184342. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolási elrendezés valamely paramétertől függő ellenállás karakterisztikájának virtuális linearizálására, különösen platina ellenállás karakterisztikájának linearizálására
1 184 342 2 Rv2 második hozzávezetés együttes értéke megegyezik az Rk, első kompenzáló ellenállás értékével), a kapcsolási elrendezés a hozzávezetések hatását virtuálisan kompenzálja. Ugyanez a helyzet az Rx mérőeilenáilás nyugalmi értékének kompenzálásával is. Az Es összegező erősítő fázisfordító bemenetének feszültsége a visszacsatolás miatt jó közelítéssel megegyezik a kapcsolási elrendezés fázishelyes bemenetre kapcsolt Urcf alapfeszültségével. Ily módon az RA aiapellenálláson egyrészt a mérőáram, másrészt az M mérőkör kimeneti feszültségének és az R0 osztó ellenállás értékének hányadosával egyenlő áram folyik át egymással ellentétes irányban. A H hányadosmérő nevező bemenetére ezért az RA alapellenálláson a mérőáram által létrehozott feszültségnek és az M mérőkör kimeneti feszültsége R0 osztó ellenállás és RA alapellenállás arányában leosztott részének különbsége kerül. Tekintettel arra, hogy az M mérőkör kimeneti feszültségének értéke ugyanúgy függ a mérőáram értékétől, mint az Es összegező erősítő kimeneti jelének értéke, a H hányadosmérő által mutatott értéket csak ellenállás arányok határozzák meg. A találmány szerinti kapcsolási elrendezés 5. ábrán feltüntetett kiviteli alakjánál a G elektromos energiaforrás U + tápfeszültségre kapcsolt Z zener dióda, B dióda s RB beállító ellenállás soros kapcsolása, ahol is az M mérőkör bemenetére a Z zener dióda és a B dióda közös pontja van kapcsolva, az Es összegező erősítő fázishelyes bemenetére pedig a B dióda és R„ beállító ellenállás közös pontja van csatlakoztatva. Az áramkör további felépítése a 4. ábrával megegyező. Az 5. ábrán feltüntetett kiviteli alak működésének lényege, hogy a Z zener dióda biztosítja, hogy a B dióda és a Z zener dióda közös pontja, tehát az M mérőkor első betnenete az U + tápfeszültségtől előírt feszültségre legyen. Az R„ beállító ellenállás meghatározza a B dióda áramának és az Rx mérőellenálláson átfolyó mérőáramnak az összegét. A találmány szerinti kapcsolási elrendezés előnye, hogy azTtv, és RV2 hozzávezetések ellenállásainak, virtuális kiküszöbölését, továbbá az Rx mérőellenállás karakterisztikájának virtuális linearizálását egyszerűen biztosítja. Különösen előnyös kiviteli alakjánál az első és harmadik hozzávezetés értéke egymással megegyezik, így kompenzáló ellenállásként a harmadik hozzávezetés használható fel. Megfelelő kompenzálás biztosítható azonban az Rx mérőellenállás kétvezetékes bekötése esetén is. További előny, hogy a kapcsolási elrendezés előnyös kiviteli alakjánál a kapcsolási elrendezés kimeneti jelét csak ellenállás arányok határozzák meg, Szabadalmi igénypontok 1. Kapcsolási elrendezés valamely paramétertől függő ellenállás karakterisztikájának virtuális linearizálására, különösen platina ellenállás hőmérők karakterisztikájának linearizálására, azzal jellemezve, hogy önmagában ismert elektromos energiaforrást (G), mérőellenállást (Rx), alapjelképző áramkört (UA), osztó áramkört (O), összegező áramkört (S) és hányadosméröt (H) tartalmaz, továbbá mérőkört (M), a mérőkörben (M) első erősítő (Ej), második erősítő (E2) és különbségképző áramkör (D) van megvalósítva, aholis az első erősítő (Ej) bemenete a mérőkör (M) első bemenete, a második erősítő (E2) bemenete a mérőkör (M) második bemenete, az első erősítő (Ej) és a második erősítő (E2) a különbségképző áramkör (D) bemenetéire van csatlakoztatva, a különbségképző áramkör (D) kimenete a mérőkör (M) kimenete; a mérőellenállás (Rx) egyik végpontja első hozzávezetésen (Rv,) keresztül a mérőkor (M) első bemenetére, a mérőellenállás (Rx) másik végpontja második hozzávezetésen (Rv2), a mérőkör (M) második bemenetére, a mérőkör (M) kimenete egyrészt a háryadosmérő (H) számláló bemenetére, másrészt az osztó áramkörhöz (O) van csatlakozatva, az osztó áramkör (O) és az alapjelképző áramkör (UA) az összegező áramkörhöz (S), az összegező áramkör (S) pedig a hányadosmérő (H) nevező bemenetéhez van kapcsolva, mimellett az elektromos energiaforrás (G) egyik kimenete a mérőkör (M) első bemenetére, másik kimenete pedig első kompenzáló ellenálláson (Rk,) keresztül a második hozzávezetés (Rv2) egyik vagy másik végpontjához van csatlakoztatva, a mérőkör (M) második erősítőjének (E2) erősítése és első erősítőjének (E,) erősítése közötti arány értéke előnyösen, amennyiben az első kompenzáló ellenállás (Rk,) a második hozzávezetés (Rv2) és a mérőellenállás (Rx) csatlakoztatási pontjára van kötve, egyenlő az első hozzávezetés (Rv,) ellenállásértéke és az első kompenzáló ellenállás (Rk,) ellenállásértéke hányadosának eggyel növelt értékével, ebben az esetben pedig az első kompenzáló ellenállás (Rk,) célszerűen harmadik hozzávezetés; amennyiben viszont az első kompenzáló ellenállás (Rk,) a mérőkör (M) második bemenetéhez van csatlakoztatva a mérőkör (M) második erősítőjének (E2) erősítése és az első erősítőjének (E, ) erősítése közötti arány értéke előnyösen az első hozzávezetés (Rv,) és a második hozzávezetés (Rv2) együttes ellenállásértéke és az első kompenzáló ellenállás (Rk,) ellenállásértéke hányadosának eggyel növelt értékével egyenlő, továbbá az alapjelképző áramkör (UA) az elektromos energiaforrás (G) áramkörébe, célszerűen az elektromos energiaforrás (G) másik kimenete és az első kompenzáló ellenállás (Rk,) közé sorosan be van iktatva. (Elsőbbsége: 1981. 02. 06.) 2. Az 1. igénypont szerinti kapcsolási elrendezés kiviteli alakja azzal jellemezve, hogy az első kompenzáló ellenállással (Rk,) második kompenzáló ellenállás (Rk2) van sorbakötve. (Elsőbbsége: 1981. 02,06.) 3. Az 1 - 2. igénypontok bármelyike szerinti kapcsolási elrendezés kiviteli alakja azzal jellemezve, hogy az alapjelképző áramkör (UA) alapellenállás (Ra), amely a mérőellenállással (Rx) sorba van kötve. (Elsőbbsége: 1981. 02. 06.) 4. Az 1 - 3. igénypontok bármelyike szerinti kapcsolási elrendezés kiviteli alakja azzal jellemezve, hogy az osztó áramkör (O) osztó ellenállás (R0), az 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 5
