184337. lajstromszámú szabadalom • Nem lineáris átviteli karakterisztikájú erősítővel kialakított nagypontosságú váltó/egyenátalakító kapcsolási elrendezés

1 184 337 2 A találmány tárgya nemlineáris átviteli karakteriszti­kájú erősítővel kialakított nagy pontosságú egyen/váltó­átalakító kapcsolási elrendezés, amely megoldás főként kisszintű, 1 V-nál alacsonyabb amplitúdójú jelekhez ki­alakított mérőegyenirányítóként, távadóként stb. alkal­mazható. A találmány szerinti kapcsolási elrendezés erősítőt és átlagérték egyenirányító egységet tartalmaz, ahol az átlagérték egyenirányító egység egyik bemeneti kapcsával az erősítő kimenetére van kötve. Nagyobb pontosságú mérőegyenirányítók céljára elterjedten alkalmaznak olyan megoldásokat, mint egy ilyet U. Tietze — eh. Schenk: „Analóg és digitális áram­körök” c. könyve (Műszaki Könyvkiadó Bp., 1974) a 244—245. oldalán is ismertet, amelyek nagy erősítésű lineáris erősítőt, rendszerint műveleti erősítőt és az erő­sítő kimenetére kötött átlagérték egyenirányítót tartal­maznak. Az adott kapcsolási megoldásokban az erősítők torzítása elhanyagolható mértékű, az átviteli karakterisz­tikájuk meredeksége gyakorlatilag állandó, és váltakozó­áramú áramgenerátorként működve a bemeneti feszültsé­gükkel arányos áramot kényszerítenek a kimenetűkre kapcsolt átlagérték egyenirányítón keresztül. Ugyanak­kor az egyenirányítót alkotó diódák véges nagyságú nyitófeszültséggel és nemlineáris áramfeszültség karakte­risztikával rendelkeznek, így kisszintű, néhány 100 mV­­-nál kisebb bemeneti jeltartományban az átalakítók átvi­teli karekterisztikájának meredeksége jelentősen válto­zik, a karakterisztika ebben a tartományban a lineáristól számottevően eltér, s ezáltal az átalakító pontossága a nagyobb bemeneti jeltartományhoz viszonyítva rendsze­rint egy nagyságrendet romlik. Az ismertetett, lineáristól eltérő átviteli karakteriszti­kából származó hátrányosságok elkerülésére több meg­oldást javasolnak. A megoldások egyik csoportjánál a be­meneti jel teljes bemeneti jeltartományban való azonos pontosságú átalakítását az erősítő erősítésének a minden­kori bemeneti jel szintjétől ' függővé tételével kívánják megvalósítani. így például a 4.152.665 Ijsz. Amerikai Egyesült Államok-beli szabadalmi leírásban az egyen­irányító diódáktól származó torzítást a műveleti erősítő­ben vagy annak végfokozatában elhelyezett négy torzító diódával javasolják ellensúlyozni. Kisszintű bemeneti jeltartományban azonban ez a megoldás nem tekinthető megfelelőnek, mivel a műveleti erősítő belsejében levő hőmérséklet és az átlagérték egyenirányítóban levő hő­mérséklet rendszerint számottevően különbözik, így a torzító és az egyenirányító diódák nyitófeszültsége eltér, s ezáltal a műveleti erősítőben levő diódák az egyenirá­nyítóban levő diódák torzító hatását csak korlátozott mértékben képesek kompenzálni. A megoldások másik csoportját az olyanok alkotják, ahol az egyenirányító diódák nemlineáris karakterisztiká­jából származó hibát egyidejűleg számítási eljárással meg­határozzák, s a kimeneti jelet a számított értékkel korri­gálják. így például a 4.178.544 ljsz. Amerikai Egyesült Államok-beli szabadalmi leírásban ajánlott váltakozó­áramú jelek szintjének mérésére szolgáló mérőberende­zésnél az átalakító nemlinearitásából származó hibát egy, a mérőberendezés részét képező számítógép és több­változós, software-ban elhelyezett függvény alkalmazásá­val küszöbölik ki, oly módon, hogy az átalakító működ­tetésével egyidejűleg az adott bemeneti jelszintnél az át­alakító torzításából származó hibát is a függvény alapján számítással meghatározzák. E megoldásnál az elérhető pontosságot a többváltozós függvénynél figyelembe vett változók száma, a számítási hiba, valamint az egyenirá­nyító diódák egyedi paramétereinek szórása határozza meg, így igen nagypontosságú eredményt lehet kapni, de hátrányossága, hogy bonyolult és költséges, valamint csak olyan esetekben alkalmazható, ahol az eredményre számjegyes formában van szükség, az olyan esetekben nem alkalmazható, ahol a nyert egyenszintű jellel további egységek, például analóg/digitálátalakítók vezérlése a feladat. A 4.160.134 ljsz. Amerikai Egyesült Álla­mok-beli szabadalmi leírásban ajánlott megoldásnál az át­alakító kimeneti egyenszintű jelét digitális jellé alakít­ják át, ugyanakkor az egyenszintű jel a pontos értéket számítással is meghatározzák, s az átalakítás során kapott digitális jellel megfelelő digitális műveletet végezve állít-. ják elő az átalakító bemeneti jelével arányos pontos kimeneti jelet digitális jel formájában. E megoldásnál is a figyelembe vett változók száma, valamint a számítási hiba határozza meg a pontosságot, amely önmagában megfelelő lehet, de a megoldás áramköri megvalósítása igen bonyolult és költséges. A váltó/egyenátalakítók átviteli karakterisztikája lineárissá tételére egy lehetőségként kínálkozik még az erősítő erősítésének növelése is, annak elérése végett, hogy az átlagérték egyenirányító diódáinak áramgenerá­toros táplálásával csökkentsék a diódák nemlineáris karakterisztikájából származó pontatlanságot. A lineáris erősítés azonban egy bizonyos határon pl. 80 dB-en túl nem növelhető, mert lecsökken az erősítő stabilitása és csökken a felső határ frekvenciája. Az ismertetett, váltó/egyenátalakítók átviteli karakte­risztikája linearitása növelését célzó megoldások a kis­szintű bemeneti jellel arányos kimeneti jel előállítását vagy csak egyéb jellemzők lerontása például a stabilitás, felső határfrekvencia csökkentése stb. árán tudják meg­oldani, de ezekkel csak korlátozott pontosság érhető el, vagy olyan átalakítókkal oldják meg, ahol az átalakító ki­meneti jelét egyidejűleg számított értékkel korrigálva teszik pontossá, az utóbbiak azonban igényeinket mind felépítésük bonyolultsága, mind költségességük miatt meghaladják. A találmánnyal feladatunk olyan egyszerű felépítésű és olcsó váltó/egyenátalakító kapcsolási elrendezés kiala­kítása, amelynek pontossága kisszintű 10 - néhány 100 mV-os és néhány 10 Hz-től néhány 10 kHz-ig ter­jedő frekvenciájú bemeneti jeltartományban sem rosz­­szabb 1 %-nál, ezáltal nagyfelbontású analóg/digitálátala­­kítókhoz illeszthető. További feladatunk még a váltó/ /egyenátalakító kapcsolási elrendezésének olyan kialakí­tása, amely nagy bemeneti ellenállással rendelkezik, fogyasztása kicsi, egyszerűen és gyorsan beállítható, integrált áramkör formájában kivitelezhető, s mint ilyen telepről működtetett, kézi digitális multiméterben is alkalmazható. A találmány alapját az a felismerés képezi, hogy az át­lagérték egyenirányítók diódái karakterisztikája nem­lineáris jellegéből adódó torzítás csökkenthető egy hasonlóan nemlineáris átviteli karakterisztikával rendel­kező erősítőfokozat alkalmazásával és az erősítőfokozat olyan elrendezésével, valamint olyan szintfüggő erősítés megvalósításával, hogy a két torzítás egymást kompen­zálja, s így eredőben az ismertekhez képest nagyobb linearitással rendelkező átviteli karakterisztikájú váltó/ /egyenátalakítót eredményez. A feladat találmány szerinti megoldását nyújtó nagy­pontosságú váltó/egyenátalakító kapcsolási elrendezés 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Thumbnails
Contents