt szennyezik, pörkölik, héját megrepesztík, csíraképességét vagy sütési tulajdonságait rontják, amellett magas 1200-1500 kcal/kg víz-hőenergiát igényelnek, és a hőenergiát nemes energiahordozókból nyerik. A találmány szerinti megoldáshoz hasonlítható berendezésre vonatkozik az 1.265.046 számú angol szabadalom szerinti aknás szárító berendezés, mely melegítő, szárító és hűtő zónát képező szelvényszakaszokkal, valamint betápláló, és ürítő zónával rendelkezik, ugyanakkor ventilátor fújja át a száraz levegőt a terményen. A berendezés kúpos átmenő nyílásainak kialakítása és vízszintes elrendezése rendkívül körülményes és költséges gyártási és technológiai feltételeket igényelnek, továbbá a viszonylag szűk átömlő keresztmetszetek igen megnehezítik a termény beáramlását és kiürítését. Ugyancsak szárítóberendezés megoldását ismerteti a 2.346.964 számú francia szabadalom is, melynek megoldási részletei szintén megegyeznek és hasonlók az előbb említett francia szabadaloméval, így ugyanazon hátrányok erre a berendezésre is megállapíthatók. További hasonló szárítóberendezést és eljárást ismertet a 145.950 számú NDK leírás is, amely a szárítás energetikai hatásfokát kívánja javítani az egymással 90°-ot bezáró szívócsatorriák sűrű tetőszerű elrendezésével és párosítva az aknás elrendezést. Az előzőek szerinti berendezésben a diffúziós melegítő-, szárító- és hűtőcirkuláció már jobb hatásfokot érhet el, de csatorna és tetőzetrendszere bonyolult és költséges kialakítású berendezést ismertet. Hátránya még, hogy a nagy sebességű és magas hőfokú, forró levegős szárítás nem kis károsodást jelent a szemesterményekben, azonkívül tűz és balesetveszélyes. így az energiaveszteség csökkenése egyben a káros szárításból adódóan növeli a költségeket. A találmány célja az említett hátrányok megszüntetése mellett olyan — a termények kíméletes csíraképessége, tápanyag és eltartóképessége védelmét biztosító — új berendezés biztosítása, mely olcsó fenntartású, gazdaságos, üzembiztos, tűz- és balesetveszély-mentes üzemeltetést biztosít. A találmányi megoldás lényege, hogy a kettősfalú szigetelt tartály függőlegesen álló hengerpalástján belül lefelé keskenyedő, illetve szélesedő kettősfalú, függőlegesen álló csonkakúpalakú fűtőtestek vannak elhelyezve, amelyekkel szemben ugyancsak függőleges helyzetű, felfelé szélesedő vagy keskenyedő egyes vagy kettősfalú csonk^kúp fűtőtestek vannak csatlakoztatva, míg a felfűtés a belső szárítótérből a páravezető csöveken átszivatott párák hőtartaima által, illetve központi hőtároló vagy kazán által fűtött hőszivattyúk csőkígyója útján van biztosítva. A találmány szerinti berendezés példakénti kiviteli alakjára jellemző, hogy a csonkakúp alakú fűtőtesteken belül egymással csúccsal szembefordított függőleges tengelyű gőz- vagy melegvízterű kettősfalú, kúpalakú fűtőtestek vannak elrendezve. A találmány szerinti berendezés további kiviteli alakja azzal jellemezve, hogy a berendezés egyik fajta hőenergia ellátása földbesüllyesztett hőtároló víztartályról közvetlenül vagy hőszivattyúval; míg a hőtároló felfűtése mezővagy erdőgazdasági, illetve városi hulladékkal, továbbá szalmával, kukoricával vagy geotermikus eredetű termálvízzel van megoldva. Továbbá a terrnékbebocsájtó szerelvény zárása, nyitása a kúpalakú fűtőtestek felett elhelyezett nedvességmérő műszerek jelzései segítségével történik. A találmány szerinti berendezés fűtőterének további kiviteli alakjára jellemző, hogy a csonk^kúp alakú fűtőtestek, valamint a kúpalakú fűtőtestek közötti fűtőtér helyenként változó keresztmetszetű szűkülése, illetve tágulása által a szárító felső belépési pontja és alsó kilépési pontja közötti szakaszon végig azonos termékkeresztmetszetű termékátáramlás van biztosítva. A találmány szerinti megoldást kiviteli példa alapján az alábbi rajzokon mutatjuk be. Az 1. ábra a találmány szerinti berendezés metszeti képét mutatja be. A 2. ábra a berendezés működésének elvi sémáját ábrázolja. A 3. ábra a csonkakúp fűtőtesteket és elrendezését szemlélteti. A 4. ábra a berendezés kiadagoló részét mutatja. Az 5. ábra a fűtőtestek elrendezését és csatlakozását szemlélteti. A 6. ábra a felső fűtőtér elrendezését mutatja. A 7. ábra a berendezést fűtőtér metszetével egy hőszivattyús megoldásban és a csatlakozó vezetékrendszerrel szemlélteti. A 8. ábra a berendezést sorbakapcsolt több hőszí - vattyús kialakításban mutatja be, a csatlakozó kazáne s vezetékrendszerrel. Az 1. ábrán a találmány szerinti berendezés hossznetszeti képe látható, az 1 és 2 fűtőtér, valamint a 3 és az 5 vákuum alatti terek csatlakozásával; a 6 elpárologtató csőkígyóval, all áramlási irányjelölés szerint, a 13 fal, valamint a 14, 15, 16 és Í8 szelepekkel, a 21 vezetékkel és 24 adagoló szerkezettel, továbbá a 29 torokrész, a 30 fal, valamint a 34 és 36 légszabályzó, a 35 vezeték, a 49, 50, 51 műszercsatlakozás, az 53 torokrész ér az 54 alsó kúp kialakításával, a 14 beömlésszabályozó szelep, a 12 termékbeömlést fékező szerkezettel, továbbá a 4 és a 8 szigetelt falakkal, a 7 termékszárítótt'rrel, továbbá a 10 páraelvezető csövekkel, valamint a 2 5, 26, 27 csővezetékek és a 38 hőcserélő és az 57, 58 vákuumszivattyú bekötésének a 31,32 és 33 csővezetékhez, a 63 tartó, valamint a 64 adagoló szerkezethez való elrendezése. A 2. ábrán látható az 1. ábrán ábrázolt berendezésnek a 5 és 40 lepárologtató csőkígyóhoz és a 38 hőcserélőhöz csatlakozó 39 és 43 elpárologtató csőkígyók elrendezése a 31 és 37 vezetékkel, továbbá a 47 kazánhoz és az 52 hőtároló tartályhoz becsatlakoztatott a 40, 43, 48 és 39. elpárologtató csőkígyók kapcsolata a 32, 41/a, 41/b 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
